A nyomtatott média nem tehet úgy, mint Münchausen báró, nem tudja saját hajánál fogva kiemelni magát a sza  válságból. (Nem feltétlenül azért, mert a nyomtatott médiának nincs haja.)

Változatlanul igen jó a felhozatal ugyan a "hogyan mentsük meg a napilapokat" (nyomtatott lapokat/újságírást/médiát) cikkekből, tanulmányokból, de ezek 80 százaléka az ötletek reciklálásából áll, 9 százaléka a realitásoktól elszakadt álmodozók munkája, 7 százaléka pedig teljes értelmetlenség...

Igen megörültem tehát, amikor a szokásos körökön kívülről érkező véleménybe botlottam.
Seth Godin - tudod, Wolf Gábor amerikai megfelelője - egy friss blogbejegyzésében arról elmélkedik, mit kellene (kellett volna) tennie a New York Timesnak, hogy elkerülje jelenlegi, nehéz helyzetét.

Godin azt állítja, hogy a Times legnagyobb problémája, hogy minden újítása ellenére továbbra sem képes elszakadni a hagyományos gondolkodástól, a hagyományos lapkészítéstől. Az interneten ugyan jókor és jó irányban indultak el, de olyan, felesleges kompromisszumokat kötöttek, amik miatt most csak követik a web történéseit, nem pedig azok élén állnak. (Pedig meg lett volna erre a lehetőségük.)

Godin szerint itt kellett volna / lehetne erősíteni:
(itt most szokás szerint egy sűrítmény következik)

1. A márka és a befolyás kihasználása, hogy a felhasználók is terjeszthessék saját tartalmaikat?
A nyomtatott lap rendelkezik a világ egyik leghíresebb étteremkritikai rovatával. Nem lenne logikus, hogy ezt a weben kiegészítse a Zagat.com vagy a Yelp ? (Miért nem a NY Times találta ki ezeket?)

2. A publicisztikák nyújtotta lehetőség kihasználása - fontos gondolatok terjesztése
Miért csak néhány publicistát foglalkoztat a Times? Miért nincs 50, 500 szerzőjük? (A Guardian Comment is Free felülete lényegében erről szól.)  A végtelen online térben jutna nekik hely. Miért nem készít a Times minden szerzője napi 1 fontos, érdekes interjút? Nem lenne nehéz szponzort találni ehhez. A közönség imádná. (Ez szerintem igen naiv felvetés.)

3. Godinnak csorog a nyála Times jól informált, kulturált olvasóközönsége láttán. Lelki szemeivel máris látja, micsoda nagyszerű, szűk érdeklődési körökre szabott e-mail-hírlevelekkel (és benne persze hirdetésekkel) lehetne őket megsorozni.

4. A Times könyves sikerlistája az, amihez milliók igazodnak. Ugyanakkor a kiadó óriási lehetőségeket passzol el, hogy nem készít sikerlistákat másik 1000 kategóriában.
(Vajon nem saját a könyves lista tekintélyét erodálná a Times, ha hirtelen megjelenne a mulatószene és az állatos pornó top 25 is?

5. A Times mindig is alkalmazott külsősöket. Most itt az alkalom, hogy sokszorosára növelje a számukat. Képezzen 10.000 blogból álló gyűrűt maga köré a lap. (He-he, szép gondolat: Miközben a Huffington Post újabb és újabb újságírókat vesz fel, a Time a blogméida felé terjeszkedik...)

6. Felületet a hirdetőknek. A hirdetők jó helyen, jó közönséget elérő látványos, rich-media felületeket akarnak. Jöjjenek a címjegyzékek, letölthető pdf-ek, kuponok!

Üzleti szempontból Seth Godinnak nyilván igaza van. Marketinges igaza.  Ugyanakkor tökéletesen megértem, ha a Times az elegáns halál és az önálló karakter nélküli túlélés közül az előbbit választja.