Nagyon izgalmas minden, a tömegek bölcsességén (és természetesen az interneten) alapuló tudásmegosztás, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a látványos elméletek ellenére a gyakorlati megvalósítás igen nehéz.

Az már senkinek nem újdonság, hogy a Wikipedia egyes szócikkeit egyesek - általában politikai, vagy gazdasági érdekből -  előszeretettel manipulálják. (Szerencsére ezek a manipulációk más szócikkek millióit nem érintik.) Most a közösségi linkajánló  Digg.com-nál tört ki egy nagyobb botrány, ami ilyen trükközésekre vezethető vissza.

A Digg.com működésének alapelve igen egyszerű. Az érdekes linket a többi internetezővel megosztani kívánó felhasználó elküldi "találmányát", ami a bejövő linkek oldalra (Upcoming ) kerül. Ha a Digg.com regisztrált felhasználói a linket érdekesnek találják és szavaznak rá, akkor a link felkerülhet a főoldalra, vagy a szolgáltatás valamelyik kiemelt oldalára. Az elv szép, a felhasználók átnézik és megvitatják a bejövő anyagokat és szavazással eldöntik, melyikek a legérdekesebbek. A baj csak az, hogy a Digg.com 2004-es indulása után gyorsan nagyon népszerű lett, ma 7-10 másodpercenként felkerül egy új ajánlás, a tagoknak 10-15ezer link közül válogatva kellene kiválasztaniuk a legjobbakat.

A valóságban persze másképpen működnek a dolgok. A regisztrált felhasználók a közösségi hálózatokhoz használóan a Digg.com-on is saját profillal rendelkeznek és "barátokat" gyűjthetnek. Elég hamar kialakult az a gyakorlat, hogy ezek a barátok nem a teljes kínálatban keresgélnek, hanem kölcsönösen egymás linkjeire szavaznak. Bár a Digg.com szoftvere egy (titkos) algoritmussal megpróbálja kivédeni a túlzott baráti támogatásból eredő torzítást, a gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem sikerül. A Digg.com címlapján megjelenő cikkek 50 százalékát a Top 100 felhasználók juttatják oda. (Jellemző, hogy a Digg.com látogatóinak 1 százalékától származik a site forgalmának 32 százaléka!)

A Digg.com ajánlásait az elmúlt időszakban a tömegek bölcsessége helyett tehát inkább egy szűkebb csoport bölcsessége, illetve néha a csoport érdeke vezérelte. Mivel a Digg.com címlapjára került cikkek komoly látogatottság növekedésre számíthatnak, többen próbálkoztak a vezető diggerek megkörnyékezésével, illetve rendszeresen felmerül a  gyanú, hogy egyesek gépi segédlettel növelik linkjeik népszerűségét. Néhány hete éppen ilyen manipuláció vádjával zártak ki felhasználókat, köztük a 3. helyre rangsorolt "csúcsfelhasználót".

A keresők, a hírgyűjtők, a linkajánlók elvileg arra valók, hogy segítsenek eligazodást a web végtelen kínálatában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a manipulátorok hamar megtalálják a módját, hogy a saját érdekeiknek megfelelően módosítsák az eredményeket. A manipulációk mértéke hamar elérhet egy olyan mértéket, amikor a találatok olyan deformáltak lesznek, hogy az eszköz használata értelmét veszti.

Többször sajnálkoztam rajta, hogy itthon ilyen gyengén működnek a hazai linkajánló szolgáltatások. Ennek okát részben abban sejtem, hogy mifelénk nincs hagyománya az efféle,  önzetlen információmegosztásnak, de lehetséges, hogy egyszerűen túl kevés a magyar nyelvű oldalakat látogató internetező, belőlük nem termelődik ki elég aktív közreműködő. A Digg.com problémáiról olvasva most azt gondolom, hogy talán nem is nagyon hiányoznak ezek a megosztók. Megosztásból és megosztottságból már így is bőven kijut nekünk.

Adalék:

A Digg.com problémáiról a Mashable.com-on olvashatsz részletes elemzést