RSS
A Médiablog "szerkesztőségébe" az utóbbi időben egyre gyakrabban és egyre nagyobb mennyiségben érkeznek be úgynevezett sajtóanyagok.
A Médiablog korábban visszatérően foglalkozott az "újságíró-e a blogger" témával. Egyes kommunikációs ügynökségek ebből sajnálatosan azt a téves következtetést vonták le, hogy a bloggerek is úgy működnek, mint egyes szerkesztőségek: a bemenetre (postaláda) eljuttatott sajtóanyagok a kimeneten (kiadvány) automatikusan, lényegi változtatás nélkül, cikknek/bejegyzésnek álcázva jelennek meg.
Ezúton szeretném felhívni valamennyi érintett figyelmét, hogy a Médiablog változatlanul az online újságírással és rokonterületeivel foglalkozik. A növénynemesítéssel, vasútépítéssel, mélytengeri kutatással,, női divattal, orvhalászattal, aromaterápiával, repülőgép-modellezéssel stb. foglalkozó közleményekkel nem tudok mit kezdeni.
Nagyon jó lenne, ha a kommunikációs ügynökségek nem szórólap terjesztőként dolgoznának és nem tömnék tele az útjukba eső valamennyi levelesládát anyagaikkal. Számukra ez talán megbízásuk teljesítését jelenti - számunkra, vétlen "áldozatok" számára egyszerű szemét.
Nem tudom, hogyan kerül fel a nevem újabb és újabb listákra. Bár ez a Médiablogon elérhető, a kapott közlemények számának exponenciális növekedéséből arra következtetek, hogy egyesek adják-veszik ezeket a listákat. Lehet, hogy a közlemények kiküldésével az ügynökségek látszólag eleget tesznek megbízásuknak, valójában a szélbe szórt közleményekkel becsapják megbízóikat.
Tisztában vagyok vele, hogy ezzel a bejegyzéssel nem fogom megváltoztatni a spamküldő ügynökségek gyakorlatát. Amit tehetek: felveszem őket oda, ahova valók - a letiltott spammerek listájára. Ezzel persze automatikusan lehetetlenné teszem minden igazi kapcsolat felvételét...
Utóirat: Ezúton szeretnék köszönetet mondani azoknak az ügynökségeknek, melyek előzetesen engedélyt kértek közlemények küldésére. Mind a kettőnek.
Arcok |
Biznisz | Blog
| Civil újságírás
| Digitkult
| Eszközök |
Közösségi média
| Marketing&Pr
| Médiakonvergencia
| Médiastratégia
| Sajtóetika
| Tartalom |
Újságírás
Sajtóközlemény |
Szolg.közl. |
Hozzászólások
12 hozzászólás
's giorno d'oggi, l . a . moda low è by yourself le donne che si sono orientate to be able to. The particular fiorente di Woolrich Giacche esprime inseguimento maschile che l . a . moda haya raggiunto not punto alto. Woolrich Giacche sta promuovendo stili di vita insoliti degli uomini elizabeth l . a . promozione di condizioni locali di relfect il fascino personale. Nella situazione di vita diversa, low ci dovrebbero essere diversi stili di abbigliamento, portando l . a . cultura vestito di stile di vita. Giubbotto Woolrich devono crescere every essere una fantastica selezione. Low c'è dubbio che basta semplicemente potrebbe avere molte different selezioni essere not risultato ending di different dimensioni elizabeth colori C'è, concernente l . a . foto, ho inside corso è il giubbotto Woolrich nell'illuminazione nero.
Una varietà di web service che fornisce come il materiale Abercrombie and Fitch camera, Abercrombie e Fitch sono tornate di moda dopo di nuovo, ma, in realtà, possono un po 'più alto. Dove mai il cliente può acquistare facilmente accessibile Abercrombie and Fitch numerosi quelli in possesso l'alto, tuttavia, non rompere la banca?
Marina russa dovrebbe entrare inside porto, dove il parcheggio every l . a . conclusione immediata della rate elizabeth il disarmo generale.una disuguaglianza di condizioni every vincere respiro every il pace sovietico, elizabeth l . a . firma di not trattato di rate nel mondo haya causato una strenght colonna di reazione rapida, Grandmother Bretagna elizabeth Francia agli Stati Uniti elizabeth inside altri paesi della Italy cessate il fuoco unilaterale contro l'ostile Patto elizabeth haya caffeine strenght indignazione, mother dal momento che il successo della conquista del potere sovietico da quando gli Alleati every l'influenza della Italy è stato not netto calo tra il sovietico-tedesco parole Hogan 11 elizabeth low haya influenzato dall'interno.
Pollner: sajnos nagyon is jogos a felvetésed, és szerintem ez remekül kitapintható az ilyen sajtóanyagok kapcsán is, de érezhető a legtöbb sajtótájékoztatón is.
Érdekes okfejtés lehetne, hogy a híguló, felületesedő sajtó szakma milyen hatással van a média/marketing kommunikációs szakma hígulására, felületesedésére.
Gondolok itt például arra, hogy a minden sajtótájékoztatókra eljáró "parti újságírók" mennyire hasznosak egy kommunikációs cég sajtólistáján? Publikáció nem nagyon születik belőle, de plussz tétel a sajtólistán, és tervezhetően el is megy a sajtótájékoztatókra, ami kimutatható érdeklődés, és szépíti a sajtósok eredményességét....látszólag.
@will: Én is dolgoztam különböző szerkesztőségekben és akkor természetesen vettem, hogy kapok mindenféle közleményt. Ez valóban ezerszer lerázott csont. A bejegyzést az ihlette, hogy most egy olyan szakmai blog szerzőjeként kapom ezeket az irományokat, aminek témája jól behatárolható, meglehetősen szűk. Vajon milyen műgonddal, milyen módszerekkel készülnek ezek a listák? Hogyan hat egy szakma tekintélyére, ha hamis Rolexekkel és illegális gyógyszerekkel kereskedő spammerek szintjére mennek le?
Ismerős probléma, bár én szélesebb területen mozgok, ezért nem zavar, ha mindenféle sajtóanyag jön. Sőt van 1-2 sajtó osztály és ügynökség, akikkel pont az ellenkezőjén küzdök, vagyis ne kérjenek tőlem kategóriákat, témákat, küldjenek minden sajtóanyagot, majd én válogatok a saját szempontjaim szerint.
Hasonlóan siralmas viszont, hogy egyes sajtósokkal nem lehet megértetni, hogy azzal nem megyek sokra, ha utólag küldenek infót egy eseményről, hívjon rá meg előzetesen, különben nem tudok fotósként mit kezdeni a témával.
Ráadásul egyes sajtósok sokadik kérésre se vesznek fel a listára, és van hogy időnként lekerülök listákról és nem jönnek az információk. Sőt volt már olyan sajtós, aki közölte, hogy "csak nem képzelem, hogy minden lapnak levelet ír, érdeklődjek ha kell valami".
Amit a spam probléma minősített esetének tartok, hogy sok sajtós kényszeresen óriásleveleket küldözget, tele nagy felbontású fotóval, és nem képesek megérteni, hogy lehet azokat a fotókat linkelni is, meg ha valakinek kell nagy felbontás majd elkéri, viszont nem kéne mindenkinek terhelni a postaládáját naponta 4-5 MB kéretlen fotóval, amit a többség olvasás nélkül töröl.
Én most ugyan PR-os vagyok, de hosszú évekig voltam újságíró, meg szerkesztő. Egyszer sem jutott eszembe, hogy hőzöngjek a hozzám érkező emileken. Pedig nyilván kaptam sokszázat naponta én is. Alapvetően azt gondolom, hogy emileken hőzöngeni NEM MENŐ, sokkal inkább ócska sznobéria. Nyilván a rolexes kukinövesztős spam más kategória. Viszont ami nem vágott témámba, azt is átfutottam fél másodperc alatt, kitöröltem, ha érdektelen volt, de 10-ből 1 néha mégis hasznos volt, meghatározhatatlan okból. Számtalan olyanra emléxem, hogy érdektelennek tűnő közlemény átfutása után fejemben maradt belőle egy adat, vagy valami, és hónapokkal később jelentőséget nyert. Volt hogy semmi másra nem volt jó, mint hogy szimplán jólinformáltságommal kérkedjek egy felszínes megbeszélésen is akár.
A legszebb az volt mikor egy lapunk hírlevelét elküldtük olyan cégnek, aki magnófelvétellel bizonyíthatóan jóváhagyta hogy ő kapjon olyat, majd a hű-de-elfoglalt menedzser egy teljesen normális hangvételű, nem rámenős, és nem direktértékesítős tájékoztatójellegű hírlevél kapcsán órákat szánt arra, hogy anyázzon minket, meg a spamtörvénnyel fenyegetőzzön. Nyilván élvezte, hogy mi valóban válaszolunk, és magyar a feladó, nem pedig Nikita V1Agra.
Szóval én ezt az emilkérdést nem érzem akkora tehernek, persze nyilván hasznos a szűrés, és jó PR cég nem küld mindent mindenkinek. Sok emilen hőzöngeni olyan mint mikor a celeb panaszkodik, hogy bárhova megy felismerik. :)
1. Welcome to the club, Senhor Don Quixote! (Sokan szenvedünk ettől. Felesleges küzdeni ellene, a hülyék (szerencsétlen, kis pénzért dolgozó, primitíven motivált gályarabok) sokkal többen vannak. Már az omfg.buzz.hu is belefáradt a cseszegetésükbe.)
2. Körülbelül 10 éve adta azt a tanácsot egy kolléganőm, hogy a postafiókomra adjak ki egy szabályt: kivétel nélkül minden levél azonnal menjen a kukába.
Onnan vissza lehet szedni csak azt, ami kell. Ami nem, azt nem.
@annatkiss: Szerintem éppen az a gond, hogy a közösségi médiának és az egyebeknek nem e LÉNYEGÉT építették be.
Azért az érdekes, hogy a kommunikációs- és a reklám szakma simán beillesztette a közösségi média orgánumait a hagyományosak közé és kész. Semmi erőfeszítés a jellegének megfelelő kezelésére, ilyesmi. Ez meglep. Mert ha a profiknak is csak ennyi jut eszükbe, akkor mit várhatunk a többiektől? Te viszont fontos ember vagy: valóságos intézmény... :)
Ismerem a "másik oldal" problémáit is. Korábban magam is részt vettem közlemények írásában és átírásában is. Persze, van amikor az ember kínjában röhög a béna közleményeken. Ugyanakkor két szakma (pr és újságírás) megalázásának is tartom azt, amit sokan művelnek. Ez egyáltalán nem vicces.
Én is el-elfogok néha ilyen szélbe szórt levelet. Ha sikerül rajta röhögnöm – sajnos, elég gyakran van így –, repül tovább a posterousra. Tehát valahol eléri a célját, mert megjelenik, bár valószínűleg nem örülnének a kapott kommenteknek. :)
