Fontos hír, de nyilván elveszett a karácsonyi készülődésben: A
Pew Research Center szerint az internet megelőzte a napilapokat. Több hírfogyasztó szerzi információit a webről (40 %), mint a napilapokból (35%). Azért nem árt megemlíteni, hogy a legtöbben továbbra is a tévéműsorokon lógnak (70% fölött) És talán megemlíteni is felesleges, hogy a fiatalabbak körében sokkal kiegyenlítettebb a tévé - internet párharc.
Az adatok persze az Egyesült Államokból származnak, így nem meglepő, hogy az interneten beszerezhető információk iránti igény nyár végétől ugrott meg látványosan.
Az egyre jobban elhatalmasodó gazdasági válság és az elnökválasztási kampány a hirtelen megnövekedett híréhség fő oka.
Az egészben persze az a legérdekesebb, hogy az internetet ezek a kutatások ugyanúgy kezelik, mint a hagyományos hírforrásokat. Az "apró" különbség persze az, hogy miközben a tévéknek, vagy az újságoknak van hírszerkesztősége, az internetnek nincs. Az "internetről informálódni" ugyanis egyre kevésbé azonos az online híroldalak olvasásával. A közölt ábra ennek ellenére jól mutat.
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
Web 12.0: Az idézet mondattal csak arra utaltam, hogy az internet és a hagyományos média működése, használata közvetlenül nehezen összehasonlítható.
"Az "apró" különbség persze az, hogy miközben a tévéknek, vagy az újságoknak van hírszerkesztősége, az internetnek nincs."
Ez a mondat így értelmetlen, vagy csak félreérthető?
Az internet ugyanolyan hordozó, mint az újságok esetén a papír, a tévék esetén az elektromágneses hullámok. Tartalommal viszont -szemben a hagyományos médiával - bárki megtöltheti, köztük a hírszerkesztőségek, példányszám- és frekvenciakorlát nélkül. Emiatt a "veszély" hatalmas, a végkifejlet egyértelmű, ahogy a közölt trend is mutatja.
fuerto
|
2008. december 30. 00:36
|
Jó Pollner!
Az analfabétákat felesleges számlálgatni, ők a többség. Nincsen itten-ottan harc! Csupán lehet, hogy ez van. A tömeg kizárólag a mozgó, és színes képeket bírja nézni, egyébként a szövegeket megírja valaki, aztán meg az műsort is megszerkeszti valaki. Megsúgom: nem amatőrök.
A nézegetők a tartalmat azonnal el is felejtik, ami megmarad szűkös agyacskájukban, azt visszaböfögik másnap a futószalag mellett. Majd jól összevesznek egy másik szerencsétlennel, mert az máshogy emlékszik. A földrengés nem ott volt, hanem amott, nem ennyien haltak meg, hanem annyian. A helyes megfejtés persze egészen más, de mindegy. Ezek a drágák azt sem tudják mit jelent a hír szó. Csak hiszik, hogy híreket látnak. Hát higyjék! Amúgy, már ne is fáradjanak az olvasással! Semmilyennel, sem a képernyőn, sem nyomtatásban! Nézegessenek ki, rendületlenül zabálás közben a fejükből!
Ezek mennek! Köztük élünk! Rád meg pláne nem kattintanak, akárhány százaléknak ámítja őket egy agyalágyult ügynökség.
Péter