Mióta Rupert Murdoch bejelentette, hogy egy éven belül fizetőssé teszi a News Corp online kiadványait, mindenki a többieket figyeli. Vannak, akik abban reménykednek, hogy az olvasók "jó útra térnek" és ezentúl fizetnek a cikkekért és vannak, akik azt várják, hogy a fizetős falak az ő ingyenes anyagaik felé tereli majd a közönséget.
A paidContent a héten három cikkben is foglalkozik a témával. Az első, a
Harris Interactive kutatását
összefoglaló cikk sok illúziót eloszlathat.
A "Mit tenne, ha kedvenc weboldala fizetőssé válna?" kérdésre a válaszadók 74%-a azt válaszolta, hogy "más ingyenes oldalt keresne". 8% megelégedne az ingyenes címek olvasásával és csak 5% biztos benne, hogy fizetne. (12% nem tudja, mit tenne.)
Azon, hogy kevesen hajlandók csak fizetni, nem csodálkozom.Igen meglepett viszont, hogy a fiatalabbaknak (16-24 év) tizenháromszor nagyobb a fizetési hajlandósága, mint a középkorúaknak (35-44 év).
A nagy kérdés persze az, mi mennyi? Lehet, hogy egy napi 1 milliós látogatottságú online lapnál már nem is olyan kevés ez az 5%.
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
good blog,thanks for your sharing,it is so good for me,if you can sharing more and more blog to others,we will love you forever.
Anonim
|
2009. szeptember 24. 13:44
|
@neeev
itt a ruszki forradalmi logikát követjük. az új arra való, hogy megszüntesse a régit. jön a forradalmian új, ingyenes, közösségi. jön a győzedelmes új a felszabadító vörös hadsereg.
ez a direkt marketing logikát követjük akkor megszűnik mindaz, amiről írsz. de nem muszáj ezt követni. szerintem most is kell fejszámoló, szedő, gépíró, műszaki rajzoló csak alacsonyabb szinten kell, mint régen. tehát nem kevesebb, hanem épp ellenkezőle több kell az ilyenből.
nem a csillagász lesz a fejszámoló, hanem a zöldséges. ne tudd meg milyen fejszámoló mindegyik. és milyen műszaki rajzolók vannak a lakatosok között. és a piac kényszeríti ki ezt belőlük. csak ezek az emberek nincsenek megbecsülve, mert egy csomó napközis irányítja őket. a hr/pr hülyegyerekek. pont úgy mint a régi párttitkárok. csak ők nem pártiskolát végeztek, hanem a média kommunikáció szakot, mert most az a káderképző. meg a blogger iskolák.
Anonim
|
2009. szeptember 24. 12:37
|
@Rooza
a neeev nem az nem az előtte szóló nev volt. de mindegy, amúgy sem a személyek vitáznak, hanem az érvek. neeev azt írta, hogy új normál menetben kiírtja a régit.
szerintem ez egy hülyeség. a normál menet az, hogy a régit hagyomány ingyenessé válik.
húsvéti locsolkodás. a kölnivíz pénzbe kerül, de a hagyományos locsolkodás vödörrel meg közben ingyenes lett.
a gyorsvasút nem feltétlen jelenti azt, hogy megszűnik a gőzmozdony. hanem csak azt, hogy az korlátozódik ingyenes erdei kisvasútakra. ami a vasúttársaság számára reklámcélokat szolgálhatna. ez nagyjából az angolszász felfogás. hogy nem szűnik meg a régi, hanem ingyenessé válik.
ezzel szemben áll a szovjetorosz ideológia. ami azt mondja, hogy a high tech a győzedelmes új, és legyőzi a régit mégpedig úgy, hogy az új ingyenessé válik, és így megszűnik a régi elnyomó kizsákmányoló hatalom. ez lenin közelítése. meg pollneré is.
és én meg az angolszász kiadóknak szurkolok. kövessék a kapitalista logikát. tegyék ingyenessé az offline-t, és tegyék előfizetésessé az online-t. és az működni fog. ebből persze ultra brutál exploitation jön ki. ugyanis éppen a leszakadó térségekben fognak a leginkább előfizetni. mert ott nem nagyon lesz más. de ezzel olyan tartalmat kapnak, amivel van esélyük a felzárkózásra. az iwiw-vel, és az bloghu-val nincsen esélyük.
és szerintem ez a kapitalista modell elég jól működik a legtöbb területen. ami azt mondja, hogy a low tech ingyen van, a high tech pedig nincs ingyen.
van két terület, ahol azt gondolom, hogy nem lehet ezt a logikát követni. ahol azt gondolom, hogy a high tech-ből mindenkinek részesülnie kell. az egyik az orvoslás, a másik az oktatás. szóval én a szabad versenyes kapitalizmus mellett pártolom a social security-t, és a nation community-t. ezek azért lettek kitalálva, hogy ellensúlyozzák a kapitalizmust.
szerintem a csúcstechnológiából mindenkinek részesülnie kell kórházban és az iskolában. de nem hiszem, hogy az internetet szocialista alapokra kell helyezni.
és pláne nem hiszem, hogy itt az internet kulturális forradalmat eredményezett volna. amit pollnerék hirdetnek. meg hírbehozó. és a többi tökfej. az előrelépés technológiai értelemben volt, a kulturális értelemben viszont ez a sztori visszalépés volt nagyjából a 80-as évek szintjére. a vicc az, hogy nem gondolom, hogy ez a kulturális forradalom teljes képtelenség, hanem azt mondom, hogy az ázsiában fog bekövetkezeni.
Rooza
|
2009. szeptember 23. 12:33
|
Nev, azért eléggé leegyszerűsíted, vagyis "dobozba zársz" :)azért, mert meglátásom szerint az adok-veszek láncolatban aránytalanság van. Maradjunk annyiban, hogy a lét befolyásolja a tudatot. Hegel, Marx elemzésén kívül más is foglalkozott ezzel a témával, és nem annyira politikai nézőpontból, pl. Brecht színházelméleti felfogása egészen más jellegű, és nem vagylagos.
Szóval, ha pl. egy árvíz elsodorja a lakóházat, akkor a bennlakó tudata módosul oly módon, hogy alkalmazkodik a pillanatnyi helyzethez, és olyan dolgokat elemez, amik addig háttérben maradtak. Tegyük föl hogy ráébred arra, hogy jó lett volna vízelvezető árkot csinálni, vagy gátat emelni. Vagy mégsem hinni az ingatlanos agymosó szövegének. Ahelyett, hogy intenetre és számítógépre költi pénzforrásait.
Ha kimennél a pusztába egy kulacs vízzel, szalonnával és vöröshagymával a batyuban, és ott egy hetet eltöltenél, mennyire változna meg a tudatod?? ne válaszolj itt, hanem nyiss egy blogot. Köszönöm :)
neeev
|
2009. szeptember 23. 11:26
|
Vannak itt filozófusok...
Roozát meg mélyen érintette gépének szétesése, jól illusztrálva, hogy a lét határozza meg a tudatot. (Ez a megállapítás még a Beatlesnél is régebbi.)
1. A 16 - 24 évesek nem csak azért hajlandók fizetni az online tartalomért, mert nem ők keresik meg az árát, hanem, szerintem, még legalább két okból:
- baromira unják a "csöcsi pöcsit", és a költségcsökkentés okán általában tényleg rossz minőségű ingyenes médiát;
- a mobiltelefonos szegmens, amely ebben a rétegben gyakori, nem ingyenes, tehát jobban szocializálódtak a fizetős tartalomra.
És egy kis vulgárfilozófia:
A vitorláshajók kiirtották a két- és háromsoros evezős gályák (akkor már) legalább ezer éves hagyományát, benne az evezőfaragás és -használat köré épülő kultúrával, a part menti navigácóval és egyéb hordalékokkal egyetemben (nem mellesleg, mintha egyre kevesebb rabszolga állt volna rendelkezésre).
Az autó kiirtotta a lóhasználatot, vele egy hatalmas kultúrát, a lóápolással, vagy fennkölten a ló és az ember koevolúciójával, amit a díszhal- ás hörcsögtartás nem igazán egyenértékűen pótol.
Az információs társadalom első rúgásával kiirtotta a fejszámolás képességét (amit a tömegkereskedelem és -szolgáltatás ki is használ, amikor nehezen számolhatóvá teszi az összehasonlító árakat...), második rúgásával a folyóírást (csak nézzenek magukba akár az itt hozzászólók, mikor és mit írtak kézzel az elmúlt 10 évben az aláírásukon kívül), és kiirtott egy sor, nem nagyon magas kreativitáskövetelmányű foglalatosságot, úgymint: műszaki rajzoló, gépíró, szedő, kézbesítő, a sort folytathatnám, de hogy a probléma fennáll, azt az épp mostanában bolognaivá átszervezett "felső"-oktatás is jelzi: nincs jó helye a nem kimagaslóan tehetséges, de azért szorgalmas és életrevaló tömegeknek az individuális értékekre és érvényesülésre marketingorientált társadalomban.
Nagyon úgy tűnik, hogy a minőségi (számonkérhető, hiteles, szabatos) újságkészítés is az információs társadalom áldozata lesz, és ez nem csak technológiai probléma. Hanem a demokrácia egyik alapköve inog meg. Akármilyen okos Jeff Jarvis, vagy bármely más sztárblogger, akármekkora szerkesztőséggel dolgoznak is, nem gondolnám, hogy milliós rétegeket érintő döntéseket alapozhatna meg a munkájuk -- jó ,a hagyományos újságoké sem, bár a Watergate, vagy hazai példában az Index az MVM körül végzett oknyomozása ellenpélda. Utóbbinak talán az a szemétáradat az ára, amelynek reklámhordozó képessége eltartja Bodoky-t (is).
Szóval az "információs társadalom" nem minden következménye olyan vonzó, mint amilyennek a harcos és elkötelezett hívei állítják.
Rooza
|
2009. szeptember 22. 22:43
|
köszönöm a hozzászólást, de nem merek/ akarok/szeretnék itt válaszolni/vitatkozni
Mindenesetre úgy látom, hogy a (valódi) tartalom előállítója és az olvasó a két végpont, a közöttük lévő különböző közreműködők nyelik el az olvasó által befektetett pénz zömét.
Azon pedig egyáltalán nem csodálkozom, hogy a fiatalok fizetnének (16-24 év), hiszen nem ők teremtik elő a rávalót, még nem tapasztalták meg hogy a korábbi keserves munka árán megszerzett javak milyen gyorsan süllyesztőbe kerülnek. Nem is igaz, hogy az eredeti ár reális volt, például egy windows-nál, vagy egy számítógép-kombinátnál, ráadásul mindegyik tele van hibával, csapdával.
Anonim
|
2009. szeptember 22. 16:08
|
@Rooza
a szabadság az online környezetben totális (korlátlan), de virtuális (azaz valótlan), az offline világban valóságos, de korlátos.
itt a vita azon megy, hogy milyen szabadság (ingyenesség) kell nekünk. szerintem offline. ingyenes offline napilap, és online előfizetés. ez a legfőbb vitapont. pollnerék (meg persze az összes online márketing tanácsadó) ugyanezt fordítva képzelik el.
szerintük van egy kulturális forradalom, ami megszünteti az offline médiát, és annak a helyébe lép majd a győzedelmes új. és megszűnik a régi, elnyomó, kizsákmányoló rendszer.
de ez egy hülyeség. nyilván kellenek közintézmények, ahol a kultúra szabadon elérhető, vagy majdnem szabadon. de ha minden háztartásba ingyen akarjuk ezt elvinni reklám alapon, akkor abból valami csöcsi pöcsi lesz, ami nem feltétlen baj, de kulturális értelemben biztos, hogy nem előrelépés. nekem ne mondja senki, hogy a zsip zsup kenderzsupp jobb, mint a beatles. pedig az sincs túlbonyolítva. i love you yeah, yeah, i love you yeah, yeah, i love you yeah, yeah, yeah. na most a beatles szintje nincsen elérve. és pláne nincsen meghaladva. szemlátomást alul van múlva a régi. nekem ne mondja senki, hogy a blogger kultúra európában bármilyen forradalmat is eredményezett.
ott lett elkúrva, hogy amikor jön a high tech, jön az új, akkor normál menetben a régi, a low tech válik ingyenessé, és soha nem az új.
a sok innováció ugyanis nem a költségeket csökkenti, hanem csak az agressziót. ma már nem kell harcolni a húsért, mert mindenki bemegy a henteshez, vagy beül az étterembe, és amikor megy vadászni, akkor bevásárlókocsit tol maga előtt, és senkinek nincs a vállán puska. az étteremben a szalvétával nem a szétfröccsenő vért törli le, hanem a zsíros szaftot. és így tovább. de a hús ettől nem lesz olcsó. az egy hülyeség, hogy annyit fejlődünk, hogy az majd egyszer ingyen lesz. errefelé legalább is.
szerintem amikor visszalépünk a hagyományhoz az a marketing. tehát ha egy étterem csinálni akar valami hírverést, akkor szabad tűzön kell sütnie egy vadállatot, és azt kell mondani, együk meg együtt. kapsz egy darabot, és mellé kemencében sült kenyeret. szerintem ez a marketing. és ilyenkor a sült hús és a kenyér olcsó.
az étteremben azonban szuper grillezős mikrosütő van és szezámmagos kenyér. ami semmivel sem jobb, mint a szabad tűzon sült, de a nép nem szeretné, hogy folyton egy vadállat égett lábát kellene megenni. ezért tenyészti az ember a csirkét, és tervezik hozzá a szuper grillezős mikrosütőt. de a high tech nem azt jelenti, hogy szuper olcsóvá válik a hús, hanem azt, hogy szuper drágává.
mert kell egy ember aki eteti a csirkét, meg kell aki vigyáz rájuk. meg kell aki beszereli a sütőt. és kell aki megjavítja. a vad magától eszik, nem vigyáz rá senki, és a tűz is magától ég, kevés dolog tud a tűzben elromlani.
ráadásul az étteremben sokféle hús kell. és mindet másképp kell fűszerezni. a vadállatot nem lehet elkészíteni ilyen, vagy olyan módra. azt csak meg lehet sütni. és egyféle képpen lehet fűszerezni. aztán az mégis jó valamiért.
tehát a lényeg, hogy marketing célokra mindig a régit, a hagyományost kell felhasználni, és soha nem az újat. nekem ez a meglátásom. ez persze nem egy nagy (természettudományos) felfedezés, mert nem érvényes a világra, ázsia ezt fordítva akarja. a szabadság, az ingyenesség ott sérti a vallást. itt meg ez tradicionálisan ez vallás. hogy a szabadságot, az ingyenességet a valóságban offline kivívjuk.
kivéve aki kommunista. mert az azt mondja, hogy mindezt online kell. mert akkor a szabadság totális lesz igaz, hogy nem lesz valóságos. hanem egy népi demokrácia lesz. de ez a keleti kultúra már vagy hatezer éve. szóval valószínűleg nem rossz az. csak nem európába való. mert itt meg hatezer éve minden fordítva működik, vagy legalább is a bölcselet által fordítva van magyarázva.
Rooza
|
2009. szeptember 21. 19:50
|
A lényeg röviden:
Az "ingyenes" tartalom elég sokba kerül az olvasónak, mire eléri azt. Vagyis nem ingyen jut hozzá.
Rooza
|
2009. szeptember 21. 19:44
|
Csak mint fogyasztó szólok hozzá.
-A mai napom újfent elment azzal, hogy lelket verjek a nem oly rég még frissnek számító számítógépembe. Meg vírust kergettem, ingyenessel, az igaz, de a gép felével 3 órát dolgozott. A számítógép lelke és teste is gyorsabban avul, mint ahogy annak cseréjét kényelmesen meg lehetne oldani.
-Mostanában váltottam díjcsomagot, hogy a hűség leteltével, ne ugorjon fel az előfizetésem ára. Csak mellékesen megkérdeztem, hogy mi van, ha a hűségidő előtt lemondom? 37000 Ft, volt a válasz.
-ha szakembert hívnék: megfizethetetlen
Egy újság elolvasásához jó esetben még szemüveg sem kell. A felhasználói rezsi minimális.
Ezt csak azért írom ide, hogy elég rossz érzés, amikor az ingyenes tartalmat keresőket leszólják, megszólják. (most nem jön az igazán megfelelő kifejezés..:)
A lényeg az, egy rakás pénzt és időt kell áldozni ahhoz, hogy hozzájusson az ingyenes tartalomhoz az olvasó. Ami meg olyan amilyen.
Valahol ezt is figyelembe kellene venni, mert biztosan jól jár egy-két csoport a láncban.
Kezdve a tárgyi felszerelés gyártóitól, a programozókon át, a netszolgáltatókig.
A vírusgyártók meg mondjanak le...
fabsan
|
2009. szeptember 21. 16:39
|
Ez viszont még a nyomtatott piacot érintő újdonság: a Matesz honlapja szerint 2009. I. félévében - több év után ismét - auditálták a Magyar Hírlapot.(Habár a gyorsjelentésekben nem szerepelt...)
Naponta átlagosan 18 769 aktívan vásárolt példány, amelyből 9 ezer előfizető.
Valóban, egyre több embernél látni a lapot, ennek ellenére azért meglepő az adat, hiszen ha jól emlékszem, az Indexen írták régebben, hogy 8 ezer körül van. Kis híján a Népszava szintjére jöttek föl.
A politikai napilapok példányszámai eddig nem képezték le egyértelműen a pártpreferenciák alakulását, az elmúlt évek eltolódásai azonban úgy tűnik, éreztetik hatásukat.
Vélhetően azért a lap még nem lett fejős tehén a lappiacon...
RSS 