Az American Journalism Review legutóbbi számában Paul Farki, a Washington Post újságírója védelmébe vette az újságírókat. Véleménye szerint igazságtalanok azok, akik a régi módszerekhez ragaszkodó, változtatni, az új körülményekhez alkalmazkodni képtelen újságírókat okolják az újságírás válsága miatt. Farki szerint az újságírók csak áldozatok, mindenért a gazdaság hanyatlása a technológia fejlődése és az üzleti döntéshozók alkalmatlansága hibáztatható.

Jeff Jarvis a Guardianban a tőle megszokott szenvedélyes stílusban reagált az AJR cikkére. Szerinte Farki és a hozzá hasonlóan gondolkodók alapvető tévedése, hogy az újságra, mint valami állandó, megváltoztathatatlan termékre gondolnak. Pedzegetik, hogy lehet ugyan terjeszkedni az internet felé, de abban továbbra is csak valami szépen csillogó játékszert látnak. Éppen azt nem veszik észre, ami a lényeg: A lehetőséget a közönséggel való újfajta kapcsolat kialakítására, a teljesen új alapokon álló együttműködést, a linkeknek köszönhető, korábban elképzelhetetlen hatékonyságot...

Ron Rosenbaum már régóta készülhetett Jarvis lerohanására. A Slate-ben megjelent, szakmainak álcázott személyes támadása a demagógia hazai nagyágyúinak is dicséretére vált volna. Rosenbaum - egyéb bűnei mellett - azt veti Jarvis szemére, hogy nem elég szolidáris az utcára került újságírókkal szemben, és azt állítja, leginkább ők tehetnek róla, hogy így alakultak a dolgok. (Talán leírni is felesleges, hogy Jarvis - saját blogjában - tejedelmes bejegyzésben válaszol. Itt leginkább azt kifogásolja, hogy Rosenbaum nem a mondandójával vitatkozik, hanem a személyét támadja.)

A Gaweker szerzője szerint Rosenbaum írásának legnagyobb hibája, hogy túlzottan finomkodik, nem rúg sokkal nagyobbat Jarvisba. Tőlük szerencsére távol áll az ilyesmi. Az írás címe: Idióták kezében az újságírás jövője. (Kétség kívül ez a vita legszórakoztatóbb darabja.)

Függelék:

Nem kapcsolódik ugyan közvetlenül a Jarvis - Rosenbaum vitához, viszont nagyon tanulságos Nick Denton Gyilkos idők előtt az online média című írása, ami magyarul is olvasható az Indexen. Dentont persze nem annyira a "minőségi újságírás", mint inkább a nyereséges online "lapkiadás" jövője izgatja. 6 pontos programjának 1. pontja: "Hátra kell hagyni az olyan területeket, mint a politika, amelyektől idegenkednek a hirdetők." Kíváncsi vagyok, hogy az Index követi-e a Nagy Példakép tanácsát!