RSS Eredetileg azért iratkoztam fel (újra) a Twitterre, hogy néhány okos ember tvítjeit kövessem. Azután úgy gondoltam, ha már valamit érdekeset találok, akkior tovább is passzolom (vagyis retvítelem), hátha mást is érdekel. (Itt azonnal súlyos probléma merül fel: Ha követőim között vannak, akik szintén követik azt, akinek a csiripjét retvíteltem, akkor ők kétszer is megkapják azokat. Azonnal jelentősen romlik a jel/zaj viszony.)
Mivel a legtöbb ReTweet-ben (retvítben) a továbbadott információ angol nyelvű volt, illetve a bennük szereplő linkek is angol nyelvű oldalakra mutattak, ezek bekerültek angol nyelven tvítelők kereséseikbe is. Néhányan érdekesnek találták egyik másik tvítemet, követni kezdtek. Idővel akkorára nőtt a követőim száma, hogy érdekessé váltam a "kapcsolatvadászok" számára is. (Ők csak azért követnek embereket, hogy azok "viszontkövessék" őket és ezzel is gyarapítsák követőik számát.) Végül felbukkantak olyan követők is, akik vélhetően kulcsszavak alapján, valamilyen programmal választják ki, kiket követnek. Vannak "ismert nevek" is követőim között. Ha kizárólag saját gondolataimat, információimat osztanám meg a Twitteren, nagyon büszke lennék rá, hogy J D Lascica, vagy Jason Calacanis is követ. Így csak hümmögök.
* * *
A Twitter rettentően pazarló. A keresési lehetőségek ellenére
jelenidejű. Ami lefut a képernyőről, szinte nem is létezik. Ha nem
lógsz folyamatosan a Twitteren, nem érzed a tvítek áramlását, nem érted mi történik. Mivel a
fél világ akkor tvítel, amikor te alszol, mindig azt érzed, hogy az
igazán fontos tvítekről lemaradsz. A Twitter a jelentéktelen történések, a lapos gondolatok, a "breaking news" és a "kötelező olvasmány" linkek zagyvaléka. Kíváncsi vagyok, merre fejlődik tovább.3-4 hónapja úgy látszott, hogy a Twitter kitűnő látogatószerző. A Médiablog számára - új bejegyzéseit rendszeresen beharangozom a Twitteren is - a negyedik legfontosabb "forgalomszállítóvá" vált. Mostanra visszaesett a hetedik helyre. Érzésem szerint itt kicsiben ugyanaz zajlott le, mint ami az elmúlt években a blogoszférában történt: Gyorsan növekedett a kínálat, osztódik a figyelem. Így van ez rendjén.
* * *
Talán egy éve Doransky arról írt, hogy a Google Readerben megosztott linkekhez írt megjegyzések megölik a blogok hozzászólásait. A jóslat nem vált be. Az egyre fejlődő GR-megosztás, vagy az erre épülő TurulMeme inkább a blog-hozzászólásokkal párhuzamosan élnek. Bizonyítékaim nincsenek, de úgy érzem, hogy Doransky jóslatát a Twitter váltotta be: az elszívó hatása máris érvényesül. Ez nem csak a hozzászólók, de a bloggerek esetében is érvényesül.
* * *
