A napokban a nemrégiben átalakított  Napi Gazdaságot lapozgattam és benne a Brand News mellékletre akadtam. (Vagy inkább nevezzem a Brandfesztivál mellékletnek álcázott reklámkiadványának?) Ebben a Webgeneráció cím alatt olvasható egy „interjú” Fabricius Gáborral l a Republic of Art kreatíigazgatójával, a HelloRepublic blog „kitalálójával”. Idézem:

„Mint minden kreatív platformon, itt is egyszerűen jót, és egyedit kell csinálni. A jó blog egyszerre informál, formál és szórakoztat (infotainment). A HelloRepublic blogot azért indítjuk, mert itthon igazán igényesen szelektált, audiovizuális tartalmakat kreativitásról, reklámról nem találni.”

Mitán FG még közösségi oldalakról, hasonló érdeklődésű emberek találkozóhelyéről és folyamatosan fenntartott tudásról is beszél, eldobtam az újságot és rohantam megnézni a HelloRepublicot.

Háát....

Az első meglepetés ott ért, amikor a www.hellorepublic.com  cím átugrott a www.republicofart.com címre. Mi ez a cselezés? (A .com végű címek varázsa valamikor 2000. körül múlt el. A RoA-nál ez nem tűnt volna fel???)

Nem emlékszem, milyen volt a RoA korábbi honlapja, de ennél biztosan jobb. Itt a nagy kretivkodás közepette még a telefonszámukat is alig lehet megtalálni. (Elárulom: Az oldal tetején a narancssárga placcsban van egy kis „bemutatkozás” linkecske, ott jön fel a teljes céges honlapot helyettesítő képernyőnyi szöveg.)

A legexponáltabb helyen egy videólejátszó, ami persze nem az, csak egy annak álcázott fotó. Vajon a RoA vicces dizájnerei számolják, hányan kattintanak rá?

Lejjebb haladva egyre rosszabb a helyzet. Egy blog és egy harmadosztályú portál (3 hasáb sok dobozzal és sok lyukkal) keresztezése.

A címlapon nincsenek dátumok, források, szerzők beljebb sem mindenhol. A szakmai „találkozóhelyen” nem lehet hozzászólni, nincsen RSS értesítő...

Nem is folytatom, nagyon kínos ez az egész...