A Futottak még „portálra” kikerül egy politikust „támadó” ízléstelen montázs. Az illetékesek gyorsan észreveszik, 20 perc alatt leveszik. Az esetből országos politikai botrány keveredik, a kirúgandókat gyorsan kirúgják, mindenki elmondja a magáét. (A részleteket mindenki ismeri.)
Az üggyel persze minden nyomtatott és online lap is foglalkozik. „Természetesen” illusztrálják is mondandójukat. Mi mással, mint a felháborító montázzsal. A noname portálon legfeljebb néhány százan láthatták a képet. A média aktív közreműködésével sikerült százezrekhez eljuttatni.
Nagyon képmutatónak tartom ilyenkor a tájékoztatási kötelezettségre való hivatkozást. Hírverseny: Ha te leadod, én is leadom.
Szerintem aki leadja, az egyben lemond az undorodás jogáról.
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
zsoltu
|
2007. szeptember 11. 22:40
|
Tibor, ez a dolog máshonnan érthető meg. Egyrészt a bulvárból. Másrészt a kis ország feelingből. Kis piac, kiszorítósdi. Harmadrészt az írástudók felelősségéről, hogy lenézik-e az olvasókat. És végül abból, hogy mindent gyorsan és készen kapunk, előrágva. Ami kicsit több koncentrációt, utánaolvasást, asszociációs készséget kíván, az halálra van ítélve. És itt jön az érdekesség. Az olvasó rühelli, hogy hülyének nézik. Az olvasó nem szereti a gyorsan összecsapott dolgokat. Az olvasó jóval kevésbé hülye, mint aminek gondolja a célcsoport-orientált média. Tehát a média akarja kinevelni a buta olvasót, mert azzal könnyebb dolga lenne. És az olvasó abból a szempontból valóban buta, hogy ha ló nincs, jó a szamár is elven a szart is megveszi.
Egyébként a világ a képek, piktogramok, színkódok felé egyszerűsödik, mert egyre gyorsabban kell egyre többféle embernek infót nyomni. Ez képekkel egyszerűbb, nem kell fordító. A baj az - és itt jön az önreklámom - hogy az iskola nem tanítja meg képet olvasni a nebulókat, pedig az is egy nyelv. A médiaoktatás kutyaszart se ér, heti egy órában nem nevelsz ki tudatos médiafogyasztót. Ezért csináljuk az estiskolát szőkével. Ez a cél.
pollner
|
2007. szeptember 11. 14:40
|
A "tsiztességes szerkesztő" azt mondja, hogy nála a kép hosszú magyarázkodást helyettesít, ugyanakkor maga a cikk egyértelműen a helyére teszi a dolot. (Nyilván én is ezt mondanám a helyében.) Ugyanakkor állandóan érezhető a "bulvár-nyomás": "Ők úgyis kiteszik, megmutatják, akkor miért legyek én a balek?" A másik ismert szöveg, hogy a "közönség elég érett ahhoz, hogy..."
(Általában ezzel takaróztak azok is, akik szerint igenis be kell mutatni a tévéknek a lefejezésekről készült felvételeket.)
Tibor, ha jól emlékszem, azt Kóka mutatta, nem Szetey.
zsoltu, szerintem illusztráció és illusztráció között van különbség. Egy bulvárlap vagy -tévé valószínűleg nem a higgadt elemzés szándékával fogja recirkulálni a képet, de azért elképzelhető az ellenkezője is, akár egy hírportálon, akár egy elemző blogbejegyzésben (vagy akár egy tisztességes szándékú tévéműsorban). Az mondjuk igaz, hogy jelen esetben az első dominált.
Tibor
|
2007. szeptember 11. 11:20
|
Itt van még egy plusz csavar, a képet az azon szereplő Szetey Gábor is megmutatta személyesen is a sajtónak, ha jól emlékszem. (Ha. Vagy béna vagyok, hogy nem találom, vagy hülye, és a kókás mutogatós képpel keverem.)
zsoltu
|
2007. szeptember 11. 09:53
|
Tökéletesen egyetértek a bejegyzéseddel. A szabadságnak is meg kellene legyen az etikája. Hogy tudjuk, hogy mikor miből nem csinálunk felhajtást. És igen, lehet úgy írni egy jelenségről, hogy nem annak a malmára hajtod a vizet, akit épp pellengérre akarsz állítani. Csak nálunk úgy látszik - és ez a bulvárosodás miatt van, ami egy külön misét megérő jelenség - ennek megértéséhez és kialakulásához kevés volt a cirka 20 év.
Ami a bulvárt illeti, kis piac a magyar, értem, miért megy le mindenki kutyába, mert mindenki mindenkinek a vélelmezett érdekét ki akarja szolgálni. A célcsoport a buta paraszt és a középszer, ehhez szaft is kell. Írni egyre kevesebben tudnak, kevesebbeket hagynak, ezért az "illusztráció" szerepe megnőtt. Persze nem a saját kútfőből merített illusztrációé, hanem a lopott, szerzett, vagy épp ilyenmód visszázs dolgoké, mint az, hogy épp azzal illusztrálnak, amitől forog a gyomruk. (Már ha forog egyáltalán még valamitől.)
pollner
|
2007. szeptember 11. 08:12
|
Tessék, a hozzászólásokban máris megjelent a 2 leggyakrabban elhangzó vélemény. Örülök, hogy nem vagyok valamelyik nagy lap / hírportál felelős szerkesztője. Én sem tudom a helyes megfejtést.
Mivel mint közben kiderül , hogy a portál is eleve csak átvette illusztrációként a cikkéhez így én sem látok sok különbséget közte és az ő esetét később bemutatók közt. A felhajtás illeszkedett az aktuális kampányba.
/off
más: látott valaki híradást az Indexen kívül a napokban a Gyurcsány-Tajvan témában?
/on
Nem olyan ez, mint a tiltott önkényuralmi jelkép a büntető törvénykönyvben? Ha pl. horogkeresztet ismeretterjesztő, szemléltető stb. céllal használ valaki, az nem büntetendő. Jó, te nyilván nem azt akarod mondani, hogy aki leadja ezt a képet, az bűncselekményt követ el, de szerintem nehéz úgy írni pl. egy kommentárt vagy egy blogbejegyzést erről az ocsmányságról, hogy nem mutatod be, mi az, amitől óvni akarsz.
Önmagában az, hogy ha valaki berakja a képet a cikkébe illusztrációként, szerintem nem káros, ha egyértelműen kiderül, hogy a szerző elítéli a jelenséget. Sőt, adott esetben fel is erősítheti a mondanivalót. Ettől nem lesz senki homofób vagy antiszemita.
"aki leadja, az egyben lemond az undorodás jogáról." Tökéletes!