Alig néhány hónapja, az egyiptomi és a tunéziai felkelések idején a média a szabadságharc legfőbb eszközének kiáltotta ki a Twittert és  a Facebookot. Most, a londoni zavargások hatására napok alatt elillant a korábbi lelkesedés. Egyesek már hajlamosak rá, hogy a közösségi médiát tegyék felelőssé az elmúlt éjszakák eseményeiért. A BBC-nek nyilatkozó főrendőr is arra panaszkodott, hogy a közösségi média és a mobil miatt a randalírozók nagyon gyorsan és kiszámíthatatlanul képesek mozogni. (A rendőrségnek pedig nincs elég embere a közösségi források folyamatos figyeléséhez.) Egyesek képesek a Facebokot, a Twittert és az SMS-t okolni az elmúlt éjszakák randalírozásaiért. Tévednek.
Az eddig olvasott elemzések közül kiemelkedik Mathew Ingram írása. Ebben többek közt emlékeztet rá, hogy felkelések, zavargások, helyi elégedetlenségek már évszázadokkal ezelőtt is voltak. A közösségi eszközök szerep nem annyira ezek kirobbantásában, hanem inkább lefolyásuk felgyorsításában, a szereplők élő koordinálásában van. Az élő kapcsolat, a sok ember azonnali elérése a képviselt ügytől függetlenül ugyanúgy működik. Maga a közösségi hálózat "buta", nem tud különbséget tenni a jó és a rossz ügyek között. Bármilyen korlátozása beláthatatlan következményekkel járna.

Ingram szerint legalább ilyen fontos, hogy médiában megjelenő erőszakos mozgalmak például szolgálhatnak mások számára is. (A zavargások elterjedésével kapcsolatban a média is a "copycat" magatartást emeli ki - közben pedig folyamatos, a lehető legrészletesebb tudósításaival maga is terjeszti a rossz példát.) Lelkesek vagyunk, amikor Egyiptom másolja a tunéziai példát, de (érthetően) kevésbé örülünk, amikor az ablakunk alatt gyújtogatnak...

A londoni puszíttás szervezésében egyébként nem a Twitter, vagy a Facebook, hanem a BlackBerry Messenger (BBM) játssza a főszerepet. A Guardian szerint a brit tinédzserek 37 százaléka használ ilyen készüléket. (Ez erősen meglepett, mert a BlackBerryt eddig inkább az üzletemberek játékszerének hittem.) Ennek egyik fontos oka éppen az ingyenes, egyszerre sok (szintén BlackBerryt használó) ismerőst elérni képes üzenetküldő rendszer (BBM). 

Hiába figyeli tehát a rendőrség a Twittert és a Facebookot, hiába fenyegeti büntetéssel az ott agresszív felhívásokat terjesztőket, ha a BBM-en folyó kommunikáció láthatatlan marad. (A BlackBerry erősen kódolt üzenetekkel, saját szerverein keresztül, vagyis a hatóságok számára láthatatlan módon kommunikál.) 

Bár korábban elterjedt, hogy a RIM (a BlackBerry apukája) a következő éjszakákon Londonban szünetelteti a szolgáltatást, ezt az illetékesek gyorsan cáfolták. Az óvatos közleményekből legfeljebb azt lehet kivenni, hogy a RIM nem zárkózik el attól, hogy egyes információkat (felhasználók, üzenetek) megosszon a hatóságokkal. (Feltételezem, hogy az okostelefonok piacán egyre kisebb részesedéssel bíró RIM nem túl lelkes a mostani, kéretlen "reklámtól".)