Nick Hornby Meztelen Juliet című könyve (sok egyéb mellett) egy olyan rockzenészről szól, aki 20 éve váratlanul abbahagyta a zenélést. Rajongói az interneten tartják életben  "karrierjét", mikroszkóp alatt vizsgálják hajdani lemezeinek minden hangját, szövegeinek minden betűjét, karrierje emlékezetesebb helyeit látogatva próbálják megérteni hallgatását.

Miközben a Long tail hatásban az a fantasztikus, hogy az interneten, a "végtelen virtuális polcon" a legszűkebb réteget (akár egyetlen embert) érintő tartalom is kényelmesen elfér, be kell látnunk, hogy afféle mesterséges lélegeztetőgépként is működik a web. Ha egyszer már megjelentél a weben, nem tudod magad kitörölni. Miközben egyeseknek az a baja, hogy nem foglalkoznak velük eleget, mások éppen azt szeretnék, ha elfelejtenék őket. Vannak azonban, akik mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy (virtuális) életben tartsák kedvenceiket.

Írás közben Baksa-Soós János jutott az eszembe. 1971. óta képzőművészként működik. Előtte 2 évig volt a Kex frontembere. Mindössze egyetlen kislemezük jelent meg. Akik hallották, látták fellépni mind 50 felett járnak. Ennek ellenére a weben sokkal erősebben van jelen a saját maga által megtagadott, fiatalkori hülyéskedésnek minősített kexes Baksa-Soós, mint a képzőművész.

"Állítsátok meg a webet, ki akarok szállni!"