Az ingyenesség gazdaságtana |
Biznisz |
8 hozzászólás
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
good blog,thanks for your sharing,it is so good for me,if you can sharing more and more blog to others,we will love you forever.
Először is, köszönöm én is a figyelemfelhívást.
Nagyon fontos cikk, mégis a gondolatmenet egyik legnagyobb baja, hogy keveri a hordozó (a tranzisztorok, a sávszélesség) tökéletesedését a tartalom ingyenességének problémájával. Tudomásul kell venni, hogy ez két egymástól teljesen független piac, ami nem jelenti, hogy ne fejlődhetne mindkettő az ingyenesség irányába, vagy ne hatnának egymásra, de nem közvetlen módon.
A hordozó tökéletesedése és elterjedése „csak” az alapot teremti meg az azonnali és valódi globális piacra lépéshez bárkinek, immáron szinte bármilyen média esetén, az ott elképzelhető bármilyen üzleti konstrukcióval.
Ez a tartalom szempontjából valóban tökéletesnek tekinthető versenyt tesz lehetővé, de a tartalom-„termék” előállítási költségei, szemben a szerző állításával jottányit sem csökkentek.
A free-szkeptikusoknak emiatt részben biztosan igaza lehet. De hát ez is elcsépelt frázis: a speciális, kis kereslettel rendelkező, de nagy előállítási/beruházási költséggel bíró termékek – Internet ide vagy oda - nehezen képzelhetők el bármilyen távú jövőben és modellben ingyenesen, hacsak nem valaki gazdaságtalanul keresztfinanszírozza őket.
KGyST: Szerintem erősen félreértetted a dolgot.
(Elolvastad Anderson írását is, vagy csak az én irományom nyomán vontad le ezeket a következtetéseket? Amiről Te írsz, az a kommunizmus. Eddig nem jött össze. Amiről Anderson ír, az a keresztértékesítés, (vagy az árukapcsolás). Kapsz ingyenes tartalmat, de el kell benne viselned a reklámokat. Online elolvashatod a könyvet, de pénzért megkapod olvashatóbb kivitelben. Ingyen letöltheted X zenekar új számait, de ha elmész a koncertjükre, keményen fizetned kell... Az én olvasatomban a "freeconomics" nem egyedül üdvözítő, mindent kiváltó valami. Szerintem egyáltalán nem a szellemi teljesítménynek kell ingyenessé válnia, a web inkább abban segít, hogy ez a szellemi teljesítmény ismerté és így eladhatóvá váljék.
A végéhez reagálva először:
A fordítás lesz ingyenes, ugyanis a Google translate-t lehet -és kell is- tanítani, azaz a fordítás stílusa javulásának marginális költsége is nulla.
Viszont az egész freeconomics-sal kapcsolatban komoly kételyeim vannak, és amit itt Anderson leír, az csak a könyvének a promója, ami ezek szerint elég sekélyes lesz.
Az odáig rendben van, hogy hobbi-arcok ingyér adják a produktumukat, de akkor miből fogunk megélni? A fizető egy százalékból? Ez csak kevés, kvázi-monopol óriáscégnek fog menni, akinek sikerült pár millió vevőt begyűjteniük, de mi lesz a többiekkel? Mi lesz az ingyen termékek minőségbiztosításával?
Azt megértem, hogy egy zenész kiad egy ingyen zenét, de én, mint építész, ha kiadok egy ingyen "promó" tervet, és az az alapján épült ház rádől valakinek a fejére, akkor azért ki felel? Én? Senki? Persze a szoftveripar sokkal jobb disclaimereket ír, mint programokat, nekik könnyű. De mi lesz egy sebésszel, ő hogy dolgozik ingyér? Vagy a freeconomics csak bizonyos iparterületekre terjed ki?
Szerintem ez az egész ingyengazdaság -jelenlegi formájában- egy átmeneti jelenség, ami egyrészt a reklámpiacon kvázi monopolhelyzetbe került Google "nagylelkűsége", ami nagyon nincs/nem lesz ingyen, másrészt a kínai/indiai olcsón termelés eredménye, aminek napjainkban van éppen vége. Nézzetek be egy ABC-be, és a tej- és kenyérárakon fogjátok látni, hogy hol fizettek az olcsó DVD-lejátszók gyártásán felfutott kínai gazdaság megnövekedett (élelmiszer) fogyasztásáért. A benzinkutaknál meg a megnövekedett benzinfogyasztás eredményét látjátok egy hármassal kezdődő szám képében, ami lesz még 4, sőt, 9.
Lesz az ingyengazdaság drágább is.
De ezek csak olyan problémák, amik a valódi ingyengazdaságot eltakarják, mert el lehet képzelni egy olyan rendszert, ahol tényleg mindent a robotok végeznek, mi meg semmit teszünk és hobbiból dolgozunk, csak nem látom, hogy ezért hogyan fogunk pénzt kapni.
Bőgel György: Jogosak a kérdések:) Már a Wikinómia könyv kapcsán is felmerült, nem ellentmondás-e, hogy az ingyengazdaságot magasztaló könyvért pénzt kérnek. Persze az is lehetséges megoldás, hogy online ingyen elérhetővé teszik a könyvet, az "emelt szintű szolgáltatásért" (szépen kivitelezett könyv) pedig pénzt kérnek. Egyébként meg szép dolog, hogy szinte ingyenessé válik a tárhely és a sávszélesség, ugyanakkor semmi indokát nem látom, hogy ezért a szellemi munkát (például a könyvírást, fordítást, lektorálást) is ingyen kellene végezni.
Köszönet, hogy felhívtad a figyelemet erre az írásra (is)!
A médiablog immár elévülhetetlen érdemeket szerzett a szakdolgozatomhoz szükséges források tekintetében!
Úgy tudom, Anderson a könyvet majd ingyen akarja e-könyvként terjeszteni az interneten. Kíváncsi lennék, hogy egy esetleges magyar kiadás vonatkozáaában ez mit jelenteni. Szintén ingyenes e-könyv? Vagy a szokásosnál olcsóbb könyv, mivel jogdíjat nem kell fizetni? Anderson, gondolom, jól megél a fellépéseiből. De mi van a fordítókkal meg a kiadókkal?