Az újságírók és a pr-szakma viszonya nem felhőtlen. Többnyire kölcsönösen és mélyen lenézik egymást. Közben persze kénytelenek összeszorított szájjal, de mégis mosolyt mímelve együttműködni.
Szondi György most vette a fáradtságot és a halálos sajtódózis kockázatát is vállalva, nagyobb mennyiségű országos és "vidéki" lapon rágta át magát, hogy megtudja, hogy a „pr” kifejezés milyen kontextusban jelenik meg az írásokban. Vizsgálatának eredményeit a
PR Heraldban tette közzé.
Azt hiszem, senkit sem lepek meg nagyon, amikor elárulom, hogy a Szondi által elolvasott cikkek többségében nem valami pozitív, a dolgokat előre vivő, világmegváltó tevékenységként jelenik meg a pr.
"Az újságírók és a pr-szakemberek szakmai kapcsolatának minősége az egyik lehetséges magyarázata a fentebb elemzett jelenségnek. A negatív hozzáállás magyarázható egyes pr-szakemberek kompetenciájának vagy éppen profizmusának hiányával, a sajtó képviselőivel történő kapcsolattartás, együttműködés terén."
Dolgoztam már mindkét oldalon. Azt tapasztaltam, hogy a bizalmatlanság, a lenézés kölcsönös.
"Elgondolkodtató az is, hogy a Magyarországon gomba-módra szaporodó újságíró- és médiaszakember képzési helyeken, főiskolákon és OKJ-tanfolyamokon vajon személy szerint kik, milyen felkészültségű emberek és mit tanítanak a public relations-ról, honnan ered a magyar médiamunkások hihetetlen alulinformáltsága, és tudatlansága a pr-szakmával kapcsolatban?"
Azért azt gyorsan hozzátenném, hogy az újságírók és a péeresek jelentős része ugyanazokból a kommunikációs gyorstalpalókból kerül ki, azokból az iskolákból, ahol ugyan rengeteg érdekes előadást hallhatnak, csak éppen a két szakma lényegét nem ismerik meg.
Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy az újságírók és a péeresek közti bizalmatlanság nem genetikailag kódolt, hanem szigorúan gyakorlati alapokon nyugszik. Mindkét szakma jó szándékú képviselőinek komoly esélye van arra, hogy belefusson a "másik oldal" valamelyik dilettáns, nagyképű, pöffeszkedő képviselőjébe. Vajon hány ilyen találkozás kell, hogy kialakuljon a masszív előítélet?
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
Azt hiszem, senkit sem lepek meg nagyon, amikor elárulom, hogy a Szondi által elolvasott cikkek többségében nem valami pozitív, a dolgokat előre vivő, világmegváltó tevékenységként jelenik meg a pr.
coach outlet online own a couple of line, color, or the selected theme, it should be a good choice. It may be the place where offer the bag ladies handbag, you will be able to follow a course of education or training receives for the slim project chest strap wallet.You know, Coach items are so perfect and fascinating. Now I grow up, and find coach outlet on the Internet offering affordable products with reliable quality.
Our online store offers you discounted Designer louis vuitton replica wallet at present. You could find them in desirable quality and price. If you don't mind high class louis vuitton uk, have a good time here.
Offering quality LV products with favorable prices,
louis vuitton outlet
store is at your service. Hurry up, or you can not seize the chance.The online
louis vuitton sale
has the latest styles of cheap LV handbags for you to find your favorite Louis Vuitton products more conveniently.
In this cool summer, you need something to decorate yourself. So you can choose Swarovski jewelry on hermes birkin, Swarovski is the brand name for a range of Crystal.
coach outlet store online with fashion style and top quality succeed. In any occasions they are very suitable and appropriate for its precise and rich design.
One message among those in the web page said that-oh, my dear Coach Purses, I love you so much and finally I got you after dreaming of you for so long a time.On establishing contact with a Coach Outlet hire agency, a few clarifications would need to be put to rest prior to working out a deal.
provide coach bags which won't be deteriorated into its overall styles by any means. It will maintain its looks, colors, and uniqueness for long time.
Welcome to our remarkable Louis Vuitton Outlet Store. There are a great number of Louis Vuitton Handbags which will make you more charming.
Coach Outlet Online is your smart choice when you want to get the discount Coach accessory. You can find the exact Coach Bags and other accessory you want at a low price that's right for you. My dear friends, let the Coach Outlet Online pave your way into the world of high fashion with their ultimate fashion factory. The hottest new traditional and seasonal coach outlet store online. Keep up to date with the latest trends. Look at this zip top closure with colorful C logo printed fabric bag.You may find the most affordable Bags here.
seven
|
2011. október 11. 15:16
|
“It’s really been quite interesting how resilient and fierce they’ve been,” General Jodice said in a telephone interview on Sunday from his command center just north of Bologna, Italy. “We’re all surprised by the tenacity of the pro-Qaddafi forces. At this point, they might not see a way out.” General Jodice’s comments, coming on Sunday as former rebel fighters battled their way into the heart of Surt and then were driven back by sniper and mortar fire, tempered the boasts of anti-Qaddafi forces that Surt would soon be theirs and once again underscored the limitations that have confronted NATO throughout the air campaign. NATO’s mandate to protect civilians who are threatened or have come under attack is complicated by the alliance’s caution in striking targets — like buildings where snipers are hiding — that could result in the death or injury of civilians. “The ability of NATO to affect the fighting inside the city is small,” said a senior NATO diplomat on Monday who was not authorized to speak on the record. “The fight now is really between the forces on the ground.”The advances by the anti-Qaddafi forces on Sunday came after three days of intense fighting that included some of the Libyan conflict’s bloodiest battles to date. The former rebels seized a convention center and a hospital in Surt, both of which General Jodice said had been used as sniper nests and loyalist command posts. General Jodice said in an e-mail on Monday that the Qaddafi loyalists in Surt “still show a willingness to fight, which continues to threaten the civilians remaining in the city.” He said the fighters were “exploiting Surt’s built-up and populated environment; they have
Orommel lattam, hogy 'Pollner' hivatkozott az irasomra, azonban a hitelesseg es a pontossag kedveert szeretnek nehany dolgot pontositani.
A tanulmany NEM a mai helyzetet mutatja be, hanem a 2000 november es 2002 december kozott, a napi- es hetilapokban megjelent cikkeket elemzi. A cikk egyebkent 2003-ban jelent meg, azaz 5 evvel ezelott! (Nem szabad mindent elhinni ami megjelenik a sajtoban, plane on-line:-))A cikk ujra felkerult a PRHerald weboldalara (ami orvendetes), azonban ez az "apro" hatterinformacio ugy tunik lemaradt onnan.
Eredetileg a szoban forgo cikk a PR szakma havi lapjanak utolso szamaban jelent meg, amit szinten PRHerald-nak hivtak. A szerintem kituno folyoirat nyomtatott valtozatanak megszunese, es PR szakmai folyoirat hianya jol jellemzi a PR szakma hazai helyzetet. A 80-as evek vegen, 90-es evek elejen a magyar PR szakma a kelet-europai regio vezetoje volt,azonban mara sereghajtova lett. Szereny velemenyem szerint a magyar PR szakma megragadt a 90-es evek kozepen, azota semmi fejlodes sincsen. Magyarorszagon nemcsak hogy public relations-szel foglalkozo szaklap nem letezik, de a kepzes teren is rosszul allunk. A regio legtobb orszagaban mar reg van egyetemi szintu kepzes is (Master fokozat). (A masfel millios Esztorszagban pedig meg doktori kepzes is, barmi furcsan is hangzik).
A legtobb kelet-europai orszagban a PR szovetseg fontos tenyezo es velemenyvezer, szakmai forumokat es konferenciakat szervez, dinamikusan novekvo tagletszammal rendelkezik es hallatja a hangjat.
Nemzetkozi PR konferenciakon, tovabbkepzeseken forumokon magyar resztvevo szinte nem is letezik, magyar szerzok tollabol valamire valo angol nyelvu cikk, tanulmany vagy mas publikacio nem jelenik meg (en irtam egy parat azonban:-)), viszont esettanulmanyokban es kulonbozo dijak elnyereseben jol allunk. Neha megfujja ugyan a trombitajat itt-ott egy-ket fogatlan ven roka, de bizony ez a trombita mar sehogy sem szol. Nem veletlen, hogy a magyar PR szakma kulfoldon fekete lyuknak szamit. Pontosabban meg annak sem, mert a fekete lyuk minden anyagot es energiat magaba sziv a kornyezetebol, de ez nem mondhato el a hazai PR szakmarol. Talan a feher folt jobban leirja a helyzetet, node nagyon eltertem az eredeti tematol.
Erdemes lenne megismetelni a kutatasomat igy ot ev tavlatabol, persze aki erre mereszkedik komoly nehezsegekbe fog utkozni, hiszen most mar nem lehet csak ugy cikkekhez hozza jutni, mint annak idejen, hanem kemenyen fizetni kell jogdijat is. (Hadd emlitsem meg az Observer szives tamogatasat a tanulmanyomhoz, annak idejen keszsegesen bocsatottak rendelkezesemre adatbazisukat.)
Elnezest a hosszu hozzaszolashoz es az ekezetek hianyahoz.
aDoayen
|
2008. szeptember 16. 15:23
|
A legnagyobb tévedés az, hogy a PR-esnek bármilyen mennyiségben és minőségben tartalmat kell előállítani.
A PR-es tartson kapcsolatokat a "közzel", az újságíró meg írjon újságot.
A cikkszerű közlemények a ctrl-c ctrl-v újságíróknak kedveznek, mert meresztheti a seggét egész nap, mindent megírtak helyette.
A jó PR imho az lenne, ha mondjuk briefeket kapnánk, ha lehet lokalizáltat, ha lehet médiumra perszonalizáltat. De akár az is hálásabb lenne, ha olyan brief lenne, ami faágszerűen felvázolná, hogy az adott témában milyen inputok érhetőek el, miért jelentkezhet az, akit tényleg érdekel.
Sosem értettem, hogy miért görcsöl egy ügynökség azzal, hogy mézesmázas bullshit közleményeket fordítson, amikor rendes újságban az úgysem jelenik meg. És félreértés ne essék, nem azt szidom aki operatív végzi a munkát, hanem aki elvárja ezt és fenntartja a langyos pisi helyzetet.
Jucus
|
2008. szeptember 15. 12:11
|
Píárosként aláírom, hogy gyakran a napi munkamennyiség miatt nem tudunk olyan minőségű anyagokat előállítani, amelyek akár a mi igényeiknek megfelelnének, de ki kell adni őket, nincs mese, és írni a következőt. Ritkán van lehetőségünk létrehozni egy ütős közleményt, és sajnos nem feltétlenül lesz ennek az eredménye a több/jobb megjelenés - van, hogy egy gyengén sikerült közleményt többször lehoznak, mint életünk "főművét". Hogy ennek mi az oka? Az újságírók is gyakran a könnyebb utat választják, és a lustábbaknak eszükbe se jut, hogy egy kicsit nyomozzanak egy témában, esetleg még egy pár interjút is készítsenek. Egyébként se fogadják el egy PR-os javaslatát, kivéve, ha a világ legjobb ötletéről van szó...
Az újságírókkal megbeszélt személyes találkozók, a telefonbeszélgetések segítenek minket abban, hogy ne árasszuk el őket általuk feleslegesnek és idegesítőnek titulált anyagokkal, és igykszünk is (legalábbis az igényesebbek) a személyes érdeklődési terültetüknek megfelelően küldeni az anyagokat. Attól viszont gutaütést kapok, amikor a közleményt szóról szóra lehozva (saját névvel) valaki újságírónak nevezi magát. Nekünk az a legnagyobb elismerés, ha a közlemény felkelti az újságíró érdeklődését, és abból egy összetett, érdekes anyagot ír, és a céges infó csupán egy részét képezi a cikknek. Szóval, hajrá, ott a másik oldalon!
ui.: Csatlakozom az előttem szólóhoz: nagyon sok újságírót kedvelünk, főleg azokat, akikre egyáltalán nem jellemzőek a fent említett tulajdonságok... Szerencsére egyre több ilyen újságírót ismerek meg. :-)
aDoayen
|
2008. szeptember 14. 16:22
|
ráadásul szeretjük a píárosokat nagyon, mármint őket, mint embereket :)
A cím úgy hangozhatna helyesebben, hogy "miért nem szeretik az újságírók a PR-osok által termelt töménytelen és egyben felesleges, néha idegesítő, többnyire csak havilapoknak nem elavult bullshitet, amit a PR-esek tehetségesebb része sosem hozna létre, csak a dilettáns ügyfél azt akarja"
persze ez címnek tudom, hogy kicsit hosszú, de én errefelé keresném a probléma gyökerét.
aki tudja, hogyan kell riportolni egy PR ügynökségnél a megjelenésekről, az tudja miről beszélek és azt is sejti, hogy miért van ennyi fos content.
Nem mondom, hogy nincsenek megalázóan béna PR-esek, ahogy ugyanúgy újságírók is, de azért nem ez a jellemző szerencsére.
Értem én huhhhh, hogy a közeggel és nema bloggal van bajod, de én is csak arra akartam felhívnia figyelmed, hogy a posztok gyakoriságát alapul véve nem is olyan rosz a helyzet:)
huhhh
|
2008. szeptember 12. 16:55
|
Sarruken: nekem egyáltalán nem az idezett bloggal van bajom, hanem azzal a közeggel, ami annyi megirnivalót szolgáltat ennek a "szórakoztató" blognak. pl. ilyet olvastam benne: "keresztrejtvény (vízszintes kettő: ezen a héten melyik cégvezető kapta vissza zsebbe a legnagyobb összeget az IT-Businessben elköltött hirdetési keretből?"
Ez akkor most "újságírás" vagy "PR"? Vagy vmi más?
ZaZie
|
2008. szeptember 12. 12:42
|
Alapvetően inkább arról van szó, hogy ez valamilyen általános emberi rossz tulajdonság. Lenézni a másik padsort, iskolai osztályt/szakot/kart/szakmát stb. mindennapos dolog.
És valóban, az intelligencia hiányát is jelzi, ha valakinél állandósul és explicitté válik a lenézés.
Egyébként pedig azt is jelzi mindez, hogy az újságírók - érthető módon - nem értenek a marketingkommunikációhoz. Nem tudják elkülöníteni egymástól a különböző megoldásokat, hanem mindent egy kalap alá vesznek, és az őket felhívó pr-esek a fejükben valahol ott kavarognak a várost elcsúfító plakátok, idegesítő reklámok és a direktmarketingesek között. Hozzáteszem, hogy gyakran még a reklámos kollegák sem tudják, miből áll a pr eszköztára.
Mit várunk el akkor?
Én alapvetően nem neheztelek az újságírókra, mert próbálnak higgadtak és kedvesek lenni. Csak akkor van gond, ha élből agresszíven közelítenek.
Huhhhh, az OMFG az egyik legszórakoztatóbb magyar blog szerintem, igazi hiánypótló:) És ha beleszámolod, hogy a blog írói vajon hány sajtóközleményt kapnak és hány péeressel beszélnek naponta, illetve ehhez képest hány bejegyzés születik, rá kell jönnöd, hogy nem is olyan rossz a helyzet:)
D
huhhh
|
2008. szeptember 12. 09:17
|
critics: az általad citált blogot olvasva a maradék kevéske bizalma is elpárolog az embernek az újságírókat és a péereseket illetően egyaránt. Ennyi baromságot-mutyizást egy rakáson!?!
Gratulálok "újságíró", módszered alapja szakmád egyik legfontosabb alapelve, a nyitottság:)
Nekem beletelt egy kis időbe, míg megtanultam, hogyan kell kezelni a péereseket.
A mobilomban elmentem mindegyiknek a telefonszámát és nem veszem fel, amikor keresnek.
Balázs
|
2008. szeptember 11. 17:39
|
"Azt tapasztaltam, hogy a bizalmatlanság, a lenézés kölcsönös."
Feri, szerintem nem, én tényleg nem láttam a pr-szakma oldaláról univerzális és intézményesült lenézést. Persze mindenki hajlamos általánosítani -- ezt leginkább a fent idézett mondat bizonyítja... :)
Ami a bizalmatlanságot, még inkább tudatlanságot illeti, a tapasztaltabbak, urambocsá vezetők (szerkesztők és tanácsadók) feladata és felelőssége, hogy tovább- vagy talán inkább kiképezzék a fiatalokat. Abszolút egyértelmű, hogy amit az iskolában/OKJ képzésen tanultak, a padon kívül bakfitty, vagy annyi se.
Mindig úgy gondoltam, és a kollégákat is ebben a szellemben neveltük vagy terelgettük vagy mi, hogy a péeresnek két ügyfele van, akik közül lehetőleg mindkettőt ki kell elégíteni: az ügyfél ÉS az újságíró. Egyiket sem ajánlatos, pláne nem kifizetődő, lenézni vagy nem kiszolgálni.
Persze az újságírónak nehezebb, a (rossz) péeres akkor is zaklatni fogja, ha a pokolba kívánja. A péeres viszont valószínűleg talál másik újságírót.
Végeredményben intelligencia kérdése, hogy az ember "azt a hülye péerest/újságírót" látja, vagy eldönti, hogy "minden péeres/újságíró hülye." Szeretném azt hinni, intelligencia nélkül egyik szakmát sem lehet sokáig (mondjuk 3+ évig) művelni.
Az más kérdés, hogy úgy túnik, mindkét területen elég magas a pályaelhagyók aránya.
critics
|
2008. szeptember 11. 17:24
|
http://omfg.buzz.hu/archives/2008/08/07/Benyalni_lentrol_torokig/
Ez a PR-os, vagy az újságíró dilettantizmusát mutatja, esetleg mindkettőét?
among
|
2008. szeptember 11. 15:20
|
lehet itt valami genetikai kódoltság is... jómagam is egy ilyen gyorstalpaló növendéke vagyok(mit nekem 4 év) és már az első napon - mint később kiderült 90%-os pontossággal - meg tudtam mondani melyikünk lesz pr-es és melyikünk sajtós... "ahol ugyan rengeteg érdekes előadást hallhatnak, csak éppen a két szakma lényegét nem ismerik meg" teljes mértékben egyetértek.
RSS 