Első pillantásra csak szánalmasnak tűnt. Azt gondoltam, elegendő belinkelni a BrandTrenden látott
közleményt. Később meglepve olvastam, hogy Konrádot is csak hangnem, a Ringier sértettsége
zavarta. (A bejegyzéshez hozzászólók pedig általában azon rágódtak, miért olvassák ennyien a Blikket.) Ehhez a bejegyzéshez a végső lökést az adta, amikor megláttam, hogy a Ringier a Népszabadságban hirdetésben bizonygatja az igazát. (A hirdetés a nyomtatott Napi Gazdaságban is megjelent - a Szívlapát blogban
megcsodálható.)
A történet azzal kezdődött, hogy az új nyitóoldal örömére az [origo] kiadott egy közleményt, amiben ezt írta:
"A piacvezető [origo] napi olvasottsága immár messze meghaladja nemcsak
a politikai napilapok, hanem a bulvárlapok napi példányszámát is. ...az
[origo] ma Magyarország legnagyobb újságja"
Elég érdekes ezt így olvasni, hiszen évekig úgy tűnt, hogy az [origo] egyáltalán nem arra gyúr, hogy "újság" legyen. Az utóbbi időben kétségkívül elmozdultak a korábbi "színtelen-szagtalan" alapállásból, időnként vannak jó cikkeik, de nem hiszem, hogy sokan gondolnának úgy az [origo]-ra, mint "újságra". (Az más kérdés, hogy az Origónál egyre inkább szeretnének, ha így lenne - ezt tükrözi az új nyitóoldal is.)
"Az [origo] közleménye szakmai nonszensz, olvasottságot csak
olvasottsággal, példányszámot csak példányszámmal lehet összevetni. Az
idézett szövegrészlet nem a valós adatokon alapszik, a benne lévő
információ hamis, így alkalmas az olvasók, fogyasztók megtévesztésére." - olvashatjuk a Ringier válasz-közleményében, majd kirukkolnak az "igazi" számokkal.
Blikk 1 043 000 fő*
[origo] 408 544 fő**
* Szonda Ipsos Nemzeti Média Analízis, napi átlagos Blikk olvasottság 2009. I. félév
** Online Publishers? Audit, Szonda Ipsos-Gemius, napi UV átlag [origo], 2009 II. negyedév
Hát, sajnos ezek a számok is megtévesztőek.
A MATESZ
adatai szerint a Blikk napi 200.000 körüli példányban jelenik meg és kel el. Az emberek nyilván azért veszik meg, hogy elolvassák, vagy legalább nézegessék benne a képeket. Általában az összes oldalt. A Szonda Ipsos Nemzeti Média Analízis milliós száma nyilván úgy jön ki, hogy a vizsgálatok szerint egy lapot nagyjából öten olvasnak. (Érdekes, hogy erre mindig büszkék a kiadók, ilyenkor nem sírnak a potyázás, a lopás miatt.)
Az [origo] a Webaudit szerint naponta átlagosan 1.500.000 körüli látogatóval dicsekedhet. Szép szám, de mint tudjuk, ez az érték nem mond el semmit arról, hogy a látogató mennyi ideig volt ott és mit csinált ez idő alatt. Azt is tudjuk, hogy a látogatók csaknem harmada a nyitólapot kereste fel.
A Ringier tehát egy bulvárlap becsült olvasóinak számát veti össze egy "portál" nyitóoldal egyedi látogatóinak számával. Ez így, ebben a formában elég nagy marhaságnak tűnik. Ha tartalmat akarunk tartalommal szembeállítani, a Blikket az [origo] bulváros tartamával kellene szembesíteni. Ha azt szeretnénk látni, mennyi embert érnek el a Blikken és mennyit az [origo]-n elhelyezett reklámok, egyaránt figyelembe kellene venni a Blikk és az [origo] belső oldalait is és valamiféle átszámítást kellene alkalmazni a kétféle reklám hatása között is. És persze össze kellene hasonlítani az árakat is. Mindezt nagyon jól - nálam sokkal jobban - tudják a két kiadó szakemberei is, de hát ez a mostani számháború nem erről szól.
Miért is fontosak ezek a számok? Az emberek nyilván nem azért veszik a Blikket, látogatják az [origo] nyitóoldalát, mert meggyőzik őket a szép számok. A látogatottsági, olvasottsági adatok a hirdetőket, médiavásárlókat érdeklik. Vajon ők nincsenek tisztában azzal, hogy a nyomtatott és az online média másképpen működik, a számok közvetlenül nem konvertálhatók ide-oda?
A számháború nyilván üzenet. A látszat ellenére azonban nem a közönségnek, a partnereknek, vagy a ellenfeleknek szólnak.
"Ringasd el magad, Ringasd el magad.
Ha senki nincs ki elringasson, ringasd el magad"
2011 Females Fresh Trend Type Woolrich Piumino，Woolrich marchio Donna Giacche sempre portare il nostro assoluto è lo stile di layout più serie d'America, Woolrich piumini economici every 12-25, ogni stagione haya cercato di usare stile diverso movimento every creare una sorta di sensazione di libertà estrema.
Una varietà di web service che fornisce come la stanza Abercrombie and Fitch.Molti vantaggi possibilità di negozi di souvenir possibilmente a produrre.Incredibilmente, ovviamente, è una sconti speciali. Il modo di gran lunga utilizzando shopping online. Molti di coloro rrnternet siti prezzi correnti spedizione gratuita. La maggior parte degli inoltre rimedio viene spedito gratuitamente a disposizione.Oltre a questo, la maggior parte macchie fare una riduzione del prefisso prezzo che può essere utilizzato per l'acquisizione successiva.
Hogan
|
2011. december 2. 09:21
|
Mother any parte l'inizio haya detto semplicemente: sedile, l . a . foglia d'acero sulla parte anteriore della scarpe Michael jordan elizabeth Li Chengyu, haya detto l . a . frase: Piccolo vecchio vecchio il 3 marzo, Hogan XIII Brest (Brest Trattato di rate di uno endure Hargreaves Rostock) è stato firmato. Del contratto, l'Unione Sovietica necessità di cedere, tra cui l . a . Polonia, l'Estonia. Lituania, Lettonia, Bielorussia inside quasi not milione di chilometri quadrati di terreno inside Germania elizabeth nei territori occupati every not importo totale del paese di miniere di carbone russo generoso, minerale di ferro, l'irrigazione, il confucianesimo, elizabeth saltare l'industria ferroviaria. Inoltre, il trattato prevede inoltre che il governo sovietico every smobilitare le forze armate, comprese le truppe neonata Rossa.
kicsit későn keveredtem ide és nem olvastam végig a kommenteket, de ha volt, bocs.
"A Szonda Ipsos Nemzeti Média Analízis milliós száma nyilván úgy jön ki, hogy a vizsgálatok szerint egy lapot nagyjából öten olvasnak."
Ez alapvető szakmai tévedés. Ez egész egyszerűen nem így van.
A HVG-nél is ismerek min egy embert aki képbe van a módszertannal....
Surda
|
2009. szeptember 20. 18:35
|
Az is egy aspektus, hogy jó nagy bajban lehet az origo. Akkor legalább mondjunk egy jó nagyot!
Anonim
|
2009. szeptember 19. 12:01
|
és ugye a megoldás az, hogy offline napilap válik ingyenessé, és az online előfizetésessé.
kiteszik a sok blikket ingyenes mutatványszámnak, és akkor akit érdekel a meztelen celebről az összes fotó, az majd előfizet. mondjuk havonta fizet egy eurót. vagy évi egy eurót. és annyit meg kifizetnek simán. a blikk simán szerezhet 1M online előfizetőt ingyenes mutatványszámokkal. (amit eltart a reklám.)
tetszik érteni pont az ellenkezője a jelenlegi modellnek. mert nem az online az ingyenes, hanem az offline, és nem az offline az előfizetős, hanem az online. pont az ellenkezője. de ez az, ami működőképes.
mert egy forgalmas helyen azért maguktól elveszik az emberek a napilapot, tehát olcsó a terjesztés. nem kell hozzá a posta. és ha a szigetek, ahová a lapot vissza lehet dobni, akkor olcsó az előállítás is. nem mellékesen az újrapapír környezetbarát. és egy ilyen lap azért tömegeket képes elérni. és lehet benne például földrajzilag célzottan reklámozni. mértani pontossággal. akár a szemközti cukrászdát is tudom a lapban reklámozni.
tetszik érteni, ez nem olyan, mint a népszabadság. hogy kinyomják budapesten. aztán felteszik reggel a vonatra. elviszik debrecenben. aztán átpakolják és a vonat elmegy mátészalkára. és akkor onnan egy autó átviszi azt az egy példányt tunyogmatolcsra. és akkor a postás kiviszi biciklivel. és akkor hirdetik benne, hogy chevrolet. mi értelme van ennek.
de azt adott esetben meg lehet oldani, hogy az offline népszabadság a tunyogmatolcsi falunapok alkalmából megjelenik. és akkor örül ott a nép, a cigány csávó, hogy benne van az újságban. és akkor könnyen lehet, hogy előfizet a lapra. mert online kap egy csomó hírt a világról. és lehet, hogy nincs számítógépe és internete, de van telefonja. és simán fizetne, mint ahogyan a csengőhangért is fizet.
szóval szerintem meg van a megoldás, csak ez pont az ellenkezője a jelenlegi gyakorlatnak. de nem akarom én ezt túlragozni, hiszen nyilván lesznek kiadók, akik erre maguktól is rájönnek, amerikában erre rég rájöttek, kelet európában meg mindez szépen hangzik, csak nem kivihető.
azért mert itt van egy az olvasókra nagyon nagy befolyást gyakorló a teljes ingyenességet hirdető blog, és mikroblog kultúra. a szocializmus öröksége, ami social media címszó alatt fut tovább. a blogok, és a mikroblog mellett a sajtó csak non profit módon tud működni. tehát ezeket a szolgáltatásokat meg kellene szűntetni, és előfizetésessé kellene tenni, de ez most majdnem lehetetlennek tűnik. viszont nem igen van másik út. jó hétvégét mindenkinek. már ha van olyan bolond, aki ezt elolvassa.
Anonim
|
2009. szeptember 19. 11:26
|
nem az a gond, hogy az online kiszorítja az offline-t. mert erre lehetne azt mondani, hogy az új kiszorítja a régit. és akkor mi van. mióta világ a világ ez van.
a probléma, hogy az új legjobb esetben is csak null szaldós. tehát hiába növekszik. ha az új nyereséges volna a kiadókat aligha érdekelné, hogy megszűnik a régi. a probléma az, hogy még mindig a (csökkentő) offline termeli a nyereséget, és nem a (növekvő) online.
Acheron
|
2009. szeptember 19. 01:37
|
Őszintén szólva, ez a online - nyomtatott sajtó közötti (belföldi) háború kezdete. Hasonló nyilatkozatháborúra nyugaton is van példa. A nyomtatott sajtó természetesen félti magát és olvasottságát az online erőteljes terjeszkedésétől.
De...köhöm... Melyik kiadóigazgató nem féltené offline újságát hasonló helyzetben?
Anonim
|
2009. szeptember 18. 21:55
|
a recesszió kereskedelmi háború. ilyenkor nem szokás finomkodni, hanem méreteseket szokás hazudni.
amúgy bárki képes félóránkét különféle (véletlen) ip címekről tetszőleges látogatotottságot generálni. kell hozzá egy dinamikus ip címkiosztású végpont, nem nehéz megoldani, hogy az eszköz minden kapcsolódásnál kapjon új egy ip címet a szolgáltató aktuálisan szabad címtartományból, sok ilyen cím van mindig, a sütiket törölni megint nem kunszt. aztán már csak el kell indítani a scriptet, ami a letölti a címlapot, ott keres egy linket, és a lapba véletlen beleolvas. majd véletlen időt vár. és ezt véletlen számú alkalommal megismétli. és akkor úgy tűnik, hogy itt jönnek a látogatók. akár még normális eloszlást is kaphatnak ezek a valószínűségi változók. egyetlen gép akármekkora látogatottságot generálhat. írjam ide a scriptet? nyilván nem teszem, de bárki megírhatja.
szóval olvasottságot könnyű hazudni. piaci részesedést nehéz, ha annak egy rendes kérdőíves kutatás az alapja. a village peope ilyenkor is hazudik össze-vissza. ha azt kérdezik, hogy olvasol e blogokat. majdnem mindenki azt feleli, hogy igen. de ha azt kérded, hogy melyik blogot olvastad utoljára, akkor a többség azt feleli, hogy nem emlékszik rá. mindenki jár színházba, és hangversenyre. csak senki sem emlékszik, hogy mit látott, vagy hallott ott utoljára.
kapásból mutatok neked olyan egy tucat olyan kutatást, amelyik azt mondja, hogy az interneten majdnem minden háztartás vásárolt már, az is, akinek egyébként nincs internete, de az internetes vásárlást ugyanakkor ugyanez a minta végtelen veszélyesnek tartja.
ezért nem lehet abszolút számokról beszélni, mert a népek füllentenek. ezért van az, hogy csak arányokról lehet beszélni. mert a nép úgy füllent, hogy mindenkinek kedvez egy kicsit.
ha piaci részesedést mérnek, akkor nem lehet felturbózni a számokat. mert ha azokat el kezdem összeadni, és túllépi az 1-et (a 100%-ot) akkor a felmérés nyilván hazudik. tehát valakinek a kárára lehet csak hazudni. és akkor azonnal kitűnik. hacsak nem hazudik mindenki, de akkor meg a számok erősen szórnak.
jelen esetben ez a helyzet.
pollner
|
2009. szeptember 18. 20:29
|
@Indy: Nem vagyok ellene semmiféle játéknak, de úgy láttam, hogy valamilyen ki nem mondott állításodat szeretnéd igazolni velem. Nem tévedtem.
Nem érzem magam közelebb sem az Origóhoz, sem a Ringierhez. Az Origo szerencsétlen "nyitóüzenetét" szó szerint idéztem. Egy hamis állításokat tartalmazó nyilatkozatra a Ringier egyébként pontos, de az adott kontextusban értelmezhetetlen adatokkal válaszolt. Mondjam meg, hogy melyik módszer gusztustalanabb?
Nem tudom menyi idős vagy, de ha már az ezredforduló körül követted az eseményeket emlékezhetsz az Index-Origo nyilatkozatháborúra arról, ki a leglátogatottabb, illetve a legolvasottabb.
A Ringier lecsapta a magas labdát, de ne várd, hogy ezt elegáns játéknak nevezzem
Indy
|
2009. szeptember 18. 15:25
|
Szia pollner,
Rendben, ha kikerülöd a választ a számodra kényes témára, és arra kérsz, hogy én mondjam el, mit gondolok, megteszem.
Szerintem a HVG Médiablogjában egy vitát nem a közepétől kellene értékelned. Nem azzal kéne nyitni, hogy a Ringier VÁLASZA szánalmas. Hanem azzal, hogy milyen volt az [origo] eredeti nyitóüzenete, ami az egészet elindította. De te ezt nem teszed meg. Csak a reagáló felet vizsgálod (és sajnálod le) bár újságírói kötelességed lenne az érme mindkét oldalát megnézni. Sőt, ezt még akkor sem teszed meg, amikor kifezetten megkérlek rá. Helyette közlöd, hogy te ezen a témán már eleget dolgoztál mára.
Én ezt elfogult, szemellenzős újságírásnak tartom. (Már ha nem sértelek meg az újságíró szóval, hiszen te blogger vagy. Vajon a blogger szabadsága abban áll, hogy csak az érme egyik oldalát nézi?)
Akkor a kérésed szerint nézzük:
"az [origo] napi olvasottsága meghaladja a politikai napilapok, bulvárlapok napi példányszámát"
Ezt hívják úgy, hogy csúsztatás. Mégpedig azért, mert bár az állítás egyik szempontból igaz, de a másik szempontból meg nem, mert almát hasonlít össze körtével. És akinek nem ez a szakmája, és nem tudja, mi a különbség az alma és a körte (példányszám és olvasottság) között, azt ezzel az állítással össze lehet zavarni, és meg lehet téveszteni. És annak a fejében csak az marad meg, hogy "vazze, az [origo] a legnagyobb!"
"az [origo] ma Magyarország legnagyobb újságja"
Újabb csúsztatás. Mégpedig azért, mert az előző félmondatból ez a második félmondat egyáltalán nem következik. Nem elég, hogy egy almát és körtét összehasonlító állításra alapozzák ezt a kijelentést, hanem még az újság definícióját is sajátosan értelmezik. Én magam erősen kétlem, hogy a Freemail, a Gportal, a Videa, az OK.hu, a Sztaki szótár, az Ombrello Architectrue and Design és az [origo] Szolgáltatások újság lenne.
Namost, ha a történetet innen, vagyis az elejéről kezdjük vizsgálni (és nem a közepéről), akkor szerintem teljesen természetes, ha az ország legnagyobb napilapkiadója reagál az ilyen csúsztatásokra, főképp ha a valótlan állítások az ő piacát, termékeit érintik. Az lenne a baromira furcsa, ha nem reagálna.
És sajnos akár tetszik, akár nem, a példányszám és az olvasottság az két külön dolog. Ha kiraknak egyetlen egy darab óriásplakátot Budapesten, akkor egy embernél sokkal több fogja látni. Ha szól egyetlen egy darab rádió a strandon a hangszórókból, egy embernél biztosan több fogja hallani. Ha egy kocsmába kiraknak egyetlen darab tévét, amin a Liverpool-Debrecen meccs megy, egyetlen embernél biztosan több fogja néznji.
És ugyanez a helyzet az újságokkal is. Többen olvassák. Ezért nagyobb a lapok olvasottsága, elérése, mint a példányszáma. Aki ezt letagadja, és vitatja, az vagy sosem olvasott még bele más újságjába, vagy nem ért a médiához. Vagy direkt nem akarja érteni, hogy neki legyen igaza.
Persze neikállhatunk vitatkozni róla, hogy a tévé, rádió, plakátok, napilapok elérése becsült adat, és vajon jó-e az a becslési módszer, amivel a kutatók már jó ideje dolgoznak, és amit az egész piac elfogad. De akkor vitatkozzunk arról is, mi van a netes mérésnél a harminc percenként lejáró sessionnel, mi van a "megtekerhetőséggel" (tudunk esetről, amikor egy induló site legelső nap a 10 éve működő kokurensek UV-jának duplájával nyitott), és végül mi van a kiegészítő paneles felmérésekkel, mivel erre a net is rászorul (lásd Gemius).
pollner, természetesen nevezheted szánalmasnak a Nemzeti Médiaanalízis számait, ez szíved joga. A Ringiernek meg hivatkozhat rá, ez is szíve joga.
Anonim
|
2009. szeptember 18. 15:23
|
@indy
ezt a vitát úgy lehetne eldönteni, ha a budapesti pályaudvarokon egy napon át folyamatosan azt kérdeznénk.
olvas-e ön rendszeresen (naponta)
-- blikket
-- origot
-- ...
és felsorolnánk az (online, és offline) országos napilapokat. a válasz mellé beütnénk, hogy honnan jön, vagy hová megy, plusz a válaszoló vonatjegyének sorszát, kiszűrve az ismétlődő válaszokat. ebből közelítően kijönne, hogy a nagy lapkiadóknak mekkora a részesedése a mi kis piacunkon. az arányszámok ugyanis néhány óra leforgása után konvergálnak egy ponthoz, ugrálnának egy 0 és 1 közötti szám körül. ami a piaci részesedés.
abszolút számokat viszont értelmetlen mondani, és majdnem lehetetlen. a piaci részesedést lehet csak mérni elég pontosan. erről természetesen egy szót sem ejt senki. hanem mindenki próbálja bizonyítani, hogy neki százcsillió olvasója van. játszuk ezt a fele se igaz játékot.
Indy
|
2009. szeptember 18. 14:13
|
Szia pollner!
Végül pedig néhány bónuszkérdés:
- Szerinted ki kezdte a közleményháborút?
A) [origo]
B) Ringier
- Szerinted az [origo] csúsztatott, vagy sem?
A) Igen
B) Nem
- A bejegyzésedben az eredeti, [origo]-féle állítást miért nem vizsgáltad meg szakmailag? Miért csak a Ringier reakcióját?
Anonim
|
2009. szeptember 18. 14:03
|
a blikket körbeadják a munkahelyen persze. úgy tűnik nem láttál még irodában dolgozó nőket, vagy építkezésen dolgozó férfiakat.
---
az online mérések elég pontatlanok.
1) itt van az egyedi látogatók mérése például. az oldal letsz egy sütit a gépre. oké. de mi van ha valaki több gépen (a munkahelyén és otthon is, vagy és esetleg még egy mobil eszközön) olvas origot, az mindjárt több egyedi látogató, holott ugyanarról a személyről van szó. és persze mi van akkor, ha ugyanazon a gépen több ember is olvassa a lapot mondjuk egy közintézményben. az meg ugye csak egy egyedi látogató, holott ugye nyilván több olvasóról van szó. és innentől kezdve mindenki úgy magyarázza ezt, ahogyan akarja.
mivel nem tudjuk, hogy egy ember átlagosan hány gépen internetezik, és azt sem, hogy egy gépen átlagosan hány ember használ. és vajon mind ugyanazt a lapot olvassa-e. az olvasottságot sütikkel mérni majdnem lehetetlen.
2) a tévécsatornák kütyüs nézettsége szintén érdekes. mert például ha valaki keveset néz tévét, vagy egyáltalán nem néz, akkor aligha fog beszereltetni egy kütyüt. gyanítom, hogy fel se szerelnék, mert az összes tévécsatorna, és az agb nielsen is abban érdekeltek, hogy felülmérjék a nézettséget. tehát kapásból a nagyfogyasztókhoz szerelnek be kütyüt. temészetesen megint fogalmunk nincs arról, hogy az adott műsort az adott tévén ténylegesen hányan nézték.
majdnem lehetetlen ezt mérni. én forma 1-et rendszeresen nézek, de az számomra az a kéthetente egyszer egy vasárnap délutáni alvást jelenti. megnézem a rajtot, és a végén felébredek arra, hogy ki nyert. ehhez képest azt méri a kütyü, hogy be van kapcsolva a tévé, és rá van hangolva az adott csatornára. csakhogy én az alvásra vagyok ráhangolódva. most oké lehet mondani, hogy ez egyedi eset, de egyrészt nem az, másoktól is hallottam már ezt, másrészt ez háttértelevíziózás, ami elég általános.
szóval a sütis, és kütyüs mérésekkel komolyan csak a külső (süsü) tacsadók foglalkoznak. ezek a mérések csak és kizárólag belső használatra alkalmasak.
összehasonlító elemzésekhez (főleg az online és az offline összhasonlításához) kérdőíves kutatások kellenek, ugyanazt a kérdőívet használva lehet eldönteni, hogy az adott felmérés alapján melyik médiumnak a nézettsége, vagy olvasottsága magasabb. ilyen felmérésből viszont viszonylag kevés van. egyrészt azért, mert egy ilyen kutatások meglehetősen drágák, másrészt rendszerint nem azt mutatják, amit a megrendelők elvárnak.
senki sem akar szembesülni azzal a ténnyel, hogy a lapkiadás jelenlegi formájában nem fenntartható. se az offline, se az online. az offline azért nem, mert low tech (magasak a terjesztési költségek), az online pedig azért, mert ingyenes és nincs előfizetési díj (ezért alacsony az árbevétel).
pollner
|
2009. szeptember 18. 13:56
|
@Indy: Köszönöm, hogy házi feladatokkal látsz el, de ezzel a hosszú bejegyzéssel én már kidolgoztam magam mára. Jobb lenne, ha inkább leírnád Te mit gondolsz a témáról.
pollner
|
2009. szeptember 18. 13:51
|
@Rabbit: Én sem vitatkozom a megadott adatokkal, csak az a bajom, hogy nehéz ezeket közös nevezőre hozni. (Aki tudja, hogyan kell, nem az újsághirdetésekből ismeri meg ezeket.)
Indy
|
2009. szeptember 18. 13:48
|
Szia pollner!
Újabb feladat:
Kérlek definiáld, mi az, hogy újság. Pár rövid, szabatos mondatban, mintha lexikonba írnál szócikket. Érzelmek, túlmagyarázás, mellébeszélés nélkül.
Ezután kérlek vesd össze a definíciódat az alábbi webes szolgáltatásokkal:
Freemail
Gportal
Videa
OK.hu
Sztaki szótár
Ombrello Architectrue and Design
[origo] Szolgáltatások
Indy
|
2009. szeptember 18. 13:35
|
Üdv pollner!
Őszinte, kőkemény és szakmai válaszodat szeretném megkapni az alábbi kérdésre:
Szerinted ma Magyarországon az [origo] a legnagyobb újság?
Kérlek szépen, hogy válaszodat minimum 3, maximum 4 karakter hosszúságban fejtsd ki, kizárólag az alábbi betűk felhasználásával:
E G I M N
Ne fejtsd ki bővebben, ne magyarázd, ne beszélj mellé, csak egy IGEN avagy NEM játszik. Köszi.
"Vajon ők nincsenek tisztában azzal, hogy a nyomtatott és az online média másképpen működik, a számok közvetlenül nem konvertálhatók ide-oda?"
De, szerencsére sokan tisztában vannak.
A probléma elsősorban az, hogy vannak - szintén nem elhanyagolható számban - akik az olvasásban eljutnak egy ilyen közleményig, cikkig, vagy látják valami hasonló anyagban, hogy "nézd már, a piros oszlop nagyobb, mint a kék". Innentől kezdve ott van a fejében, hogy az XY "jobb", mert múltkor látott valami összehasonlítást. Az "apróbetűt" sokan nem is olvassák el, vagy finomabb a "csúsztatás", és annak fel sem tűnik, aki nem dolgozik napi szinten ilyen adatokkal. (Azért lássuk be, a média, a marketing tevékenységnek csak egyetlen szelete).
Bónuszként, ezek a fajta kinyilatkoztatások azért is "jók", mert utána persze lehet bizonygatni, utánajárni, hogy mi az "igazság" - de legalább egy korrekt összehasonlítási alapra törekedni - ezzel viszont elmegy egy csomó idő, teljesen feleslegesen.
Bizonyos időközönként sajnos elő-előkerül egy-egy ilyen eset (nézettség összehasonlítása a share-rel stb.), de az olvasottság vs. példányszám egy "örök klasszikus" ebből a szempontból.
Rabbit
|
2009. szeptember 18. 12:16
|
- nem :)
Rabbit
|
2009. szeptember 18. 12:15
|
Nem akarok kukacoskodni, de a másfél milliós szám az egy Origo folder, benne az Origóval, Freemaillel (!), Videával, Gportállal stb. Az Origo nyitólap látogatottsága pedig napi 300e körül van. (Forrás: Webaudit)
A Webaudit számai egyedi böngészők, a kutatásokban pedig 15+ közönség van, nem mindegy...
Nem látok kivetnivalót a Médiaanalízis és a gIA adatainak használatában. A reklámok értékéről, hatásáról nem volt szó, csupán az elért közönségről. Közönség, és nem egyedi böngésző vagy nem eladott példányszám!
KGyST
|
2009. szeptember 18. 11:59
|
Ez az "egy újságot öten olvasnak" nagyon nem tűnik reálisnak. Pl. lényegesen felette van az átlagos magyar családméretnek, ezek szerint az újságot mindenki beviszi minden nap a munkahelyére, és kézről kézre adják, szektás olvasókörök alakulnak. Mindezt milliók teszik.
Ezt mondanám tökéletesen hihetetlennek.
RSS 