A jól értesül Spirk József (Index)
szerint a 2/3-os többség megszerzése esetén Orbán bezáratná az MTI-t. Gonosz pletykák szerint azért, hogy szőlőbányát létesítsen a helyén. Racionális érvek szerint azért, mert jelen formájában nincs már szükség rá.
Vince Mátyás, az MTI elnöke és Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője természetesen sietve megalapozatlannak, illetve hülyeségnek minősítették az Index értesülését, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy ilyen elképzelések valóban léteznek, csak idő előtt kiszivárogtak.
Az első hírügynökségek felállítása 120 éve óriási ötlet volt. Az akkori legfejlettebb technológia (távíró) és a lapoktól független újságírók kombinációja sokáig verhetetlen maradt. A hírügynökségek révén a lapok olyan hírekhez is hozzájutottak, amiket másképpen nem tudtak volna megszerezni.
A XIX. század végén alapított ős-hírügynökségek alapja a technikai monopólium volt. Az eszközök idővel korszerűsödtek, a monopólium megmaradt. Az újságoknak, majd a később megjelenő tévéknek és rádióknak kényelmes volt, hogy nem kellett drága eszközökre beruházni és embereket foglalkoztatni. (A hírügynökségek igénybevétele nem más, mint híripari outsourcing.)
A hírügynökség tehát sokáig jó buli volt. Többségük tisztán üzleti alapon működött, de például az amerikai Associated Press (AP) százvalahány lap közös tulajdona és csak a "külsősöktől" kérnek pénzt.
A szocialista országok természetesen sietve államosították hírügynökségeiket, ahol azok új funkciókat is kaptak. Ezentúl a hírek terjesztése helyett egyik legfőbb feladatukká egyes ("nyugati") hírek visszatartása, más ("baráti") hírek felerősítése vált. Szerteágazó munkájuk része volt még, hogy különböző szintű "bizalmas", illetve "szigorúan bizalmas" (vagyis kevésbé cenzúrázott) anyagokat állítsanak elő a pártvezetés meghatározott körei számára. (Melléküzemágként persze még a kémelhárításnak is bedolgoztak.)
A rendszerváltáskor előkészítésekor a pártoknak rendkívül fontos volt, hogy üzeneteik a médián keresztül eljussanak az emberekhez, ezért erősen felértékelődött az MTI szerepe. Az MTI bekerült a közszolgálati intézmények közé, állami apanázst és többpárti kuratóriumot kapott. A médiatörvény megszületésekor persze még senki sem sejthette, hogy jön majd az internet, ami értelmetlenné és értelmezhetetlenné teszi a korábbi hírelosztási monopóliumot.
A XIX. század végén kialakult hírügynökségi modell fenntartására ma már nincs szükség:
- Az internetnek köszönhetően megszűnt az információk továbbításának és terjesztésének a monopóliuma.
- A hírforrások nagy száma és a rendelkezésre álló alternatívák miatt értelmezhetetlen a központi hírelosztás.
- A kiküldött tudósítókra épülő hálózat költség/hatékonyság aránya megkérdőjelezhető.
Vitatható az a rendszer is, ahol egy jórészt költségvetési támogatásokból fenntartott intézmény piaci szereplőket lát el információkkal. Valódi piaci árakat alkalmaz az MTI? Ez nyilván csak akkor derülne ki, ha különválna egymástól a kormányzati/politikai szócső és az üzleti hírszolgáltatás.
A kényelmes és olcsó MTI ma az egyik legfőbb gátja annak, hogy a pártok és a különböző szervezetek normális, hatékony kommunikációs csatornákat alakítsanak ki. Az olcsó mti-s "hírvatta" kivonása persze komoly csapást jelentene az önálló médiának az önálló tartalmat előállítani képtelen számára is, átláthatóbb piacot az önálló tartalmat előállítók és a hirdetők számára. Az MTI haszonélvezőinek érdeke az, hogy fennmaradjon a mostani rendszer. Nekünk, akik a számlát álljuk viszont az az érdekünk, hogy ne maradjon fenn.
2011 Females Fresh Trend Type Woolrich Piumino，Woolrich marchio Donna Giacche sempre portare il nostro assoluto è lo stile di layout più serie d'America, Woolrich piumini economici every 12-25, ogni stagione haya cercato di usare stile diverso movimento every creare una sorta di sensazione di libertà estrema.
Una varietà di web service che fornisce come la stanza Abercrombie and Fitch.Molti vantaggi possibilità di negozi di souvenir possibilmente a produrre.Incredibilmente, ovviamente, è una sconti speciali. Il modo di gran lunga utilizzando shopping online. Molti di coloro rrnternet siti prezzi correnti spedizione gratuita. La maggior parte degli inoltre rimedio viene spedito gratuitamente a disposizione.Oltre a questo, la maggior parte macchie fare una riduzione del prefisso prezzo che può essere utilizzato per l'acquisizione successiva.
Hogan
|
2011. december 2. 09:20
|
Marina russa dovrebbe entrare inside porto, dove il parcheggio every l . a . conclusione immediata della rate elizabeth il disarmo generale.una disuguaglianza di condizioni every vincere respiro every il pace sovietico, elizabeth l . a . firma di not trattato di rate nel mondo haya causato una strenght colonna di reazione rapida, Grandmother Bretagna elizabeth Francia agli Stati Uniti elizabeth inside altri paesi della Italy cessate il fuoco unilaterale contro l'ostile Patto elizabeth haya caffeine strenght indignazione, mother dal momento che il successo della conquista del potere sovietico da quando gli Alleati every l'influenza della Italy è stato not netto calo tra il sovietico-tedesco parole Hogan 11 elizabeth low haya influenzato dall'interno.
dfs: Nem biztos, hogy elírás. Miért ne akarhatná az új (még élő) pápa sírját meglátogatni, hisz a régit is megpróbálta oda juttatni...
dfs
|
2010. január 18. 09:10
|
http://kepfeltoltes.hu/100118/aliagca_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
http://index.hu/kulfold/2010/01/18/kiszabadult_ali_agca/
:)
Ha az MTI eltűnik, akkor valami biztos létrejön helyette kereskedelmi alapon. Ők nyilván a külföldi anyagok fordítását is el fogják végezni - főleg mivel ez még nekik is egyszerűbb és olcsóbb, mint saját anyagokat előállítani. A kérdés, hogy kereskedelmi alapon jobb vagy rosszabb minőség születik majd, mint most közszolgálati alapon? Szakemberek (jobbak, rosszabbak, ugyanolyanok, netán ugyanazok?) fogják majd fordítani a szakanyagokat, vagy beadják az első fordító irodába és lesz, amilyen lesz, vagy kiválasztják költséghatékonysági alapon az első szóba jövő diákcsoportot - netán a Google fordítóra bízzák, mert az olyan trendi?
Minden azon múlik, hogy hol sikerül megtalálni az egyensúlyt a szakmai és a piaci érdekek között. Elméletileg az egészséges piaci versenynek javulást kéne eredményezni minden szinten, hiszen aki jobb minőséget, nagyobb változatosságot, és ezek mellett komolyabb mennyiséget biztosít, azzal érdemesebb együtt dolgozni. Kérdés ki honnan enged könnyebben a szükségszerű kompromisszumok között. Illetve, hogy a piacnak van-e igénye nagyobb kínálatra. Ne feledjük el, hogy az analóg film, bakelit lemez, sőt mára jobbára már a CD is azért tűnt el a mindennapokból, mert nem volt többé komoly kereslet iránta. Lehet, hogy az MTI sem csak a szűkös keretek miatt szorította vissza a külpolitikai kínálatot. Ahogyan a nyomtatott lapok is azért szorulnak vissza, mert egyre kevesebben veszik. Lenne igény, de nem elég komoly ahhoz, hogy eltartsa az előállítását.
A nyelvtudás mai szintje mellett, amennyiben megszűnne az MTI, akkor a magyar olvasóhoz a jelenleginél is kevesebb külföldi hír jutna el, pedig ma is teljesen befelé fordult az ország.
Melyik nyomorult újság, blog vállalná, hogy pl. utánabogarász az uniós, EP-s eseményeknek? Talán a hivatalos közlemények alapján feldolgoznák a témákat? Kétlem. Ma sem sokan teszik. A tudósítók, akik még vannak, legalább néhány sajttájra elmennek, és - ne adj' isten - még kérdeznek is. A fordítók pedig fordítanak, amit a "mezei", számlatömbös újságíró nem tenne.
A provincializmus teljessé válna az MTI megszűnésével.
zsoltu
|
2010. január 13. 07:15
|
Az a gondom, hogy az eleve a szakmaiságtól távolódó és igénytelenedő (mondjuk nagy igények sose voltak) netes 'újságok' aspektusából nézve persze lehet olyat feltételezni, hogy a HH vagy akármi más, blogból fejlődött izé majd pótolja az MTI-t. Csak egy dolgot tetszenek elfelejteni. Az MTI ha pártdirektíva szerint lesz szétverve, főképp ha jobbról, neadjisten szélsőjobb felől, akkor óhatatlanul elindulunk az agymosás irányába. Az, hogy Viktor mit szeretne bekebelezni, vagy minek a nyomát is szeretné sóval hinteni, részéről érthető. Az a kérdés, hogy a civil kurázsi a sajtóval együtt bólogatni fog-e ehhez, vagy végre szembeszáll.
Én sötét kort jósolok nekünk az elkövetkező 4-8 évre. Remélem nem többre. Egy nemzeti hírügynökséget ugyanis nem megszüntetni kell, hanem rendbe kell hozni - és a legkevésbé pártok által.
Kedves MIndenki!
Az MTI nem csak hírt szolgáltat. Egy nemzeti hírügynökség sem csak hírt szolgáltat, egy csomó más feladata is van, amelyek nem hírszolgáltatás tipusak.
Az MTI-t kötelezi a törvény, hogy katasztrófa, háborús konfliktus, teljes gazdasági csőd és égből hulló kénköves menkő közepette is dolgozzon. Más hírügynökséget, pláne piacit, meg nem.
Az MTI-nek hírcsere szerződdése van egy csomó hír- és fotószolgáltatóval. Ki a búbánat hozná magyarul mondjuk úgy 30-50 hírügynökség anyagait, ha nem lenne az MTI? Ez nem egy olcsó tevékenység, tőkeés iylenbe pénzt nem tesz.
Nem az MTI hibája, ha a portálok csak onnan vesznek át híreket....
@Szilágyi Árpád
Ha félreértettem, elnézést kérek.
GZ
Tematikus hírügynökségek most is vannak, de ezek nem fedik le a teljes hírszolgáltatást, és nem is feltétlenül kivitelezhető, hogy a véges költségvetésből végtelen számú tematikus hírügynökségre fizessen elő egy lap. Másrészt pl. az említett Napi Gazdaság hírügynökségi funkciója sem terjed sokkal messzebbre, mint a saját gazdasági anyagainak továbbértékesítése.
Az addig rendben van, hogy az MTI helyét átvenné más szerv, de vajon a zsugorodó költségvetésű magyar sajtó piac képes eltartani egynél több nagy hírügynökséget és azok versengését? És ha lesz 2-3 konkurens nagy hírügynökség, azok változatosabb anyagokat fognak vajon közölni, mint ma a monopol MTI? Ha ugyanazokra a sajtótájékoztatókra járnak, és egymás mellett ülnek az embereik - ami különösen versenyhelyzetben eléggé valószínű, hogy még véletlenül se maradjanak le egymás információiról - akkor ugyanazok a hírek fognak párhuzamosan futni a 2-3 ügynökség neve alatt. 2-3x több embert és komplett apparátust kell fenntartani, és lényegi változás nem fog történni.
A lapok meg ilyen helyzetben vagy előfizetnek mind a 2-3 ügynökség anyagaira 2-3x kiadással, és ezáltal 2-3x annyi anyagot kénytelenek 2-3 különböző rendszerben átnézni, ami 2-3x jobban leterheli a szerkesztőket, fele-harmad annyi energiát hagyva például saját anyagokra, vagy további embereket kell lekötni a hírügynökségi anyagok figyelésével. Vagy valamilyen szempontok alapján csak 1-2t választanak. De vajon ezt a döntést az ár, minőség, politikai irányultság, hírmennyiség, vagy egyéb többé-kevésbé szakmai szempont alapján hozzák majd meg? És ha mindenki ugyanazt az egy ügynökséget hagyja végül érvényesülni (vagy eleve csak egy alakul majd ki az MTI romjain), akkor eltűnik a többi ügynökség és újra monopólium lesz, és újra mindenhol ugyanazok a hírek jelennek majd meg, és még a forrás se fog eltérni. Arról nem is beszélve, hogy a költséghatékonyság és egyéb okokból sem egy új piac, sem több versengő piaci ügynökség nem garantált, hogy fog olyan színvonalú, és lefedettségű munkát végezni, mint ma az MTI.
Persze ezek vészforgatókönyv. De tényleg van ma a magyar sajtónak szüksége - és főleg fizetőképes kereslete - az MTI mellett/helyett más hírügynökség(ek)re?
Az MTI archivum tényleg elképesztően nagy érték, de én abban sem vagyok teljesen biztos, hogy az Országos Széchenyi Könyvtár (de mondhatnánk a levéltárat, vagy bármely más archívum kezeléssel foglalkozó szervet) képes ezt az archívumot megfelelően használni. Az MTI archívumnak csak egyik szerepe, hogy tárol dolgokat, és ezt persze képes lenne ellátni bármelyik erre szakosodott szerv - ha a megnövekedett feladatok mellé a hozzá szükséges állami finanszírozást is megkapja, nem csak az archívumot és a feladatot.
De az MTI az archívum gondozása mellett azt is biztosítja, hogy ezek az anyagok elérhetőek legyenek az online és napi sajtó számára. Vajon akárki kapná is meg ezt az archívumot, ugyanígy elérhető maradna minden? Megkapnák vele az MTI mostani hírszolgáltatással egybe drótozott rendszerét, ami a többi funkció kiesése miatt hibaüzeneteket dobna? Vagy keresnének valakit, aki jó pénzért átprogramozná a rendszert, netán fejlesztene egy újat? Vagy elérhetetlenné válna az elmúlt 125 év sajtó archívuma, és pusztán kutatási állagmegóvási gondozásban részesülne, mint múzeumi műkincs?
Ami a gyakornokokat illeti, azoknak mindenhol meg van a helye. Optimális esetben egy hírügynökségnél nincs is jobb tanulóhely egy gyakornok számára, ahol (itt jön a lényeg) jó szakemberek irányítása és ellenőrzése alatt, felügyelik a munkáját, és segítik a fejlődését. Ebbe persze beletartozik az is, hogy a gyakornoktól éppúgy, mint bárki mástól, csak azt adják ki, ami megfelel a hírügynökség szakmai színvonalának.
Sajnos ma egyre inkább divat, hogy mindenhova gyakornokokat keresnek, akikkel ingyen, vagy aprópénzért dolgoztatnak bármilyen szakmai felügyelet nélkül, rosszabb esetben nincs is a lapnál aki képes lenne felügyelni. De ez inkább a kisebb online lapoknál jellemző módszer. Hírügynökségek és magukra valamit adó lapok nem így járnak el. De a MUOSZ álláshirdetései rendszeresen tele vannak ilyenekkel.
@pollner: "Amiről Te írsz, az egy kihelyezett, központi szerkesztőség."
Nem, én hírügynökségről írok. Ami egész más funkció, mint egy szerkesztőség. 1. A hírügynökség alapvetően hírt szolgáltat. És nem készít például tényfeltáró riportot, nem készít interjút és nem ír publicisztikai műfajokban. Csak hírt ad. 2. Optimális esetben sokkal nagyobb tudósító-hálózata van belföldön és külföldön, ergo sokkal több történésről tud hírt adni, mint amit egy újság-tv-rádió-portál szerkesztőség valaha is ki tudna termelni. 3. A hírügynökségi hírfolyamnak pártatlannak kell lenni, egy szerkesztőségnek már nem feltétlenül.
Szumma szummárom: a hírügynökség más funkció, mint egy szerkesztőség. Fontos funkció.
@Geőcze Zoárd: "Az MTI-ben nem gyakornokok dolgoznak."
Ezt hol állítottam??? Szándékosan azzal kezdtem, hogy ÁLTALÁBAN hírügynökségre szükség van, nem írtam sem az MTI, sem a Fühü, sem már hírügynökség nevét!
"...komplett untauglichoknak nevezni őket erős túlzás."
Kedves Zoárd, ez is elég komoly félreértése annak, amit írtam. Az MTI-ről (vagy más hírügynökségről) nem állítottam semmit, sőt, kifejezetten azt gondolom, hogy mérje meg mindenki maga, hogy mennyire felel meg a hírügynökségekkel szemben támasztott elvárásoknak. Egyébként a véleményem igen hasonló az önéhez az MTI-vel kapcsolatban.
HH
|
2010. január 12. 11:14
|
Az MTI-nek van olyan része - archivum! - ami elképesztően nagy érték, és elemeinek értékesítése hosszú távon is csinos üzlet. Ha a Széchenyi Kvtárhoz kerül, az még OK... Ha vmelyik fideszközeli izé kaparintja meg kétharmaddos hatalommal a magántulajdonába, az kótyavetye lesz...
Az MTI megszüntetésének magyar sajtóra gyakorolt hatását illetően: én mint olvasó baromira örülnék, ha nem ugyanazt az MTI-hírt olvashatnám 883 weboldalon, hanem lennének tematikus weboldalak, esetleg csak napi 1-2 cikkel, de azok saját, érdemi anyagok lennének. A magyar internetes tartalom jelentős része olcsó - nagyon olcsó! - MTI-hírek utánközlése, és ettől unalmas, érdektelen. De jó sok adófizetői pénzbe kerül.
Az MTI-ből ugyan kirúgnak 400 (?) újságírót, de nyilván születne helyette több tematikus mini-hírügynökség. Pl. a NAPI Gazdaság is pl. üzemeltet hírszolgáltatást.
Ez szerintem elég összetett téma, és a szakmaiság nem szervezet függő, bárhol meglehet/hiányozhat, csak a döntéshozókon és az igényességükön múlik.
Én unom, hogy szinte mindenhol ugyanazok az MTI hírek (és különösen fotók) jelennek meg, és egyre kevesebb a saját anyag. De a létszámleépítések egyre inkább erre viszik a magyar sajtót (különösen a weben, ami az esetek többségében főleg a spórolásról szól).
Igaz, hogy elvben a magán tőke és az üzleti verseny akár jótékony hatású is lehetne. Optimális esetben javítja a szolgáltatások minőségét, és önrendező elvként működhet, hogy az ügyfelek minél jobb kiszolgálásáért versengjen mindenki. De szerintem Magyarországon már sok területen bizonyított, hogy a verseny nem feltétlenül jót jelent. Hiszen akkor már rég magán kézben lenne - és jól működne - az egészségügy, az oktatás, az energia piac, a közlekedés....lényegében minden. És külföldön ez jobbára így is van. De mi valamiért mégsem hisszük, hogy ezekben a dolgokban jó lenne a privatizáció. Miért pont a nemzeti hírügynökség (akár intézményének, akár csak funkciójának) privatizálása jelentené a megoldást?
Létrejöhetnek új hírügynökségek, és megerősödhetnek a már létező kisebbek. De ez sem a minőséget, sem a korrekt tájékoztatást, sem az olvasók - vagy akár a szerkesztőségek - érdekeit nem biztos, hogy szolgálná. Azoknak a kulturális, vallási, civil és egyéb kisebbségeknek viszont határozottan ártana a közszolgálati hírügynökség eltűnése, akikkel az MTI ma pusztán közszolgálati kötelezettségei miatt foglalkozik.
Persze szokás azt mondani, hogy aki nem tud a verseny piacon megélni, azért nem is kár. De szerintem már jó párszor bizonyította ez az ország, hogy nem csak nem tud, nem is akar így működni...
Az eredeti Index hír (amit cáfoltak, hogy ebben a formájában igaz lenne) ugye úgy fogalmaz hogy maradna egy kis létszámú kormányzati hírügynökség. Ez akár azt is jelentheti, hogy az MTI (hisz a Fidesz ugye azt állítja nem szüntetnék meg) csak a nem közszolgálati - vagyis a piaci - funkciókat veszítené el. Ennek talán lenne is értelme szerintem. A piaci dolgokkal foglalkozzanak a piaci ügynökségek, a közszolgálati meg szolgálja a közt, tudósítson az állami szervekről, stb. Kérdés, hogy aki ezt a döntést meghozza, az hol húzza meg a közszolgálatiság határait? Vajon egyik és másik politikus között húzódnak majd ezek, vagy a Parlament falainál, netán az állami vállalatok még beleférnek? És a kultúra? És abból mennyi?
@Geőcze Zoárd_ Köszönöm a pontosítást (és elnézést mindenkitől a pontatlanságomért.) Mindez a lényegen nem változtat: Az MTI (és általában a hagyományos hírügynökségi modell) felet eljárt az idő. Holnap megírom, hogy szerintem miért.
@Szilágyi Árpád
Az MTI-ben nem gyakornokok dolgoznak. Írnak hülyeségeket ez nem is vitás, de az a szomorú helyzet, hogy a mai magyar sajtóposványban még mindig ők az egyik világító fáklya az értelem egén.
Nem mondom, hogy nem férne rá az MTI-re némi feljavítás, de komplett untauglichoknak nevezni őket erős túlzás.
Eyébként egyetértek, hírügynökségre szükség van.
Kedves Pollner, több ponton tévedsz. Itt az MTI rövid története:
Az MTI-t Egyesi Géza és Maszák Hugó parlamenti gyorsírók alapították 1880-ban.
Károlyi államosította '18-ban.
Vitéz leveldi Kozma Miklós, aki Horthy személyes közbenjárására vette át az MTI vezetését '21-ben, átalakította Rt-vé, és ebben a formában '45-ig vitte.
A szocializmus évtizedeiben is volt MTI, bár egy rövid ideig nem így hívták.
A '86-os sajtótörvény országos hatáskörű szervvé és önálló költségvetési intézménnyé tette.
A médiaháborúba nem keverték bele, intakt maradt. '96-ban megszületik a Nemzeti Hírügynökségről szóló tv., ismét Rt-lesz, aminek az Országgyűlés a tulajdonosa, részvényesi közgyűlése a parlament plenáris ülése. A pártdelegáltakból állló Tulajdonosi Tanácsadó Testületen keresztül ellenőrzik a pártatlanságát.
Végig önállóságot élvezett és kiemelt intézmény volt. Nem volt körülötte balhé és még fejlődni is tudott. A vezetői 1918 óta mindig korménykinevezettek voltak és mind egy szálig azt mondta, hogy az MTI kormányintézmény. Ezzel együtt sosem volt elfogult a tájékoztatása, legfeljebb olyan volt, hogy egyes híreket nem adhatott le a magyar sajtó.
Az MTI árbevétele kb 4,5 milliárd, ebből 2,6-ot kap jövőre. Ezek lényegében dedikált pénzek, az államilag előírt feladatok elvégzésére adják őket. A másik 2 milliárdot üzleti bevételként szerzi az MTI.
Minden megyében van állandó tudósítója, meg fotósa, továbbá 13 külföldi állomáshelyen van állandó MTI tudósító, végre Kínában is.
1918 óta állami tulajdon és hol kapott állami pénzt hol nem. '89-ben indult el az Országos Sajtószolgálat, amelyiket direkt a többpártrendszer igényeinek kielégítésére hoztak létre.
Nem a kémelhárításnak, hanem a hírszerzésnek dolgoztak be, az MTI pl. a Rádiófigyelő szolgálatot működtete, s az így szerzett ismereteket felhasználta a hírkiadásában és a piroscsíkosokban is.
Az MTI-nek nincs kuratóriuma, de van Tulajdonosi Tanácsadó testülete, abban valóban pártdelegáltak vannak.
Csak mondom.
@Anna T. Kiss
Ühümm... mennyiért nem jó biznisz az adófizetőnek? És szerinted mennyiért lenne jó bolt fenntartani az MTI-t?
Ugyanilyen alapon sikerült felszámolni a hadsereget, hogyaszongya: ennyiért nem éri meg. Persze, ennyiért a kórház sem éri meg, vagy legyen a kórház rentábilis egy jó üzleti terv alapján, vagy pedig búcsúzzunk el tőle szépen csendben. Véleményed szerint.
Egyébként az MTI nem üzlet, senki soha nem is gondolta annak, nincs sehol előírva, hogy nyereségesnek kell lennie.
Az MTI-nek azt a feladatok löll ellátni, amit neki a törvény előír....
@Anna T.Kiss: Azért azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy 1) a Reuters piaca összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az MTI-é, 2) árbevételük 90 százaléka pénzügyi szolgáltatásokból, nem pedig a hírügynökségi tevékenységből származik 3)így sem csupa móka és kacagás a helyzetük - két éve kénytelenek voltak házasságra lépni a Thompson céggel. Igazából a Reuters a leánykori nevük, hivatalosan a Thompson Reuters nevet viselik.
Az viszont igaz, hogy nem csak méretben, piacban, de mentalitásban is fényévekre vannak a mi kis provinciálsi hírügynökségünktől.
nemjo
|
2010. január 11. 20:00
|
MTI van...volt...lesz...
Szerintem még mindig a Szilágyi Árpád által megfogalmazott elvárás áll a legközelebb egy igazi hírügynökséghez. Az ugyanis legyen referencia, etalon, e két szó legnemesebb értelmében! Az pedig csak részletkérdés, hogy ez milyen üzleti modellben, milyen finanszírozásban valósuljon meg. Ha már erről beszélünk: szerintem az adófizetők pénzét ne fordítsuk ilyen célra, van annak fontosabb helye is a társadalom kiadásai sorában. Ellenben kérdezzük meg a Reuters-től, hogy tőzsdei cégként hogyan képes etalonként elismert hírügynökségi szolgáltatást nyújtani, gyakorlatilag globális méretekben? A Reuters példája ugyanis azt mutatja, hogy ez üzleti alapon is lehetséges. Miért nem állnak például össze nálunk is a hírfogyasztó piac legfontosabb szereplői, hogy létrehozzanak egyetlen olyan hírügynökséget, amelyik minden szempontból betöltheti az igazodási pont szerepét? És biztosan lenne még több ötlet, javaslat is, mi legyen az MTI után. Különben én eladnám az MTI-t bárkinek, aki megveszi. S ha nem megy üzleti alapon, akkor az eldönti a sorsát. A kormányzati kommunikáció pedig egészen más kérdés. Mi köze annak egy hírügynökséghez? Nem is értem, hogy kapcsolódhat össze a kettő.
Jano
|
2010. január 11. 15:59
|
Az MTI-nek nagyon profi fotós csapata van; még sehol nem láttam Magyarországon hozzájuk mérhetőt!
@Szilágyi Árpád:
Amiről Te írsz, az egy kihelyezett, központi szerkesztőség. Nem biztos, hogy egyetlen, ráadásul a piacról kiemelt szervezetnek kell megoldania.
@SOGOWAVE: Két, egymással nem érintkező síkról van szó. Az egyik a politikai: Nekem sincsenek illúzióim, a Fidesznek nem egy profi hírügynökségre, hanem egy olcsó és hatékony szócsőre van szükségük. Eddigi működésük alapján joggal feltételezzük, hogy meg is csinálják.
A másik sík a szakmai. Itt készíthetünk- szigorúan elméleti alapon - egy kívánságlistát. Gyakorlati megvalósulási esélye minimális, mert akiknek igazából az érdeke lenne (újságírók, olvasók) nem szólhatnak bele a játékba.
ÁLTALÁBAN hírügynökségre szükség van. Mégpedig NEM a hírelosztó funkció miatt, hanem mert szakmai hitem szerint egy hírügynökség hitelességi referenciapont kellene legyen.
Amiben bízni lehet, hogy nem ad ki hülyeséget, mert a hírt ellenőrízték, nem csupán kaptak egy "tuti infót", amiből írnak egy "szenzit".
E funkció betöltéséhez pedig nagyon szigorú szakmaisággal (értsd: nem gyakornokokkal vagy alkalmi bloggerekkel) felépített hírszerkesztő-újságíró csapat kell, valamint nagyon tapasztalt turnusvezetők.
Hogy az MTI (meg többi hírügynökség) ilyen-e, azt döntse el mindenki magának.
@erizo: A hírstart, hírkereső stb. hírgyűjtők. A hírgyűjtés (a megjelent hírek gyűjtése) csak a hírügynökségi munka egy csücske.
A "politikai vetületre" valóban nem tértem ki - túl sok lett volna. Kormányzati hírcsatornának fenntartani az MTI-t luxus, helyette valóban ki kellene alakítani egy valóban szakosodott kormányzati "szócsövet".
@csuday gábor: Remélem, az MTI-nél is olvassa valaki a Médiablogot és helyre teszi tévedéseimet.
Tudomásom szerint az MTI-nél szét vannak választva azok a szolgáltatások, amiket a törvényi kötelezettsége miatt végez (amelyekre állami támogatást kap) és azok, amelyeket piaci szereplőként értékesít.
erizo
|
2010. január 11. 11:43
|
Sztem viszont a cikk egyik problémája, hogy kihagyta a politikai vetületet. A hírben ugyanis az is benne volt, hogy az MTI helyett mi jönne létre... Érdemes lett volna (lenne) azt is megnézni, annak mekkora a létjogosultsága.
erizo
|
2010. január 11. 11:41
|
A blog.hu, a hírstart, a hírkereső stb... nem egy-egy nagy MTI?
@SOGOWAVE: Hosszúra sikeredett a bejegyzés, egyébként is jóval bonyolultabb a téma annál, mint amit itt leírtan. A kifogásolt részben arra céloztam, hogy ha nem lenne annyi mti-s anyaggal feltöltött oldal, akkor az ügynökséges is kénytelenek lennének valós oldalakon hirdetni.
@Tibor: Nem állítom, hogy az MTI valamennyi funkciója rossz. Így együtt felesleges, pazarló, drága. Szükség van a "vidéki" tudósításokra is - csak más formában.
@kuksi: Attól félek, hogy egy nagy, monstrumba való összevonás csak rontaná a hírgyűjtés/hírszűrés/hírelosztás minőségét, hatékonyságát.
kuksi
|
2010. január 11. 11:09
|
Egy kicsit továbbgondolva a post-ot és hivatkozva a The Economist karácsonyi számára ( http://www.economist.com/businessfinance/displaystory.cfm?story_id=15108618 )a dolog nem ilyen egyszerű. Ma úgy tetszik, hogy a nagy hírügynökségek ideje elmúlt, a világ nagy hírügynökségei bajban is vannak. A DPA például Németországban elveszítette több nagy megrendelőjét (pl. WAZ), mert valóban nem tudnak olyan többletszolgáltatást nyújtani, ami a mai internetes világban még mindig megéri az előfizetést.
De... Még a legnagyobb lapoknak is - lehet persze, hogy lustaságból - az MTI jelenti a védőhálót a napi akrobatamutatvány alatt. Ha a szétküldött riporterek véletlenül nem cuppannak rá egy fontos hírre, akkor még mindig ott van az MTI. Persze minden napilapnál elújságolják: mi alig használunk MTI-t. Amikor azoban le akarják mondani, akkor a leghangosabban az újságírók tiltakoznak. Másfelől: az elmúlt időszakban - a világban és idehaza is - rengeteg újságírót kirugtak, a létszámokat karcsúsították, így nincs akkora stáb, hogy minden fontos helyre eljusson. nem is beszélve a tudósítói állomány szűkítéséről, megszüntetéséről. Hogy ma mi történtik Hódmezővásárhelyen, arról az MTI-n kívül csak a helyi lap tud (ha tud?). A Népszabdságnak még van ugyan szegedi tudósítója, de másnak? S talán már neki sem sokáig. Szóval a feladat kettős: a hírügynökségeknek is újra kell deffiniálniuk szolgáltatásaikat és a lapoknak pedig egyre inkább szükségük van az ellenőrzött, szakszerű, feldolgozott események átvételére, mert saját emberük kevés van.
A másik téma: az állami támogatás. Én úgy gondolom, ez tényleg idejétmúlt. Az állami támogatás ugyanis rossz jelet ad a piacnak: ma nem lehet senki versenytársa az MTI-nek (nincs jogszabályi korlátja), mert a jelenlegi árakon nem lehet üzletet csinálni a hírszolgáltatásból. Ilyen értelemben piacromboló hatású az állami segély. Piaci áron lenne versenytársa az MTI-nek (gondolom a megyei lapok gyorsan összedobnának egy országos hírügynökséget, a külföldi tudósítók 90 %-ban helyettesíthetők az internettel, a maradék 10 % pedig a magyar vonatkozású hírek külföldről, amelyet viszont nehezen lehetne pótolni. De megoldható, akár laponkénti is, szabadúszókkal.)A civilújságírás, meg a blogolás nem helyettesíti a profi hírügynökséget, mert esetleges, nem ellenőrzött,és főképpen nem szakszerű.
Az alapelv, amit a Fidesz is megfogalmaz, hogy ezeket az állami monstrumokat össze kell vonni, az rendben is van. Nem kell 4 elnök, x számú alelnök, stb. Meg egy csomó épület.
És végül: mi az a közszolgálatiság? Amire van valós érdeklődés, azzal fognak foglalkozni a piaci médiaszereplők, a többiről pedig gondoskodjon az, akinek érdeke. (Pl. egyházak, nemezetiségek szövetsége, stb.) Nem kell a BBC-re, meg az ARD-ZDF-re hívatkozni. Lám, ott is van államilag finanszírozott tévé. De azok még mindig a legnézettebb adók, mert értenek a szakmájukhoz.
Tényleg jó végre olyan írást olvasni a sajtóval, médiával kapcsolatban, ami nem a politikai vonatkozásokról szól. :) Ami meg a hírügynökséget illeti: az üzlet. Az MTI működése nem olyan jó üzlet az adófizetők számára, hogy ennyiért, ilyen feltételekkel fenntartsa. Szerintem ilyen egyszerű ez. Vagy legyen az MTI rentábilis egy jó üzleti terv alapján, vagy pedig búcsúzzunk el tőle szépen csendben. Véleményem szerint.
Tibor
|
2010. január 11. 10:34
|
Egyetlen aspektusa miatt van ellenvéleményem.
http://sarnyait.posterous.com/kell-e-nekem-mti
vito
|
2010. január 11. 10:08
|
Ez egy jó cikk, végre egy kis politikamentes háttér erről a sztoriról. Köszi!
RSS 