Nem érdekelnek azok a konferenciavideók, amiken a médiaipar nagyjai osztják az észt.
Nem szeretem azokat az "interjúkat" sem, amiken egy beszélő fej sorolja az adatokat.
Nem hoznak izgalomba az adatokra adatokat halmozó prezentációk sem.
Nem bírok viszont betelni a Magazin Publishers of America (MPA) The Twenty Tweetable Truths About Magazines (20 twítelhető igazság a magazinokról) című videójával.
Végtelen egyszerű, ugyanakkor nagyon kidolgozott az egész. Érthető, a 140 karakternyi terjedelembe beleférő üzenetek zenére vágva, ügyesen megmozgatva.
Egy "apró" szépséghibája azért van ennek a videónak: A gyors tempó miatt szinte lehetetlen követni a szöveget (a jobbnál jobb animációs ötletek is elterelik a figyelmet), éppen maga az üzenet nem ég bele a néző agyába.
Ez persze csak akkor igaz, ha a videót valamelyik "utánközlő" oldalán nézed. Míg a videó végén talált linket követve nem jutottam el az MPA oldalára, én azt hittem, hogy a twittlhetőség (tvittelhetőség?) emlegetése a címben csak ügyes figyelemfelkeltés.
Tévedtem. Az MPA oldalán a videó alatt elolvasható mind a 20 állítás (korrekt módon alattuk áll a forrásuk is), mégpedig úgy, hogy egyetlen kattintással kiküldhetők a Twitterre is.
Néhány példa hevenyészett fordításban:
1. A zsúfolt és zajos médiatér ellenére a magaziok olvasótábora állandó.
2. Az amerikai felnőttek 92 %-a magazinlvasó.
3. A magaziolvasók figyelnek a reklámokra, nem fizetnek azért, hogy kikerülhessék a reklámokat.
4. A magazinok előfizetőinek száma emelkedik. 2007: 322 millió. 2008: 325 millió valódi előfizető.
5. Az előfizetők száma 2009. első felében is emelkedett.
6. Folyamatosan indulnak új magazinok. A legfrissebb számok szerint idén 10 %-kal több magazin stratolt, mint 2008. első felében.
7. ...
Nem is folytatom, ennyiből is jól látszik, hogy 1) videó, animáció nélkül nem is olyan érdekes az egész 2) miközben a napilapok hullanak, mint a legyek, a magazinosok élete csupa móka és kacagás. Csak azt nem értem miért próbálják annyira eladni a Business Week magazint, miért jelentette be a napokban 100 ember (csaknem a fél szerkesztőség) elbocsátását a Forbes, miért tér át az évi 25-ről 18 lapszámra a Fortune? (Egyetlen magyarázatot találok csak. Döntéshozóik nem látták még ezt a kitűnő videót.)
Csak azt nem értem, hogy most, hogy zárnak be az autógyárak, bocsátják el az embereket, a német adófizetők finanszírozzák az Opelt, miért nem mondja senki, hogy nem lesznek többet autók? Körül belül ennyi logika van abban, hogy az írott sajtót temetik. Mérhetetlenül több pénz van benne még mindig, mint az online-ban. Ezért olyan dühös Murdoch bácsi is. Hogy rászedték a MySpace-szel! Bedőlt az online hisztinek. Az hogy csökkent a print bevétel, az igaz, az is, hogy lassan zsugorodik a kínálat, de aki itt túlél, még évekig sokkal gazdagabb lesz a dot-com tulajok nagy részénél.
@KGyST: A magazin gyűjtőnév alá esik minden rendszeresen publikált kiadvány. http://en.wikipedia.org/wiki/Magazine Az MPA adatai az amerikai piacról szólnak és nyilván a dolgok szebbik oldalát mutatják be. (A napilapos világszervezet a WAN is rendszeresen diadaljelentésekkel áll elő. Általában elmondható, hogy a magazinok helyzete jobb, mint a napilapoké, szép, színes kiadványokat még az olvasni nem hajlandó emberek is szívesen elnézegetnek, de az úgynevezett "long form journalism" a magazinokban is egyre nehezebben, vagy inkább sehogy sem eladható.
a könyveket dehogy nem érinti. a bookline éves vesztesége 228 millió volt tavaly, és az idén 116 millió volt az első fél évben. masszívan veszteséges területekről gondolják sokan, hogy szuper nyereséges.
Nekem erről megint csak az ugrik be, hogy az interneten tapasztalható rohanás nem gyűrűzik be a lassabb tempóban működő magazinokhoz.
Egyébként szeretném felhívni a figyelmet, hogy az itteni negatív példák szerintem mind hetilapok, a magazin meg az én értelmezésemben inkább a havilapot jelenti.
(TV - ?) Napilap - hetilap - havilap - könyv.
Ha megnézzük, egyre kevésbé van rájuk hatással a web okozta probléma. A könyveket nem érinti szinte egyáltalán pl.
van egy csökkennő offline előfizetői tábor, és egy növekvő online nem fizető tábor. az első problémára aligha gyógyír a második. az origo zrt. vesztesége tavaly 820 millió volt.
középtávon egyik modell sem tartható. se az ingyenes online, se az előfizetéses offline. presztízs okokból nem zárják be őket.
szerintem elég egyértelmű, hogy az offline lapok néhány éven belül ingyenessé válnak, az online napilapok pedig előfizetésessé.
Talán attól is függhet, hogy milyen tematikájú magazinról van szó. A HVG-s és a Figyelős elbocsátásokról nálunk is lehetett hallani. De a Story magazin környékéről nem keltek szárnyra ilyes hírek...