Charlene Li legújabb kutatásai szerit egyértelmű összefüggés állapítható meg egyes vezető cégeknek a közösség média iránt mutatott affinitása és gazdasági eredményei között.
A
Forrester korábbi vezető elemzőjének új cége, az
Altimeter Group a
Wetpaint céggel szövetkezve a
2008 BusinessWeek/Interbrand Best Global Brands ranking 100 listavezetőjének működését vizsgálta 11 közösségi csatornában.
A részletes elemzés elvégzése után a következő sorrend alakult ki:
- Starbucks (127)
- Dell (123)
- eBay (115)
- Google (105)
- Microsoft (103)
- Thomson Reuters (101)
- Nike (100)
- Amazon (88)
- SAP (86)
- Tie - Yahoo!/Intel (85)
(A teljes jelentés az alkalmazott módszertan ismertetésével együtt ingyen
letölthetó.)
Van egy újabb toplistánk. Na és?
A dolog onnan kezd érdekes lenni, hogy a kutatók összehasonlították a fenti listát a cégek/márkák pénzügyi teljesítményével. Ebből az derül ki hogy a közösségi média iránt elkötelezett cégek az elmúlt évben átlagosan 18 százalékkal növelték árbevételüket, miközben a "közömbösek" teljesítménye (átlagosan) 6 százalékot esett vissza.
Most persze törhetjük a fejünket, mit is jelent mindez? Új, eddig rejtett összefüggések kerültek a napvilágra, a közösségi média lehet a növekedés új motorja, vagy csak arról van szó, hogy a sikeres, nyereséges, gyorsan növekvő cégek megengedhetik maguknak még azt a luxust is, hogy a közösségi médiával játszadozzanak?
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
good blog,thanks for your sharing,it is so good,i think it is good for my life,please sharing more and more blog to us,thanks,you are great people in my life.
A címben szereplő "elkötelezettség" kifejezést értsük arra, hogy az ügyfeleik elkötelezettek a cégek irányában. És voila, meg is van a logikai összekötőkapocs a közösségi média használata és a profitabilitás közt.
:)
pollner
|
2009. augusztus 6. 12:24
|
@nev: Olyan megnyugtató, hogy te mindig, mindenre, azonnal tudod a tuti választ!:)
nev
|
2009. augusztus 6. 12:23
|
amúgy meg komolyan nem értem, hogy a hagyományos lapok miért nem követték az offline hagyományaikat online.
magyarán miért nem azt csinálták, hogy minden cikknek van egy szerzője, esetleg társszerzője, mindnek van email címe, oda megy a feedback. és akkor a legérdekesebb véleményeket egyszerűen kiszerkesztik a cikk mellé, vagy alá. és akkor abból egy kurva jó olvasható lap jönne ki.
és ezt a feedbacket lehetne minimális előfizetési díjhoz kötni, mondjuk évi 1, 10, vagy 100, attól függően, hogy milyen komolyságúak a témák.
mondjuk a bulvár témák esetén lehetne 1 euro. ami csak ahhoz kell, hogy azonosítsák az előfizetőt. a komolyabb cikkek esetén 10 euro. az elemzésekhez meg 100 euro.
mondjuk az index esetén így is lenne 1M előfizető az 1 euro esetén, 100k a 10 euro esetén, és 10k a 100 euro esetén. ez ugye 3*1M euro.
ehhez jönnének az alkalmi előfizetők. akik pont tőzsdézni akarnak, vagy pont valamelyik celeblány pucér képeit akarják nézni, de amúgy nem fizettek erre elő, vagy politikusokat leleplező cikkeket olvasni, vagy mit tudom én. és abból is összejöhetne 1M euro.
és akkor ezt ha összeszámoljuk évi 1Mrd forint extra. amiből lehet csinálni jó lapot. elvben a bulvár is lehetne jó. folytatásokban elmesélik a huszti fiú esetét tóth gabival. a focista esete a megasztárral. és akkor az nem ez a szarrágó bulvár, hanem majdnem szépirodalom. és így tovább.
az y alaposan elkúrta. ők ezt subba-bubbát akarják, hogy webkettő van, meg forradalom, meg webhárom. na én abban bízom, hogy a z-generáció erre majd rájön, hogy ez egy átverés, és a véleményvezéreket el kell zavarni a fenébe. és akkor fogok majd tapsolni.
nev
|
2009. augusztus 6. 12:02
|
mondj a környéken (európban) egy olyan céget, amelyik a közösségi média által javított volna a piaci pozícióin. nem új belépőt, akit a kockázati tőke felfuttatott, hanem régi szereplőt, aki a piaci pozícióján javítani tudott.
a social media egy virtuális vállalatot szimulál. mi most itt azt játszuk, hogy egy virtuális vállalatban dolgozunk, de ez kábé olyan gyerekes, mint amikor a szomszéd kislánnyal papás mamást játszottunk.
azt azért játszottuk, mert majd később igaziból is azt akartuk, és akkor előtte az egészet kipróbáltuk.
valami hasonló történik. a gazdaságot hiearchikus működésből át kell vinni hálózatosba és próbálgatjuk: milyen is az. a tőkepiac azt nézegeti hogyan lehetne ebből hasznot húzni.
RSS 