Neked is feltűnt, hogy az utóbbi időben alig esik szó a "print" és az online szerkesztőségek összevonásáról? Pedig alig 2-3 éve még ez volt a szakmai konferenciák egyik kedvenc témája (persze nem itthon).

Az integráció mellett számos logikus érv szól:
  • a pazarló (gyakran redundáns) tartalom-előállítás megszüntetése
  • a rendelkezésre álló szürkeállomány jobb kihasználása
  • újfajta munkafolyamatok (folyamatos publikálás, "web first" kialakítása)
  • témákban, nem pedig platformokban való gondolkodás
  • terjeszkedés új platformok (mobil, videó, multimédia) felé
Mindez szép, de nehezen megvalósítható. Az integráción már átesett szerkesztőségek példája azt mutatja, hogy a szép elvek megvalósulásának legnagyobb gyakorlati akadálya kulturális gyökerű: A hagyományos médiában (nyomtatott sajtó, tévé) dolgozó újságírók többsége makacsul ragaszkodik korábbi szerepéhez. Számukra a birtoklás a tartalomhoz való viszony egyetlen elfogadható formája, ezen egy néhány hetes tanfolyam elvégzésével változtatni nem lehet.

Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb összevonási folyamatban az "erősebb kutya b***ik" elve érvényesül, az erőt pedig a bevétel határozza meg. Miután a legtöbb kiadónál a nyomtatott lapból származik ennek túlnyomó része, "természetes", hogy ez a szerkesztőség kerül erősebb pozícióba. (Még a sok látogatót vonzó, szakmailag is igen elismert Washingtonpost.com autonómiája is csorbult az integráció során - ezért is mondott le Jim Brady főszerkesztő.)

Itthon persze nem volt különösebb összeolvasztási hullám. Leginkább persze azért, mert nem léteztek/léteznek óriási, fél irodaházat elfoglaló, több száz fős online szerkesztőségek. Néhány helyi és megyei lapnál összevonták a feladatokat ("holnaptól ezt is te csinálod"), valami történt a Világgazdaság/VG.hu körül is (de a részleteket nem kötötték az orrunkra), végül 2008. őszén a Népszabadság nagy csinnadrattával kirukkolt egy új (félig kész) honlappal és bejelentette, hogy integrálta szerkesztőségeit.

Valójában annyi történt, hogy megszüntették a NOL viszonylagos önállóságát (a nyomtatott lap főszerkesztője, az online média iránt korábban különösebb affinitást nem mutató Vörös T. Károly közvetlen irányítása alá került ez a terület is), kirúgták az online kiadásnál dolgozók egy részét és  integrált newsroomnak nevezték ki az egyik szerkesztőségi helyiséget.

Ma semmi jele nincs annak, hogy a (nyomtatott) lap munkatársai máshogy dolgoznának, mint korábban. Nem a webre születnek és a publikálás után nem frissülnek az anyagok, az újságírók továbbra sem érintkeznek semmilyen módon közönségükkel. A Népszabadság Online címlapján ugyanazokat az anyagokat láthatod, amiket reggel elolvashattál a lapban. A tegnapi híreket.

Adalék:

A bejegyzés írása közben bukkantam egy korábbi, a témával foglalkozó szövegemre.