Az igazi  bennfentesek számára már régóta nem újdonság, hogy az irodai szemét és a céges  álláshirdetések valójában információs aranybányák. (Egyelőre) nem tervezem, hogy feltúrjam a szerkesztőségek szemétkosarait, viszont rendszeresen nézegetem az újságírókat kereső álláshirdetéseket. (Ezzel a szokásommal láthatóan nem vagyok egyedül. )

Elég bekukkantani például az eMaSa megfelelő oldalára, vagy az iwiw Apró > Állást kínál > Média felületére és máris látszik, hogy mostanában (szinte) mindenki újságíró-gyakornokot keres.

Hm, mi lehet ennek az oka? Talán nálunk is áttértek az angoloknál annyira elterjedt gyakorlatra, hogy először mindenkit "tee boynak" (ez még a kézbesítőnél is lejjebb van) vesznek fel, hogy majd idővel innen íveljen fel a karrier, ami egyszer, sok év múlva az elnöki székben érhet véget. A házon belüli karrier, az összes lépcsőfok végigjárása szép dolog, de nehezen igazodik a mai tempóhoz és főleg az amerikai sikermodellhez. (Állítólag már az angoloknál sem működik úgy, mint régen.)

A házon belüli képzés a hazai médiában sem ismeretlen gondolat. A '90-es években a Magyar Hírlap (Széles Gábor lapjának névrokona) működtetett újságíró-stúdiót, majd a Népszabadság kezdett hasonló vállalkozásba. (Ennek utóda  a ma is működő Népszabadság Ringier Oktatási és Továbbképzési Intézet. ) Nemrég a Sanoma jelentette be, hogy ősztől elindul a Sanoma Médiaakadémia. Lehet, hogy ezeknek az iskoláknak eredetileg az utánpótlás házon belüli képzése volt a céljuk, a gyakorlatban azonban egy új üzletággá váltak. A jelentkező befizeti a tandíjat, végigül rengeteg előadást, a végén meg kap egy szép oklevelet. Ezek a tanfolyamok inkább elméleti tudást, mint a napi munkában használható készségeket nyújtanak.(Persze egyszerűbb médiatörténetet és műfajelméletet tanítani, érdekes közéleti embereket előadónak meghívni, mint a hallgatókból írásokat kipréselni és azokkal bajlódni.) Előnyük viszont, hogy az oktatók egy része a Lapnál dolgozik, felfigyelhetnek a tehetségesebb tanítványokra...

Attól tartok azonban, hogy a mostani gyakornokéhség nem az új tehetségek felfedezéséről szól. Inkább arról, hogy a gyakornok olcsó, olyan munkát is rá lehet bízni, amit egy "igazi" újságíró nem hajlandó elvégezni, bizonytalan helyzete miatt általában nincs nagy pofája és ha nem kell már, könnyen ki lehet rúgni. Remélem, nincs igazam, de lehet, hogy a gyakornokok iránti megnövekedett igény a hazai média hanyatló helyzetét jelzi.

A cím megtévesztő. A Médiablog nem keres gyakornokokat. Még nem.