RSS
Sajátos fizetős stratégiával próbálkozik a júliusban megújuló Businessweek.com. Miközben továbbra is ingyen hozzáférhető marad a magazin teljes tartalma, a korábbitól eltérő, "a nyomtatott laphoz közelítő" megjelenésű felületet kapnak az előfizetők. (Ezt ugyan nem értem igazán, de majd biztosan kiderül júliusban.) Az előfizetők többféle privilégiumban részesülnek, többek közt azonnali hozzáférést kapnak a magazin cikkeihez. (Hát, nem tudom, ettől megrohamozzák-e majd az előfizetők a BW-t?)
Számomra sokkal érdekesebbnek tűnik a hírnek az a része, ami szerint hármas szerkezettel konszolidálják a Businessweek meglehetősen szerteágazó tartamát: friss hírek (breaking news) - elemzések - közösségi tartalom. Tessék, ilyen egyszerű. (Természetesen mindebből az is következik, hogy az online kiadásban kapnak nagyobb hangsúlyt a friss hírek és a közösség, a hetilapban pedig az elemzéseké lesz a vezető szerep.)
A magazinok bevétele is jelentősen visszaesett, de messze nincsenek olyan rossz helyzetben, mint a napilapok. Magazinokat olvasni (vagy inkább csak lapozgatni) még mindig menő. A vezető magazinok online kiadásai persze keresik, hogyan termelhetik meg a megcsappant hirdetések miatt kiesett pénzt. Ezzel is magyarázható az újabb tatarozási-átépítési hullám. A Newsweek.com nemrég lezajlott (szerintem elég béna) átalakítása után most jön a BW, de állítólag a pálya szélén már melegít a Forbes.com és az Economist.com is.
A hazai online magazinok stratégiájáról jóval kevesebbet tudok.. Azt viszont látom, hogy FigyelőNet éléről hónapokkal ezelőtt hirtelen távozó Szabados Balázs helyét még mindig nem töltötték be. Lehet, hogy az FN bekerül a Figyelő alá?
Arcok |
Biznisz | Blog
| Civil újságírás
| Digitkult
| Eszközök |
Közösségi média
| Marketing&Pr
| Médiakonvergencia
| Médiastratégia
| Sajtóetika
| Tartalom |
Újságírás
Hozzászólások
11 hozzászólás
Coach Outlet,Coach Outlet Online,Coach Outlet Store Online,Coach Outlet 2013
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
számomra egyik k betűs se szitokszó. se a kommunizmus, se a kapitalizmus. ezzel együtt egyik szerintem egyik elgondolás se tartható európában. se a totális marketing, az alapvetően ázsiába való, se a totális eladásra épülő modell, az amerikában működőképes. de ezt a problémát oldják meg a kiadók, végül is ők generálták ezt az egészet.
A javakból való egyenlő részesedés nem oldható meg szabályozottság nélkül. Ergo a piac nem szabad.;-)
Amúgy én a kommunizmust úgy definiálom, mint a kapitalizmus legfelsőbb fokát.
Itt a tőke a hatalom. Cél a hatalom koncentrálása. Nem a pénzből csinálsz hatalmat, hanem a hatalomból pénzt. A hatalmi tőke felhalmozása transzcendensé teszi az egész ideológiát, elszakad a piszkos anyagi világtól.
Summa summárum, használjuk csak szitokszóként a k betűs szót. :-D
remélem elég kaotikus volt ;-)
amúgy még annyit, hogy a hírt általában úgy tartják, hogy az semmi egyéb, mint információ, az információ pedig az, ami a bizonytalanságot szünteti meg. a bizonytalanságot meg úgy szoktak értelmezni, hogy egy csatornában a jelek véletlenszerűen követik egymást, és amikor ezek eloszlása alapján számítanak egy logaritmikus összeget.
tehát azt meg lehet mérni, hogy ez az entrópia vagy bizonytalanság nő, vagy csökken a weben. azaz, hogy a web összességében informál, vagy dezinformál. és szerintem nem kell komoly kutatónak lenni, hogy a blogoszférában ez az entrópia érték növekszik, azaz egyre nehezebb a blogok alapján tájékozódni, persze tudom, hogy itt vannak a forradalmian új mikroblogok, de ahhoz képest a bábeli zűrzavar kismiska.
félre értés ne essék, semmi bajom nincs ezekkel a véletlen csatornákkal, csak kicsit zavar, amikor azt mondják, hogy az emberek mértékben informáltak, mert van internet. persze én az az állatfajta vagyok, aki szerint az információ mennyiség a világban nagyjából konstans, ugyanúgy, mint az energia mennyiség, de szerintem még mindig a könyvek azok, amik ennek a jelentős részét kihasítják. és nem a lapok, és különösen nem a blogok, vagy a mikroblogok. erre mondom, hogy nincs itt semmiféle forradalom, hanem néhány hülyegyerek mint én is mondja a magáét.
@kex
nem félreértelmezem, hanem értelmezem. a kommunista számomra nem a "civilizálatlan" szinonimája, hanem azé az emberé, aki a piacon a teljes ingyenességet akarja kikényszeríteni. aki azt mondja, hogy a piacon szűnjön meg a direkt eladás, és kizárólag a propagandára építve kell felépíteni egy új és dicsőséges gazdaságot és társadalmat.
def.: communism = totally free market
a wikipédia szerint:
"Communism (from Latin: communis = "common") is a socioeconomic structure and political ideology that promotes the establishment of an egalitarian, classless, stateless society based on common ownership and control of the means of production and property in general."
a kommunizmus a tulajdon (property in general) közös birtoklásán és ellenőrzésén (common ownership and control) alapuló állam nélküli (stateless) társadalom.
a wikipédisták kommunista enciklopédisták. akik azt mondják, hogy az enciklopédikust tudást közösen kell ellenőrizni és birtokolni. semmi baj nincs ezzel. csak például a kommunizmus másik értelmezése:
communism = totally free market
nem szerepelhet a wikipédiában, és az sem, hogy a wikipédia egy kommmunista enciklopédia. és ez ugye szintén a komcsi felfogás, hogy a világban mindent egyféle módon lehet csak értelmezni.
persze a wikipédia sem olyan ostoba, hogy azt írná, hogy a kommunizmus az, hogy jönnek a szovjet tankok és megszállják az országot. ezt többségében azok a történelem tanárok mondják akik korábben ennek éppen az ellenkezőjét állították: a kommunizmus azt jelenti, hogy jönnek a dicsőséges szovjet csapatok, és felszabadítják az országot. és ezek az emberek minden további nélkül megmagyarázzák, hogy akkor egy diktatúra volt, és azt kellett mondani, ma meg demokrácia van, és ezt kell mondani. de hagyjuk a történelemtanítást.
a kommunizmus (gazdasági értelemben) azt jelenti, hogy kialakul egy establishment, ami egy szektorban a teljes ingyenességet meghirdeti. a szoftverben, akkor szoft kommunizmus, ha hardverben, akkor az a hard kommunizmus, ha a médiában, akkor a média kommunizmus.
jelzem a kommunista egyáltalán nem szitokszó, tehát amikor azt mondom, hogy mondjuk szergej brin (google), vagy jerry yang (yahoo) kommunisták, akkor nem azt gondolom, hogy ők az ördögök. hanem azt, hogy ezek az ázsiából jövő emberek eladtak egy világnézetet amerikának. leszedték róla a jelképeket, a vörös csillagot de ettől még a dolog az, ami. persze tisztában vagyok azzal, hogy a google, és a yahoo a tőkepiacról szerzi a nyereségét, ezek a vállalatok ma kommunista-kapitalista kombóként működnek. ezek a vállalatok világképükben kommunisták.
a kommunisták célja a piac ingyenessé tétele, a piac totális felszabadítása. az elmélet szerint, ha összejön egy kritikus tömeg, akkor ez a szellemiség az átcsap forradalomba, és kell egy élcsapat, az úttörők, az early adopters, opinion leaders, stb, stb. amit a bloggerek testesítenek meg.
félre értés ne essék, itt egyetlen szó sem szitokszó, nem akarom úgy beállítani a világot, hogy a kommunizmus a fekete, és a kapitalizmus a fehér, vagy fordítva, ezt amúgy a bloggerek többsége állítja így be, pusztán csak azt mondom, hogy ezek mind mind a kommunista koncepció részei.
a kommunizmus persze nem azt jelenti, hogy sehol nem képződik nyereség, hanem azt, hogy ezek egyetlen helyen képződnek, és ezzel megszűnik a verseny, az ingyenesség által ugyanis egy gazdasági szektort egyelten vállalat képes eluralni. a kommunista gazdaság alapja nem tőkekoncentráció, hanem a totális tőkekoncentráció. amit a google csinál. úgy akar első lenni, hogy nincs második.
sok rosszat el lehet mondani a kapitalista kiadókról, de amit a google akart, hogy megcsinálják a kiadók kiadóját, ez lett volna a youtube, amire felkerül a világ összes populáris tartalom, és ezt teljes egészében lehet akkor uralni, na ezek a srácok a komcsik.
@nev
Mint rendesen, most is félreértelmezed a kommunizmust. :-) (Isten a tanúm, nem védem, sőt, de akkor is.)
A probléma az, hogy a kedves kiadók nem hajlandóak lemondani az extraprofitról.
Ha az előállítási és terjesztési költségek csökkenek, akkor azt érvényesíteni kellene az árban is, nemde?
Arról nem is beszélve, hogy az "ingyen" szolgáltató blogolók amúgy is lenyomják az árakat. (Természetesen ők sem ingyen dolgoznak, hanem a saját idejüket, pénzüket áldozzák erre, és ebből a szempontból mellékes, hogy egoblog, bulvár vagy nettó hazugság a termék.)
A hír (minőségétől függetlenül) villámgyorsan és nagy tömegekhez juttatható el, olcsóbban mint X évvel ezelőtt.
Kész.
Ez a szitu, fel kéne fogni.
Indexről meg:
Ahol a Tóta W. erőlködése máig a brillirozást jelenti, mit vársz? :-D
Reméljük, a Magyar Narancson kinevelkedett generáció hamarosan kiöregszik. Felgyorsult időnkben és ebben az országban erre jó esély van.
az előző szedett-vetett komment threemoira nevű nicknek szólt. nem az online és az offline logikája között van a nagy különbség barátom, hanem a piac és az ingyen piac logikája között.
az ingyen piacra nem eredeti, nem minőségi, a nem eladható tartalmat kell kivinni, a piacra meg ennek az ellenkezőjét: az eredeti, minőségi, és eladható árut.
és ha csak az offline lapot lehet eladni, akkor a minőségi tartalmat oda kell vinni. és az online lapkiadást rá kell bízni az amatőrökre, és a gyakornokokra.
elég nyilvánvaló szerintem, hogy az online médiában gyakorlatilag nincs komoly művész, tudós, nem csak a lapkiadásban, hanem általában a művészetben, és a tudományban európa az offline megoldásokra koncentrál.
a probléma az, hogy a minőségi tartalom nem hoz több látogatót, mint az olcsó bulvár. magyarul: az ingyen piacon a hír nem versenyképes az álhírrel. függetlenül attól, hogy kicsi a piac, vagy nagy, hogy gazdag, vagy szegény.
tehát itt nem arról van szó, hogy a csúnya kiadók az próbálják az offline logikát ráeröltetni online lapkiadásra, hanem arról, hogy minőségi online napilapot csinálni drágább, mint minőségi offline lapot. real-time kell szerkeszteni például. és semmire sem mennek a kiadók a közösségi tartalmakkal, ha minőségi lapot akar valaki csinálni, azt ugye ellenőrizni kellene, eleve kétséges azoknak a forrása, stb, stb.
itt az történt, hogy az ostoba kiadók, ostoba tanácsadói meghirdették a totális ingyenességet, és ebből próbálnak visszatáncolni. csak ez ugye nem megy olyan egyszerűen.
ugye az van, hogy konjunktúrában lehet a marketing irányába tolni a lapkiadást, lehet forszírozni az ingyenességet, dekonjunktúrában meg fordított irányba kell lépkedni. de a totális ingyenesség ugyanolyan hülyeség, mint az, hogy fizess mindenért.
persze mindez európára érvényes. mert amerikában szerintem működik a fizetni mindenért modell, magyarul a kapitalizmus, a hugyért szarért pénzt kérünk. ázsiában meg működik a nem kell fizetni semmiért modell, magyarán a kommunizmus, moszkvában, pekingben, tokióban, delhiben, de még karachiban is megél egy lap reklámokból. (oroszország szerintem ázsia)
de európában valamiféle egyensúlyt kellene tartani a marketing és az eladás között. egy ideig az online (marketing) az offline (eladás) töltötte be ez a szerepet, de az látszik, hogy a helyzet nem lesz tartható. online, és offline lapokból is kell ingyenes, és fizetős is.
az y generáció ezt nem fogadja el. ez a generáció persze erősen kommunista beállítottságú, nem akar semmiért sem fizetni, mindent ingyen akar, mert meghirdette ez az ingyenes, forradalmi, közösségi (kommunista) modell, de ez csak az ázsiában működik, ahol az értelmiség metropoliszokban koncentrálódik. azaz ott ehhez meg van a kritikus tömeg.
és az szerintem nyilvánvaló, hogy ebben a generációban nincs meg az a szellemi potenciál, ami egy ilyen kulturális forradalmat véghez tudna vinni. persze azt sem állítom, hogy ez a generáció csupa ostoba emberből áll, hanem azt, hogy nagyon úgy tűnik, hogy nem okosabb, mint az előző, a lapkiadás a 80-as évek képes újságjának szintjét nem éri el. de nem csak magyarországon, hanem általában európában. ez a "the cult of amateurs" szerintem nyilvánvaló vakvágány.
néztem a szuperblogot. plastik média. vezető blog. és akkor ott egy gyerek megiszik egy pohár bort, és beleböfög a kamerába, és durván 1000 ember azt mondja, fátter, mekkora király vagy. aztán ír egy cikket, hogy evett wáng mesternél, és wáng mester nagy király. és durván 1000 ember azt mondja. fátter, mekkora király vagy. majd leírja, hogy játszott a playstation-nel. és durván 1000 ember azt mondja. fátter, mekkora király vagy. nekem ez ellen semmi kifogásom nincsen, de ez nem kulturális forradalom, hanem egy vicc.
nyilván majd jön egy z generáció, és azt fogja mondani, hogy az y generációnál hülyébb kevés volt, minden generáció ezt mondja, és akkor majd helyrebillen ez az egyensúly. addig a lapkiadók próbálkoznak mindenféle hülyeséggel. a businessweek lassan adja ki az ingyen híreket, meg csúnyábban. ez ugye az a helyzet, amikor az ember nem tudja: sírjon, vagy nevessen.
Szia!
Mindenévben többször megjelenik valamelyik világlap a nagy hírrel, hogy átalakítja az on-line világ követelményeinek megfelelően az üzleti modelljét, a kiadványát, a lap struktúráját stb. Aztán nem lesz belőle semmi, mert a print lapok készítői (tulajdonsai, döntnökei?) nem tudnak másban gondolkodni, mint a nyomtatott formában! Egy meglévő struktúrát akarnak átemelni, illetve méretre szuszakolni az on-line világban, de az ugye nem megy. Mert annak a világnak, én azt mondanám műfajnak, mások a törvbényszerűségei. Ha valamelyik hagyományos sajtótermék vagy akár elektronikus médium végre azt találná ki, hogyan tölti meg tartalommal a digitális közműveket, akkor sokkal eredményesebb lenne. De szakadatlan átmentési kísérletekkel sajnos nem sokat halad előre a digitális világ. Pedig ott a megfelelő tartalom hiányzik a legjobban. Szerintem.
threemoira
