Évek óta zajlik a vita, hogy az újságíróknak szabad-e "megbízhatatlan" forrásokra hivatkozniuk. A legvitatottabb persze a Wikipedia, ami közben mára megkerülhetetlenné vált, ugyanakkor tömeges használata miatt egyre többeket csábít egyes adatok manipulációjára.

A Wikipedia ugyan nem kér személyes adatokat a szócikkeket módosító önkéntes szerkesztőktől, viszont rögzíti és tárolja azok nyilvános IP címét. Egy éve jelent meg az a program, aminek segítségével összekapcsolhatók az egyes szócikk-módosítások,  IP címek és azt azokhoz tartozó cégek, szervezetek. (A 34,3 millió szerkesztési adatot kezelő WikiScannert Virgil Griffith, a Cal Tech egyetem hallgatója készítette.)

Az adatok elemzéséből elég hamar kiderül, hogy a Wikipedia lelkes szerkesztői között a CIA és a Wal-Mart mellett ott sorakozik még sok ismert és kevésbé ismert név. Jól látszik, hogy számos vállalat és kormányzati szerv rendszeresen szépítgette a róluk közreadott képet és csúnyította a másokról írottakat.

Nem tudom, hogy a WikiScanner egy éves működése mennyire riasztotta vissza a manipulátorokat, feltételezem, nem örültek neki, amikor ilyen kontextusban  bukkantak fel a Wired cikkében. Nyilván a politikai és üzleti érdekek másutt is "beavatkozársra" csábítanak egyeseket. Itthon egyelőre fórumokon működő politikai kommandók és a blogokban külön jelzés nélkül megjelenő cégek jelentik a legnagyobb veszélyt, de a "civil média" bármilyen, népszerűvé váló formájában megjelenhetnek azok, akik a saját szájízük szerint próbálják alakítani a beszélgetést. A kérdés az, hogy fel kell-e adni az anonim kommunikációt, vagy minden rendszer mellé a Wikiscannerhez hasonlító ellenőrző rendszert kell-e fejleszteni? Nem fordul-e ezzel át a Nagy Bizalom Nagy Bizalmatlanságba?