A Facebook-gőzhenger halad előre, egyelőre megállíthatatlannak tűnik. A globális felhasználók száma a napokban elérte az 500 milliót. (Idehaza szűk másfél év alatt a néhány ezerről 1,5 millióra nőtt ez a szám.) A BBC (Nielsen) ábrái jól érzékeltetik, hogy a Facebook szinte valamennyi piacon az élen jár.

Mindezek után érthető, hogy a média (egy része) is megpróbálkozik a Facebookba kapaszkodni, hogy onnan szerezzen egy kis lendületet. Ennek gyakorlati megvalósítása nagyon eltérő. Miközben egyes kiadványok még mindig csak a cikkek után pakolt "megosztás" gomboknál tartanak, mások szinte már összeépültek a Facebookal.

Hogy a divaton kívül miért jó a fészbukosodás és milyen valós eredményekkel jár, arról elég keveset tudni. Ezért is örültem meg, hogy Justin Osofsky a Facebook Develpoer Blogján közzétette az ezzel kapcsolatos információit.

1. A legtöbben természetesen a forgalom növelését várják a Facebook-kapcsolattól.
  • A sláger persze továbbra is a Like / Tetszik gomb. A Facebook adatai szerint ez igazából akkor működik jól, ha megjelenik a barátok kis képe és lehet hozzászólást is írni. A hatékonyság nagyban függ az elhelyezéstől is. Nyilván nem lep meg, hogy a  szemet vonzó tartalom mellett elhelyezett "Like" gombra többen kattintanak, mint arra, ami valamilyen lehetetlen helyre van eldugva.

  • Az embereket a vitatott dolgokat, a heves érzelmeket kiváltó témákat és a sporteseményeket "lájkolják" szívesen. (Én pedig azt hittem, hogy a hosszú, unalmas pénzügyi elemzéseket.)

  • A státuszfrissítésekben az egyszerű kérdés, vagy a "lájkolásra" való biztatás a leghatásosabb.

  • A kora reggel és a lefekvés előtt publikált cikkek a leghatékonyabbak. (Ezt szerintem már minden kezdő blogger is tudja.)
2. A kötődés erősítése

Az internet már csak olyan, hogy összevissza kujtorognak az emberek, tehát minden online kiadvány szeretné erősíteni a közönség kötődését.
  • Osofsky azt javasolja, hogy az újságok a  címlapra és a cikkoldalakra is tegyék ki (természetesen a "hajtás" fölé) az Activity Feed és a Recommendation plugint.  (Az első azt mutatja, hogy a barátaink közül ki van jelen, a második személyre szabott ajánlásokat ad.) Sok szerkesztőnek persze nyilván feláll a szőr a hátán a gondolatra, hogy a legértékesebb felületek egy jelentős részét ingyen átengedje a Facebooknak.

  • Fontos események követése élős cset-közvetítéssel.  Live Streem box - A Twitter és a CoverItLive közvetítések alternatívája.
  • Tematikus aloldalak kialakítása a Facebookon. Sajátos ötlet. Ezután már csak az következhet, hogy az online lapok telepedjenek át telejsen a Facebookra.
  • A Facebook keresés API használatával megvalósított interaktív grafikák. Megvallom, ez nekem magas, a megadott példa (NYTimes.com) viszont meggyőző. Annyit azért érzékelek, hogy egy ilyen megoldás nem annyi munkával jár, mint a "Tetszik" gomb beszúrása.
3. Meg kell érteni a közönség "működését"

Érdemes tanulmányozni a Facebook Insights adatait. (Aki a Google Analyticsszal kel és az Analytisszal fekszik, annak kissé szegényes lesz az Insights kínálata, de annak kell örülni, ami van.)

Számomra Osofsky írásának az a legfontosabb tanulsága, hogy nincsenek igazán nagy meglepetések. Aki használja a Facebookot, figyeli az eredményeket és ennek megfelelően korrigálja a megoldásokat az nyerhet vele, aki csak úgy tesz, mintha csinálna valamit, hiába várja a csodát.

A Facebooknak persze van egy általános, szélesebb kört érintő hatása is: a közösségi hálózat, illetve annak alapító-vezetője, a még mindig csak 26 éves Mark Zuckerberg állandó témát biztosít a média számára.