A Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központja néhány héttel ezelőtt  videóblogot indított. Mivel eleinte  sehogy sem sikerült elindítanom első „adásukat” úgy gondoltam, várok. Most újra próbálkoztam és sikerrel jártam.

Az első „epizódban” G. Fodor Gábor kutatási igazgató mérsékelt lelkesedéssel jelenti be a médiatörténeti eseményt. Talán azért, mert a Századvégnek, mint „konzervatív intézménynek” (ezt a bevezetőben háromszor is hangsúlyozza, sőt, a konzervativizmus mibenlétét el is magyarázza) kicsit kínos efféle „posztmodern eszközt” igénybe vennie. (Feloldozásul legfeljebb a szintén konzervatív és a "posztmodern eszközöktől" köztudottan viszolygó Orbán Viktor online videói szolgálhatnak.

G. Fodor Gábor szerint a Századvég szakemberei végül azért szánták el magukat a videózásra, mert a hagyományos média szabályai szerint nem médiaképesek azok a szakértők, akik nem tudják három mondatban összefoglalni mondanivalójukat. (Ehhez képest valamennyi politikai műsorban hemzseg a három mondatnál sokkal többet beszélő politikai elemzőktől.)

Egy néhány perces videó elkészítéséhez nem kell Oscar-díjas operatőrt szerződtetni, de azért nem árt néhány alapvető technikai-esztétikai kérdéssel tisztában lenni.

• Szerencsétlen dolog két témát egyetlen fájlban feltölteni. Miért kell a parlament őszi ülésszakának elemzéséhez árukapcsolásként hozzácsapni az igazgatói bevezetőt?
  
• A „spontán” jeleneteket is be kell állítani. A bevezetőben G. Fodor Gábor egy rosszul megvilágított tetőtéri szobában áll, arca a rossz világítás és a hibásan megválasztott félközeli plán miatt alíg látszik.
  
• Aki valaha is hallott a testbeszédről  tudja, hogy az elől keresztbe font kar az elzárkózás jele. G. Fodor Gábor egész bevezetője alatt így áll. Néha egyik kézfeje fel-felrebbenne, de ő -  fegyelmezett ember – visszaparancsolja azt a helyére.

Legalább ennyire problematikus felvételt láthatnak azok a türelmesek, akik az öt perces bevezetőt végighallgatva eljutnak az a parlamenti elemzéshez.  Nem tudom megállapítani, hogy Kern Tamás tudományos főmunkatárs alapból ilyen unalmas-e, vagy csak a „posztmodern eszköz” iránti megvetés hivatott kifejezni a langyos hangvétel. Mindezt az előzőleg megismert G. Fodor igazgató végszavazása  - kérdezésnek nem lehet nevezni – súlyosbítja.

Ha lehetséges, a beállítás itt még bénább, mint a bevezetőben.

• A „riporter” teljes homályban ül, leginkább csak a hangjáról ismertem fel. Kern egy ablak előtt foglal helyet, az ő arca is árnyékban marad. Fejét „kettévágja” a tetőtér ferde falsíkja.
  
• Az egyetlen kamera gyors mozgással kíséri a beszélőket, amitől a néző könnyen tengeribetegséget kaphat.

A felsorolt ügyetlenségek ellenére jó dolognak tartom, hogy a Századvég egy új platform meghódításával próbálkozik. Remélem, ez ösztönzést ad majd a többi politikai elemzőnek - és idővel  talűn egyes politikusoknak is. Addig is ajánlanám a hagyományos csatornát,  Kitta Gergely a Századvég oldaláról  letölthető A blogok és a politikai marketing hálózati összefüggései   című tanulmányát. Kissé száraz, de a témát, a fellehető szakirodalmat jól összefoglaló, korrekt munka.