Szomorú ellentmondás, hogy miközben a világ globalizálódik, az emberek egyre kevésbé érdeklődnek a külpolitika iránt. (Ha érdekli őket valami egyáltalán.) Kérdés persze, hogy mi itt az ok és mi az okozat? Azért csökken a külpolitika iránti érdeklődés, mert egyre gyengébbek a külföldi tudósítások, vagy azért zárják be a lapok külföldi tudósítói irodáikat, mert úgysem érdekel senkit az "áru"? (Azért csendben megjegyezném, hogy a komoly anyagi gondokkal küzdő NY Times csupán bagdadi irodájának a fenntartására évi 2 millió dollárt költ!)

Sokakban nyilván felmerül a kérdés, hogy az információbőség idején van-e létjogosultsága a 100 éves modellen alapuló hírügynökségeknek? Változatlan formában nyilván nincs, a legnagyobbak (Reuters, AP) gőzerővel próbálják kitalálni saját 2.0-ás változatukat. (Másoknak ebből eddig csak a 0-ig sikerült eljutniuk.)

Miközben számos lap saját külföldi tudósítói hálózatának felszámolásán dolgozik, Philip Balboni, a Hearst korábbi digitális igazgatója vezetésével a héten elindult a "tisztán webes" GlobalPost hírügynökség.  Az induláskor 45 országban 65 tudósítóval rendelkező, a tervek szerint hamarosan bővülő GP kizárólag szabadúszókból építi fel hálózatát. A hírügynökség mindössze  havi 1000 dollár jövedelmet garantál számukra, ezen felül rajtuk múlik, mit tudnak megbízójuknak eladni. A szorosabb kapcsolat kialakítása érdekében a tudósítók részesedést szerezhetnek a cégben.

Balboni és társai természetesen a bevételi oldalon is új megoldásokat keresnek. Nem annyira a "breaking news" vonalra akarnak ráállni - ezt meghagyják a nagy hírügynökségeknek - inkább a tudósítói hálózat tudását akarják árusítani. Lehetőség lesz például arra, hogy a vevők cikkeket rendeljenek meg a tudósíktól (vagyis ne kész, egyenhíreket vegyenek), illetve online sajtóértekezleteken faggassák a tudósítókat.

Persze van nyilvános része is a GP-nak, van rajta egy halom blog is, meg sok minden más. Készül egy intranet is, amin keresztül a világ különböző csükcskeiben dolgozó GP-tudósítók megoszthatják egymással ötleteiket, problémáikat. (Közös kocsmázást egyelőre nem terveznek.)

Működni fog a dolog? Fogalmam sincs, de öröm látni, hogy sírás, panaszkodás helyett valaki új dolgokkal próbálkozik.