Itt az ősz, indulnak a kommunikáció szakok, az újságíróiskolák és a médiamunkás-gyorstalpalók.
Én is azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy az online újságírás speciális készségeket, ismereteket követel, (nem az intenzív Ctrl+C - Ctrl+V mozdulatokra gondolok) melyeket az iskoláknak, tanfolyamoknak is figyelembe kellene venniük. Ezek között különleges helyet foglal el a közösségi média. Az emberek egyre több időt töltenek el a közösségi hálózatokon és ennek következtében egyre kevesebb idejük jut a hagyományos (megkeresem, kinyitom, elolvasom) médiafogyasztásra. A jól körülhatárolt, zárt "médiaegységek" egyre nehezebben értelmezhetők.
A most valamilyen médiatanulmányokat kezdők már az internettel együtt nőttek fel (anyatej, szívás, satöbbi), naponta órákat lógnak a Facebookon, elvileg nem kellene tehát túl sokat magyarázni nekik a közösségi média fontosságáról. A (külföldi) gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a legtöbb tanuló/hallgató a privát szféra részének tekinti a közösségi médiát és nem képes azt összekötni a munkával. (Nagyobb baj, hogy a gyakorló újságírók egy része is így van ezzel.) Mások éppen ellenkezőleg, bevinnék a közösségi kultúrát a szerkesztőségbe, de konzervatív szerkesztők mereven elzárkóznak minden próbálkozás elől.
Az oktatási intézmények nehéz helyzete igen bonyolult. Tanítsák a biztos alapokat, vagy foglalkozzanak a legfrissebb megoldásokkal? Egyébként is, nehezen hozható szinkronba a merev, lassan alakítható egyetemi közeg és a naponta változó közösségi média.
Megkönnyítené az oktatók helyzetét, ha jobbnál jobb példákkal állhatnának elő. Nem külföldiekkel, hanem hazaiakkal. A vezető hazai online kiadványok kisebb-nagyobb mértékben használják a közösségi médiát. Van, amelyik csak afféle divatos sallangként, de akad olyan is, ahol már alaposabban is beépült a nap újságírói munkába. Sok függ tehát attól, hogy egy tanintézmény oktatói honnan jöttek, milyen az adott kiadvány viszonya a közösségi médiához, mik a gyakorlati tapasztalatai?
Érdekelne azok véleménye, tapasztalata, akik az elmúlt években estek át valamilyen újságíróképzésen! Melyik iskolában tanítják jól a témát? Hol lépnek túl a száraz elméleten és foglalkoznak gyakorlati kérdésekkel is? Segítik-e ezek az ismeretek az elhelyezkedést?
Én kommunikáció-szakosokat tanítottam, akik között voltak sajtós, de egyéb irányultságú hallgatóim is. Ezek a gyerekek mintha nem jártak volna általános- és középiskolába. Okosak voltak, de tanulatlanok, ami pedig a szakmai alapokat illeti, lényegében nem tudtak semmit.
Szerintem a kérdés úgy hangzik, hogy aki nem tud megírni egy hírt, annak érdemes-e bármit megtanítani mindaddig, amig nem tud hírt írni? Mennyiben segít a közösségi média ismerete azon, hogy az újságírók lusták és nem hajlandóak utánanézni a tényeknek?
Szerintem a közösségi média azt az illúziót kelti, hogy immár nem kell megtanulni a szakmát, egyszerűen "fenn van minden az interneten". És ebből még baj lesz.
a közösségi média oktatásának minden bizonyára helye van az újságíróképzésben, de szinte mindenkinek szüksége lehet rá, aki kifejezetten online közegben mozog, s abból is szeretne valamilyen módon profitálni.
Megint egy fontos téma. Én két fősulin oktatok PR és online marketing képzésben résztvevő hallgatóknak. Nagyon fontosnak tartom az online PR-t, alaposan foglalkozunk is vele érintve az SM integrálását a PR stratégiába, a personal branding, az online kríziskommunikáció területét. Az egyik helyen külön órát szentelek annak, hogyan tudják a hallgatók a közösségi médiát karrierépítésre használni - ezt nagyon szeretni szokták:-)
Egyébként, hogy milyen fontos a terület jól érzékelteti, hogy az elző félévben megkérdeztem a diákokat a választások alatt: szinte minden diák tagja volt valamilyen online közösségnek, másrészt mindenkit elért valamilyen választási üzenet a közösségi oldalakon, míg korábban - pl. EP - nem. Elgondolkodtató.