Havi 11 perc jut egy online újságra |
Digikult |
6 hozzászólás
Lehet, hogy csak rövidebb időre, de százszor több embert tudnak online elérni.
Meg a hátsókapuk:
http://www.mediainfo.hu/hirek/article.php?id=14264
és még nincs vége a napnak.
Könnyen megjósolható a következő évek erről fognak szólni.
Talán ide kapcsolódik:
http://www.kreativ.hu/cikk.php?id=23986
szét kell választani az eladható (minőségi) és az eladhatatlan (nem minőségi) tartalmat.
mindkettőt ki lehet adni online és offline. nem látom be, hogy az online, minőségi (értsd eladható) tartalom miért ne lehetne opció, hiszen minőségi offline lapok is léteznek (reklámújságok).
a fizetős cikkekhez írni kell rss bevezetőt, de miért lehetne próbálkozni azzal, amit a legtöbb nyugati lap csinál: egyszerűen beárazzák a tartalmat, és van, amit nullára áraznak be, de nem mindent.
elő lehetne fizetni magára a lapra, egy szerzőre, egy cikksorozatra, vagy egyetlen cikkre. szerintem ez egy működő modell lehet.
mondjuk egy sportlap azt mondja, hogy egy világversenyről kiadja a szoksásos hírügynökségi tartalmat (adatok), és mellette kiad prémium tartalmat (elemzések, kommentárok). és ezt vagy megveszik, vagy nem. olyat kell csinálni, ami ér legalább 1 dollárt. minőségi tartalommal is lehet piacot szerezni.
nem csak arról kellene beszámolni, hogy leszúrtak egy kézilabdázót egy szórakozóhelyen, és akkor ennek minden részletét elmesélik, mert ezért a szenzációért senki sem fog fizetni, hanem egy szaklap elmeséli a kézlilabdázás minden elemét, részletét, és ez már igaz, hogy csak egy szűk körben, de érdekes lehet.
viszont egy magyar elemzés érdekes lehet a norvég, dán, francia kézilabda barátoknak is, és fordítva. simán elolvasnám, hogy gondol ulrik wilbek a kézilabdáról. és szerintem mindenki elolvasná, akinek köze van ehhez a sporthoz. persze ha az előfizetés nem drága. és persze nem közhelyes interjúkat vár ilyenkor az ember, hanem szakmai elemzéseket. szerintem ez simán működhet, arról már nem is beszélve, hogy erre épülhet újabb üzletág. mondjuk a sportfogadás.
de ez nem csak a sporba, hanem a gazdaságban, a kultúrában, sőt még a politikában is megy ez. nyilván aki tőzsdézik az komoly elemzéseket vár, aki mondjuk a kultúrára utazik az szintén, akit komolyan érdekel a politka, azt megint csak nem az érdekli, hogy mondjon le. stb.
Ebben a témában még két érdekes dolog van benne:
1. A nyomtatott újságot megvenni idő és pénz, ha már megvettük, alaposan elolvassuk, hogy ne menjen veszendőbe.
2. Nagyon ritka eset az, amikor egy ember megvesz több újságot, és "teljes körű információra vágyva" elolvassa az összeset. Online több forrásba is belenézünk. Ha valakit valami komolyan érdekel, akkor pl. RSS-ből párhuzamosan mazsoláz több forrást, és egyet elolvas közülük, a többit csak átfutja, hogy van-e benne plusz információ.
Azaz nem csak akkor alacsony az átlag, ha felületesek vagyunk, akkor is az, ha alaposak: egy alaposan átolvasott cikk helyett van egy alaposan átolvasott és három csak átfutott. A téma négy cikkének (alacsonyabb) átlaga a felületességről árulkodik?
Azt azért ki kell hangsúlyozni itt alapvetően print termékes site-okról szól egy kellően gagyi írás. Angolul naponta látni pro kontra ilyeneket. Egy biztos a naposabb parton már erről szól a vita. Nálunk meg állítólag minden print termékben szuperszámok. 40 millió könyvet vett a magyar 2008-ban?! Napilap példányszámok is szuperek. Valahol az eget verik. Közben az egész média egy előrehozott választásra kuncsorog (szövetkezik ettől sajtószabadságos) Fosik, hogy annyi a kedvezményes ÁFA-nak.
De valami nagyon jó készülődik: a hír olvasottsága lesz a termék. ÚJRA!