"A sajtó át fog költözni az internetre, és ott vissza kell jutnia ehhez a régi működési elvhez. A kattintásokra koncentráló üzleti modelltől át kellene térni arra, hogy fizessenek a tartalomért, és akár a kommentekért is. A moderálatlan komment tértől, és az anonimitástól meg kellene válnia a minőségi sajtónak. A sajtónak olyan üzleti modellt kell találnia a világhálón, amelyik megfizethetővé teszi megint, hogy csak a nívós vélemény jelenjen meg véleményként, hogy elváljon a tény a véleménytől, hogy a sajtófunkció elváljon a közösségi kapcsolatteremtő funkciótól."

Az idézet egy Haraszti Miklóssal készült minapi interjúból származik. Elég riasztó, mert ha szabad sajtóért évekig harcoló, majd a rendszerváltás után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadságot felügyelő főemberévé lett, modern gondolkodóként ismert Haraszti is ezt mondja, mit várhatunk a többiektől?

Számomra meggyőzőbb Marc Andreessen álláspontja, aki a Techcrunchnak adott interjúban aki szerint a  Dél-Amerikát meghódító Cortes példáját kellene követni.  (Cortes a partraszállás után elégettette hajóit, hogy ne lehessen visszafelé, csak előre menni.)

Hogy jön ez ide? A hajók elégetése a lapkiadók számára nem más, mint a nyomtatott média idő (teljes leépülés) előtti felszámolása. Mindenki tudja, hogy "a jövő az interneté", de (majdnem) mindenki görcsösen próbálja az utolsó centet (fillért) is kipréselni a nyomtatott lapokból. A tények viszont azt mutatják, hogy a "többfrontos harc" egyre rosszabbul megy.

Csodálkozom, hogy Haraszti a fizetős médiában látja a sajtószabadság kibontakozásának útját. Az interneten ma (elvileg) 2 milliárd ember érhető el. (A szám napról napra növekszik.) vajon hányan hajlandók / képesek fizetni az online tartalomért?

Nem hiszem, hogy nyomtatott sajtónak az információk korlátozott elérhetőségének idejében kialakult modelljét kellene átvinni a webre.