Ahogy csökkennek az online hirdetési bevételek, úgy kezdenek megint felderengeni a médiavezérek fejében a "pénzes" megoldások. Az elmúlt években nyilván nem azért feledkeztek meg az előfizetés, vagy a "micropayment" (kis összegű online fizetések) gondolatáról, mert belátták, hogy a Web Népe ezeket nem szereti, hanem mert a szépen beinduló online hirdetési piac több bevételt ígért. A NYTimes.com "felszabadította" a korábban fizetős TimesSelectet, a korábban szigorúan őrzött WSJ.com jelentős része ingyenessé vált, havi 30 cikket - aki  ennél többet olvas, megérdemli, hogy fizessen -  ingyenessé tett az FT.com is.

Az elmúlt években rengeteg érvet olvashattunk a  "fizetős kapukkal" szemben. Álljon itt ezekből néhány.

1. A fizetős kapu mögé rakott cikk idegesíti az embereket. Nincs annál bosszantóbb, mint amikor az ember talál egy érdekes linket, de a kattintás után kiderül, hogy fizetnie kell. (Nem feltétlenül a pénzről van szó. Ugyanilyen bosszantó, ha bonyolult ingyenes regisztráció hátráltatja az olvasást.

2. Az olvasók azokra az oldalakra is megharagszanak, amik fizetős cikkekre linkelnek. Sokan tehát azért nem hivatkoznak fizetős oldalakra, mert el kívánják kerülni ezt a haragot. A fizetős oldalak tehát értékes linkeket veszítenek el.

3. Fizetős kapu ellenkezik a web alapjaival. A web lényege a hivatkozás (link). A fizetős kapu nem támogatja ezt a gyakorlatot, hiszen a kapun belüli információk közvetlenül nem linkelhetők. Van értelme olyan webes modellnek, ami ellenkezik a web alapjaival?

4. A fizetős kapu értelmetlen. Ma mindenki állíthat elő tartalmat. A fizetős "bástyákat" megkerüli az információáradat, mint egy zátonyt a folyó. (A nagy tartalomszolgáltatók egységes fellépése gyakorlatilag elképzelhetetlen.)

5. A fizetős kapu óhatatlanul háborúhoz vezet. Nem igazihoz, de ennek is lesznek áldozatai. Valaki rájön, hogy lehet mégis megkerülni a kaput. Az informatikusok sok munkával befoltozzák a lyukat. Mások találnak egy újabb rést...

6. A fizető kapu becsapás. Szinte nincs olyan információ, amit ne lehetne valahol ingyen is elérni. Ha valaki ingyenes holmit akar nekünk eladni, az be akar csapni.

7. A fizetős kapu korlátozza az olvasótábort. Aki a tartalomiparban dolgozik, jól tudja, hogy az áru valójában nem az újság, vagy a maga az információ, hanem az olvasótábor. Ez az, amiért fizetnek a hirdetők. A nyomtatott lapok világában az olvasóknak a kézbesítés költségeit kellett megfizetniük. Miért is kellene most pénzt kérni és mesterségesen korlátozni az elérhető olvasók körét?

8. A fizető kapu rosszul hat a bevételekre. Egyesek azt állítják, hogy a fizetős közönség értékesebb, mint az egyéb olvasók. Rossz duma. Ugyanilyen értékes - ha nem értékesebb - olvasók szerezhetők a regisztrációhoz kötött hozzászólásokkal, fórumokkal.

9. A fizetős kapuk egy régi, elavult gondolkodásról árulkodnak. A régi idők, amikor még a sajtó monopol helyzetben volt már rég elmúltak. Ma már nem lehet az információk visszatartásával fizetésre kényszeríteni az embereket.

10. Aki nem hiszi, járjon utána! (Néhány kezdőlépés: egy , kettő , három, négy.)