2000-ben inkább csak kuriózum volt, 2004-ben néhányan próbálkoztak vele, 2008-ra viszont megkerülhetetlenné vált. Eddig is sok mindent lehetett tudni, számos cikk, blogbejegyzés foglalkozott vele, hogyan használták kampányukban az amerikai elnökjelöltek az internetet. A most megjelent a PEW Internet & American Life Project tanulmánya számokkal is alátámasztja mindezt.

A választási kampány során eddig az amerikaiak 46 százaléka - abszolút rekord - használta az internetet arra hogy kampányhírekhez jusson, vagy másokat mozgósítson. Obama támogatói között még nagyobb volt ez az arány (74 %). (Ez persze úgy is megfogalmazható, hogy Obama rendkívül sikeresen használta az internetet, vagyis nagy számban tudta elérni az internetező fiatalokat.)

A kampány során három olyan terület volt, amit feltétlenül érdemes kiemelni:

1. Az amerikaiak 35 százaléka nézte az online kampányvideókat. Megdöbbentően sokan. Négy éve ez a szám még csak 12 százalék körül volt. Az online videók bekerültek a legfontosabb kampányeszközök közé.

2. Az emberek 10 százaléka használt valamilyen közösségi hálózatot (Facebook, MySpace)a kampányokkal kapcsolatos információk szerzésére, vagy megosztására. A 30 év alattiaknál, akiknek 2/3-a használ valamilyen közösségi hálózatot ez az arány 50 százalék körüli volt. (Várható tehát, hogy a jövőben a közösségi hálózatok szerepe tovább nő.)
3. A 4 évvel ezelőtti 2 százalékhoz képest most az amerikaiak 6 százaléka támogatta adományaival az interneten keresztül a jelölteket. (Megint csak Obamát érdemes említeni, aki a kis összegű, de nagy mennyiségű online adományokból rengeteg pénzt gyűjtött össze.)

Nagyon sokan (39 százalék) használták arra az internetet, hogy közvetlen hozzáféréssel, "szűretlen" kampányeseményekhez (beszédek, bejelentések felvételei, vagy átiratai) dokumentumokhoz férjenek hozzá. (Ez is azt mutatja, hogy az információkat közvetítő média szerepe csökken. Egyre többen kíváncsiak az eredeti információkra, nem pedig a sajtó interpretációjára.)

Az amerikaiak 11 százaléka vett részt úgy a politikai párbeszédben, hogy valaki másnak a választási versennyel kapcsolatos véleményét továbbította (Ide tartoznak az ismerősöknek szétküldött újságcikkek is.). Összességében 5 százalék tett közzé önálló véleményt, elemzést,de a 18-29 évesek között ez az arány 12 százalék volt. (Kíváncsi vagyok, hogy az a generáció később is megőrzi-e ezt az aktivitást.)

Miközben az internetnek a választási kampányban betöltött szerepe látványosan megnőtt, érdekesen alakult ennek a szerepnek a megítélése. Az internetező amerikaiak 28 százaléka ugyan úgy gondolja, hogy közelebb került a jelöltekhez, sikerült személyesebb kapcsolatot kialakítani velük, 22 százalék nyilatkozott úgy , hogy az internetnek köszönhetően sikerült őket bevonni a kampányba. Sokan vannak ugyanakkor, akik úgy gondolják, hogy az internet komoly veszélyt jelent, mert felnagyítja a szélsőséges nézőpontokat, téves információkat terjeszt a választók között.

Érdekes ezt az utolsó aggályt összevetni azzal a 39 százalékkal, akik az eredeti forrásokhoz való hozzáférésre használják az internetet. Ezek szerint kétféle internetező van. Az egyik megkerüli a közvetítőket és tudatosan használja az információforrásokat, a másik meg elhisz minden hülyeséget. Lehet, hogy a korhatár-jelöléshez hasonlóan valami figyelmeztető jelzést kellene bevezetni a neten is?
FIGYELEM, AZ ITT OLVASHATÓ/LÁTHATÓ INFORMÁCIÓK ALKALMASAK A 80-NÁL ALACSONYABB IQ-VAL RENDELKEZŐ OLVASÓK/NÉZŐK GONDOLATAINAK MEGZAVARÁSÁRA! A TARTALOM FOGYASZTÁSA CSAK INTELLIGENSEBB OLVASÓK/NÉZŐK FELÜGYELETE MELLETT AJÁNLOTT!