Sehogy sem tudom ledolgozni a valamikor összeszedett egy hetes késést. Nálam csak most kerül terítékre az egyesek által régóta várva várt, február végén bejelentett Yahoo Buzz. Pontosan nem tudom, miért is kellett várni, mert a Buzz nem sokban különbözik a Digg.com-tól.

AYahoo Buzz-ra bárki beküldhet cikket, vagy videót - feltéve, hogy azok a Yahoo-val előzőleg egyezséget kötött 100 tartalomszolgáltató valamelyikénél jelentek meg. A Buzz oldalán azután - a Digg-hez hasonlóan - az olvasók szavazatai alapján lehet felfelé (vagy lefelé) araszolni. A különbség talán annyi, hogy a rangsort itt még befolyásolja a keresőben - természetesen a Yahoo keresőjéről van szó - elfoglalt hely, illetve a népszerűségi mutatók (olvasottság, e-mailben elküldés) is.

A Yahoo Buzz-nak talán egy igazi aduja van a Digg-gel szemben: A Yahoo a Buzz legjobban teljesítő anyagai közül napi hármat-négyet átvesz saját (központi) címlapjára is. A kiemeltek komoly pörgésre számíthatnak. ( Mivel egy ilyen kiemelés akár néhány óra alatt is több milliós forgalmat hozhat, a Yahoo azzal nyugtatja kisebb ügyfeleit, hogy ilyen esetben majd megfelelő eszközökkel csillapítja a forgalmat.)

A Techcrunch,a Wired, a VNUnet és "még sokan mások" természetesen beszámolnak a Yahoo új szolgáltatásáról, de valamennyi tudósításban ott virít a minta, a Digg neve is. Kínos. Bár a BusinessWeek szerint a Buzz megfelel a Jerry Yang által meghirdetett profitnövelő stratégiának, nem biztos, hogy a befektetők és az elemzők egy ilyen, különösebb hozzáadott értékkel nem dicsekedő utánlövéstől jönnek lázba.

A Digg-klónokról jut az eszembe: Idehaza, ahol sokan inkább szemfülességnek, mint az innováció hiányának szokás tekinteni a klónozást, egy időben nagy divat volt a közösségi linkajánlók gyártása. Azután szép lassan mindenki elfeledkezett az egészről. Korábban azt hittem, hogy az ajánlós-szavazós oldalak gyér forgalmának okát a hazai adakozási kultúrában kell keresni. (Az ingyenes ajánlás, szavazás is egyfajta adakozás.) Továbbra sem zárom, ki ezt a lehetőséget, de azt hiszem, más tényezőt is figyelembe kell venni: A potenciális játékosok számát. Az angol nyelvű tartalmakat fogyasztó internetezők száma bőven meghaladja a 300 milliót. A magyar tartalmak fogyasztóit 3 millió körülire teszik a kutatók. Miközben tehát a Digg-en 600 szavazattal menőnek számít egy anyag, akkor nálunk nem is olyan szánalmas az a 6-os szám a link előtt...
Bele kell nyugodni: linkmegosztásban nem (sem) leszünk nagyhatalom.