Nem lepett meg, hogy komoly
visszhangot váltott ki a Techcruch Marc Andeessennel készített
interjúja, amiben a webes vállalkozó azt mondta, hogy nincs visszaút: a Dél-Amerikát meghódító Cortes példáját követve el kell égetni az átkeléshez használt hajókat. Magyarul: felesleges bajlódni az egyre nehezebb helyzetbe kerülő nyomtatott lapokkal, inkább az online médiára kell koncentrálni.
Az mindenképpen igaz, hogy nem érdemes hosszú ideig lélegeztetőgépen tartani egy egyébként életképtelen lapot. Abban már senki józanul gondolkodó nem hisz, hogy néhány nehéz év után a régi formájában feltámad a lappiac. A súlyosabb kérdés az, mi legyen a még tejelő, gazdaságosan fejhető lapokkal?
Paul Gillin veterán újságíró, a Newspapers Death Watch blog szerzője
szerint nem kell semmit sem elégetni. Az átmenetet szerinte 3 lépésben kell végrehajtani:
- Növelni kell az előfizetésből származó bevételt. (Így részben kompenzálható a kieső hirdetési bevétel.) Leölése előtt az utolsó (gazdaságosan) kifejhető csepp tejet is ki kell préselni az újság-fejőstehénből
- Csökkenteni kell a költségeket, de közben nem szabad elidegeníteni a hűséges olvasókat. (Magyarul: Létezik egy szint, ami alá nem szabad zülleszteni a nyomtatott lapokat.)
- Keményen invesztálni kell a feljövő piacokba. Csak ez biztosítja a márka fennmaradását és a jövőbeli nyereségességet.
Egy online lapnak a 90 százalékkal alacsonyabb működési költségek miatt nagyjából a nyomtatott lap bevételeinek 20 százalékát kell kitermelnie ahhoz, hogy gazdaságos legyen. A legfrissebb adatok szerint a legnagyobb (amerikai) lapok már 12-16 százalék körül tartanak és még messze nem használták ki az összes pénztermelési lehetőséget.
A hazai jövedelem/ár viszonyok ismeretében nem hiszem, hogy a lapárak agresszív növelése járható út lenne. (Növekedtek azok eddig is, Gillin biztatása nélkül is.)
Ha a költségek csökkentése a szerkesztőségek létszámának kurtítását és a fizetések befagyasztását / csökkentését jelenti, akkor ebben jól állunk. (Ahogy ezt már többször is kifejtettem, az ebből származó színvonalcsökkenést az olvasók nem díjazzák.)
A legnehezebb mégis a harmadik lépés megtétele. A médiacégek vezetőit ugyanis mindig is arra trenírozták, hogy működtessék a már felépített, beüzemelt hírgyárat. A technológiai iparágakban szokásos hirtelen irányváltások, új lábak növesztése (és a régiek gyors elsorvasztása) itt eddig szinte ismeretlen volt.
Még ha akadnak is egyes kiadóknál az újítások iránt fogékony, kockáztatni merő vezetők, képesek-e meggyőzni egy számukra merőben új, ismeretlen stratégia bevezetésének szükségességéről a tulajdonosokat? Azokat, akik sokszor csak azt érzékelik, hogy rosszabbul tejel a néhány éve drága pénzen beszerzett tehenük, mint korábban.
Pontos számokat nem ismerek, de tudtommal idehaza a nyomtatott médiához kapcsolódó weboldalak többségének bevételei messze nem érik el a 10 százalékot. A jövőbe mutató, innovatív befektetésekről pedig kár is beszélni - örülhetünk, ha egy lap képes egy 2-3 évente tatarozott, legalább 1/3 részben saját anyaggal feltöltött hagyományos honlap fenntartására.
Nem csodálkoznék, ha a közeljövőben néhány napilap mögül kihátrálnának az eddigi tulajdonosok. Hogy ez eddig nem történt meg, annak a legfőbb oka, hogy nem tolonganak a vevőjelöltek. Lejjebb kell menni az árral. Egy márka értékében ma már benne van az online elérhető közönség is. A hazai nyomtatott médiának - különösen a napilapoknak - ezen a területen nincs mit dicsekedniük.
olvasóX
|
2010. március 24. 12:58
|
"Nem csodálkoznék, ha a közeljövőben néhány napilap mögül kihátrálnának az eddigi tulajdonosok. Hogy ez eddig nem történt meg, annak a legfőbb oka, hogy nem tolonganak a vevőjelöltek. Lejjebb kell menni az árral."
Pollner, te egy látnok vagy! Egy mai hír szerint pl. ez történt a Népszabadsággal:
http://nol.hu/gazdasag/a_ringier_ag_es_az_axel_springer_ag_osszevonja_kelet-europai_erdekeltsegeit
Az igaz, hogy az iPad ma még csak koncepcióval sem szolgál a nyomtatott sajtó megmentésére. Viszont ha sikerül valamilyen megoldást találniuk rá, hogyan tegyék elérhetővé a lapokat (komplett magazin, lapcsalád, vagy cikkenként), akkor jelenthet megoldást. Az iTunes sem véletlenül lett akkora siker, és a zeneszámok/albumok és az iPod viszonya igencsak hasonló a cikkek/lapok és az iPad várható viszonyához. Szerintem az iPod sikeréhez nagyban hozzájárult a coolness faktor és a hype mellett az is, hogy az iTunes erőltetésével és a kényelmes egyszerű felülettel ösztönzi a vásárlást....főleg nyugaton persze. Nálunk az online vásárlási hajlandóság is kisebb, ráadásul az iTunes rendszer sem elérhető (vásárolni nem lehet).
Az online hirdetési bevételeknél az a lapok irtózatos veszélye hogy a neten nem fog sokáig élni a megjelenés, pláne nem az idő alapú hirdetés. A Google által is erőltetett tényleges reklámra kattintásokhoz viszont kevés lesz hangzatos címekkel a hírkeresőkről becsábítani az olvasót. Olyan tartalmat kell szolgáltatni, ami tényleg érdekli az olvasókat, és olyan hirdetéseket kell mellé tenni, ami szintén érdekli az olvasókat hogy a hirdetésre is kattintsanak.
Az 50 Ft/nap nem lenne rossz stratégia. De fontos probléma a (főleg magyar) emberek netes fizetéssel szembeni ellenállása. Illetve az, hogy a neten jobbára nem nagyon szeretnek fizetni az emberek. Az iPod többek közt ebben is újítást hozott, mert a számítógépes zenehallgatáshoz kevésbé hajlandók fizetni az emberek, de ha az iPodra nincs nagyon más megoldás, és ha már elég egyszerű is, akkor azért csak élnek vele és rászoknak.
Az igaz, hogy PC-vel nem lehet legyet ölni, de kétlem, hogy ez lenne a fő szempont. Az már sokkal inkább, hogy nem lehet autó alkatrészeket belecsomagolni.
,-))
Rooza
|
2010. március 23. 23:41
|
Olvastam most néhány beszámolót, láttam statisztikát is. Amit hiányolok, nincs odaírva a népszerűnek tűnő sajtótermék ára, pedig nagyon nem mindegy, és így félretájékoztatja az olvasót.
"A legolvasottabb fizetős sajtótermék a Story,a Blikk": ezeket csak a fodrásznál látom csomóba rakva, de az árat nem figyeltem meg. Ha 900 Ft lenne, talán mégsem lenne az élmezőnyben :) Szóval egy ár-arányos statisztika jobban tükrözné az igénynek nevezett vásárlási kedvet.
pollner
|
2010. március 23. 17:33
|
@neeev(3evel): A nyomtatott újságok magas költsége az előállításból (papír, nyomda) és a terjesztésből adódik. Ezek természetesen - egy bizonyos induló költségen túl - arányosak a példányszámmal.A százalékok és egyebek pontos levezetését Gillin, Vin Crosbie és még "sokan mások" cikkeiben olvashatod el.
Már alapos a lemaradás.Nem tudom behozható-e egyáltalán.Csak a huszonéves gyermekeimet látom,hogy kevés kivétellel csak angol nyelvű honlapokat látogatnak,persze a sajtót is beleértve.Mint egyszer magam is írtam én nytimes olvasó vagyok.Nem tudom már eldönteni,hogy a magyar lapok egyáltalán képesek lesznek-e a versenyre,oly nagy a távolság és a minőségi különbség.Ha így haladunk,valóban "csak egy maradhat".
Rooza
|
2010. március 23. 16:44
|
neeev(3evel): az össznépiség alatt a felhasználók összetételét érted?
Ez szerintem eléggé változatos, ha lekerül a geek-szemüveg a szemlélő szeméről
Hogy az IPM miért váltott, azt értem én.
Viszont épp ma gondolkodtam azon (nem először), hogy a közösségi oldalakat profin megcsinálni profi programozói munka, de a profi programozóktól nem várható el hogy az adott közösségi oldalt jól működtessék, mert a geek-csőlátás/szemlélet ezt nem teszi lehetővé, de azt sem, hogy a felhasználók szempontjait értő és figyelembevevő humánerőforrást bevonjanak. Nem egy oldalt látok befulladni ilyen hiányosságok miatt, pedig az alapelgondolás az többnyire jó.
Ez talán csak azért nem off, mert a valódi és értékes tartalmat előállítani képes emberek kiszorulnak a placcról, és a felszínes anyag szinte teljesen kitölti a teret - fenékig.
A digitális szakadék talán az anyagi szakadék függvénye (is). Én még kapaszkodom- a túlsó oldalon, azt hiszem :)Mindenesetre látni látom mind a két oldalt, meg azt is, hogy távolodik, de reménykedni még mindig lehet.
Honnan van ez a 90%-kal alacsonyabb költség, meg 20% bevétel?
Bocs, pollner, hülyeségnek hangzik, de lehet, h ez az én hibám.
100 ezer példány napilapot ugyanakkora fajlagos költséggel lehet kinyomtatni, mint 150 vagy akár 200 ezret.
De 100000 egyidejű látogatót sok (háromnál több!) nagyságrenddel nagyobb költséggel lehet ellátni, mint 100-at. Arra célzok, hogy az online és a papír média nem azonos módon méreteződik.
Egypártos országnak egy országos újságja lesz. a 21. században ez online lesz.
@rooza: az internet össznépisége ma már tény. A digitális szakadéknak nincs túlsó oldala, csak feneke.
Rooza
|
2010. március 23. 14:28
|
Az IPM online fizetős lett, és itt olvasható egy hozzászólásban a rögvalóság (igény kontra fizetőképesség):
http://interpressmagazin.hu/index.php?page=archivum&cid=1888
Hogy mi a megoldás, azt nem tudom. Azt sem hogy melyik a jobb választás: papírra előfizetéssel 645 Ft (egyedi példány közel 1000Ft), online előfizetéssel 600 Ft - de utóbbiban az archívumhoz is hozzá lehet jutni.
Papíron jobb olvasni, de keresni nehezebb- az online eléréshez meg többféle köztes beruházás, és annak karbantartása szükséges (soroljam? net-elérés, megfelelő megjelenítő-eszköz, avagy a számítógép, kinek mit sikerül beszerezni.)
pollner
|
2010. március 23. 13:58
|
@Kovács László: A Wired demója inkább fantáziálás, mint valóság. Egyébként sem orvosság az iPad a nyomtatott média bajaira.
A Wired magazin bemutatta, hogyan nézhetne ki a magazin az iPaden.
http://vimeo.com/10181344
pollner
|
2010. március 23. 12:55
|
@SOGOWAVE: Az 50 Ft-os koncepcióddal az a baj, hogy a weben a legtöbb ember nem kiadványokat, hanem cikkeket (blogbejegyzéseket) olvas, videókat néz. Olyan fizetési mód kellene tehát, amivel nem csak egy kiadványhoz, hanem több kiadvány cikkeihez férhetsz hozzá. Ha a Press+ (journalismonline.com) sikeres lesz, talán egyszer nálunk is alakul valami hasonló.
Nem értem a magyar lapokat miért nem hoznak létre teljes értékű előfizetéses internetes kiadást!
(persze van kivétel)
Én speciel szívesen fizetnék a HVG ilyen kiadványáért egy értékarányos (50%) árat a nyomtatott példány helyett. (több éven keresztül előfizető voltam)
Sajnos már nem tudom a(trendinek gondolt) színes alapra nyomtatott oldalakat könnyedén olvasni.
A PC tetszőleges nagyíthatósága ezt megoldja.
RSS 