Valamiért vonzódunk a "kerek" - nullára, vagy ötre végződő - évfordulókhoz. Tavaly 1968-ra emlékeztünk, idén 1989., a rendszerváltás éve az "ünnepelt".
Az évforduló alkalmából az MTI "időgépet" készített, aminek segítségével 20 évet visszamehetünk az időben. Az
1989.mti. hu ötlete jó, a kivitelezés fapados. A koncepció lényege, hogy megnézhetjük, milyen híreket adott ki az MTI 20 évvel ezelőtt. Az oldal tetején elhelyezett naptár segítségével keresgélhetünk a napok között, olvasgathatjuk a válogatott híreket. Következetlenség, hogy a fotók elkülönítve, nem a napi hírekhez kapcsolódva jelennek meg. (A képek egyébként is szinte élvezhetetlenek, mert az MTI vízjellel védi őket a....Kitől is?)
A napi anyagokat olvasva eltűnődhetünk: ha ezek a legizgalmasabb hírek, milyen lehetett a többi? Nyilván a szerkesztők is érezhették, hogy a hírügynökség gyakran érdektelen hírei nem tükrözik eléggé a rendszerváltás évének izgalmát, ezért többféle tartalommal is dúsították a kínálatot. A Kossuth és az "ellenséges" rádiók (BBC, SZER, Amerika hangja, Deutschlandfunk) válogatott anyagai sajnos csak szöveges átiratban elérhetők.) Az 1989.mti.hu honlap az olvasóktól is gyűjtene be dokumentumokat, de eddig nem érkezett semmi. Kár.
Az MTI összeállítása is megerősíti azt az igazságot, hogy önmagukban az adatok, információk nem sokat érnek. Igazából a megfelelő rendszerezés, összefüggésekbe helyezés ad csak értelmet az ilyen anyagoknak. Ez pedig csak egy jól átgondolt, a használatot és a megértést segítő felhasználói felülettel valósítható meg. Tudom, az MTI szegény, nagy dolog, hogy ez az "emlékoldal" is megszülethetett, ugyanakkor sajnálom, hogy az eredmény ilyen felemás lett.
Az MTI hajdani híreit nem a mostani kiadvány szerkesztői, hanem az OSA Archívum
1989: volt-e? című anyaga helyezi kontextusba. Az állami hírügynökség többnyire langyos tudósításait érdekesen ellensúlyozzák a az állambiztonsági jelentések, az MSZMP Politikai Bizottságának jegyzőkönyvei, vagy pedig a tévé- és rádióműsorokba betelefonálók szövegei. Persze az OSA-emlékoldal felhasználói felülete sem túl korszerű, örüljünk annak, hogy létezik. A weboldalba beépülő pdf dokumentumok helyett szívesebben látnék valami olyasmit, mint például a
Footnote. (Persze, tudom, igen eltérő a két projekt költségvetése.)
Ha nem akarsz magad válogatni a 20 évvel ezelőtti anyagok között és nem vagy az a típus, aki az apró betűs feliratokat is elolvassa a múzeumokban, vagyis csak gyors áttekintést és valami élményt szeretnél kapni 1989. történéseiből, akkor az Index
Rendszerváltás '89 összeállítását érdemes nézegetned.
A blog formában összerakott anyag az MTI az OSA és a
NAVA anyagaira támaszkodik. (Szerkesztő-blogger:Haszán Zoltán). Semmi új információ, de éppen a szűrés és a szerkesztés az a "hozzáadott érték", amitől ez az összeállítás használhatóbb a többinél. Meggyőződésem, hogy a jövőben egyre fontosabbá válik majd az újságírásnak ez a formája.
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
Pocakos
|
2009. február 27. 19:41
|
olvasom az MTI megadott web-oldalán a SZER aktuális sajtószemléjét:
http://1989.mti.hu/Pages/News.aspx?date=0227&ni=387421&ty=1
(Bojtár István)
München, 1989. február 27. (SZER, Nemzetközi sajtószemle) -
Ebből látszik, hogy a budapesti lehallgatás alapján készült, hiszen (szegény) Wöllner Frici (Frigyes) volt a római tudósító, aki Bojtár István néven szerepelt a Rádióban.
G
|
2009. február 27. 11:38
|
Szerintem egy ilyen oldalnak igy az égvilágon semmi értelme. Kellene, hogy értelmezze is valaki. A mai húszévesek közül vajon hányan tudják, hogy mi volt a KISZ? Ki volt Fejti György? Rákeresek a Google-n, és ezt adja ki: "Fejti György cége szállíthat a Magyar Postának" Nézem a fotót: "Derzsi András közlekedési miniszter felszólal.." aztán Google, és "A rendszerváltozás előtti utolsó közlekedési minisztert 2002-ben a 2,5 milliárdosok közé sorolták..."
Abszolute nem történész-szemmel, csak olvasó szemmel is igazat adok az előttem szóló Történésznek...
Az persze igencsak kérdéses, hogy a szerkesztetlen, vagy szubjektíven rangsorolt, mindenféle forráskritikai kritérium nélkül netre szórt anyagok mennyiben segítik a valós történeti értékelést, és mennyiben erősítik a rendszerváltással kapcsolatos fals mítoszokat. Ezek a kezdeményezések akármennyire is előremutatóak, igencsak szerencsétlenül vetítenek le be egy máig feldolgozatlan történelmi pillanatot.
Szerintem ezt nem lehet újságírásnak nevezni, a történeti forráskritikának jóval erősebbnek kéne lenni, ha pedig adatbázisról beszélünk, akkor minden anyagnak a neten a helye, válogatás nélkül.