Néhány napja a  Népszabadságban olvastam: "Huszonegy liberális politikus, köztük négy parlamenti képviselő írta alá azt az egyik liberális blogon olvasható nyilatkozatot, amelyben aggodalmukat fejezik ki..." (kiemelés tőlem - pollner)

Tulajdonképpen semmi különös,  az egész hazai sajtóban bevált gyakorlat úgy hivatkozni valamire, hogy igazából nem is hivatkoznak semmire.

Jóindulatúan feltételezhetjük, hogy a burkolt reklámok tilalma zavarta meg az újságírókat. A leglátványosabban a tévékben jelentkezik, de az egész hazai médiában megfigyelhetjük, ahogy az újságírók görcsösen próbálják megkerülni a márkanevek, terméknevek kimondását. Úgy gondolják ugyanis - ezt tanították nekik - hogy ez az alapja az újságírás és a reklámtevékenység egyértelmű szétválasztásának. Ha fizetnek kimondjuk / leírjuk (akár percenként többször is), ha nem fizetnek, elhallgatjuk.

Lehet azonban, hogy sok elhallgatott hivatkozás esetében nem arról van szó. Valószínűtlen például, hogy a Népszabadság arra számítana, hogy liberális blog nevének, elérhetőségének (URL) elhallgatása arra késztetné a blogírókat, hogy több millió forintért hirdessenek a Népszabadságban.

Közismert tény, hogy a médiában kevés új információ bukkan fel, a többi az "információmegmaradás törvénye" alapján az egyik kiadványról a másikra terjed. Az információkkal való csencselés (syndication), a "háromból egyet" átírás, vagy az egyszerű lopás nélkül elviselhetetlenül drága lenne a média megtöltése tartalommal. Lehet, de a közönség sem (teljesen) hülye. Ennek belátása lehet amögött, hogy ma már egyre több online tartalomszolgáltató látja be, hogy teljesen felesleges olyasmit leírni, amire elegendő linkkel hivatkozni. A vezető (külföldi) online lapoknál ma már az  természetes, hogy versenytársaikra is hivatkoznak.

A múlt héten olvastam az örvendetes hírt, ami szerint "hírlevéllel és publikus RSS-sel újít a NOL" Örülök, hogy 2009-re sikerült idáig eljutniuk, de még ennél is nagyobb öröm lenne, ha hivatkozási gyakorlatukat is megújítanák.

(A Twitteren  egyébként percek alatt kiderült, hogy a Szabadság és szolidaritás blogról van szó.)