Vibram five fingers is the shoes which moves your body in a more natural and healthy way.
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
Azzal, hogy H.C. (vagy bárki más) átírja blogmúltját, nem tisztábbá teszi a dolgokat, hanem csak még jobban összekavarja azokat. Az emberek fejből ugyanis nem tudja kitörölni korábbi üzeneteit + megmaradnak más bloggerek korábbi bejegyzéseivel foglalkozó szövegei is.
A törölt bejegyzésekkel egyébként az egész blogoszférát rongálja, hiszen használhatatlanná tette az ezekre a bejegyzésekre mutató linkeket is. Jogilag nyilván támadhatatlan az eljárás, hiszen H.C. saját honlapjáról van szó, ugyanakkor nagyon károsnak tartanám, ha ez a gyakorlat szélesebb körben is elterjedne.
marion
|
2008. július 3. 12:53
|
Maximalista ez az elvárás, és szerintem gyakran nagyon hátrányos következményei lennének, ha mindenki alkalmazkodna hozzá.
Persze elsősorban mezei bloggerekről beszélek, de egyetértek Trychydts-sel is: miért ne törölne egy politikus korábbi bejegyzéseket (ha egyszer már átállt az ellenfele oldalára)?
Amit elvárásként szerintem meg lehet fogalmazni mondjuk egy formális szituációban, az a törlés tényének megemlítése. Ennyi.
Blogi
|
2008. július 3. 12:52
|
Kedves Trych.!
A szellemi tulajdon kényesebb "portéka", mint gondolnád. Fizikai tulajdonával valóban mindenki azt tesz, amit akar, de a szellemi tulajdonnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy hatni és alakítani tud, ha már egyszer ismertté válik. Van egy mondás: a stílus az ember. Én pedig azt mondom, hogy az írás is maga az ember.
A bloghoz nem értek, annak, lehet, hogy ez a lényege. De a politikának meg nem. A blosevista hasonlat "sántít", ott ugyanis nem csak a személyek képét törölték ki, hanem magukat a személyeket is -- az élők sorából.
"A blog lényege a lemondás az utólagos manipulációról."
Kevés önkényesebb és légből kapottabb definíciót olvastam valaha is. Pláne egy politikai célblogról. Aki eddig követte Hillary Clinton kampányát, az tudja, hogy bírálta Obamát. Száz és száz helyen nyoma van ennek, többek között más blogokban is. Nem várható, hogy egy politikus maga kínálja tálcán azokat az üzeneteket, amelyeket aztán kezdhetne el magyarázni. Nem kell, hogy ettől hiteltelennek nevezzük a bejegyzéseit: akkor bírálta Obamát, most meghajol a többség akarata előtt. Pl. azzal, hogy nem bírálja többet azt a személyt, akit ő is támogat az elnökválasztáson. A választási kampányok természete szerint neki most fizikailag nincs ideje arra, hogy a régebbi bejegyzéseire érkező reakciókra reagáljon.
Ez nem bolsevizmus: épp ellenkezőleg. Pollner "egyeményes blogetikáról" beszél. Ero, ő meg x (x mindenképpen elhanyagolható a bloggerek össz-létszámához, társadalmi imaktjuk meg legjobb esetben is egy nagyságrendben van Hillary Clintonéhoz képest) kikiáltottak egy teljesen egyezményes blogetikát, és bolsevik, diktatórikus módon ezt kérik számon mindenkin. Holott civilizált országokban egyezménynek azt nevezik, amibe minden érintett fél beleegyezett.
Most arról már nem is beszélek, hogy a saját szellemi tulajdonával mindenki azt tesz, amit akar. Aki szerint "etikátlan" bármilyen, saját tartalmat leszedni, annak alapvető, esszenciális ismeretei hiányoznak a demokrácia egyik alappilléréről, a tulajdonról.