Fokvárosban állítólag arról is szó esett, hogy a nyomtatott lapoknak alkalmazkodniuk kell ahhoz a kultúrához, amiben a fiatal olvasók (nemolvasók)  felnőttek. Máris várom a rettenetes, ízléstelen túlkapásokat.

A webes újságoldalak tervezői évekig azon görcsöltek, hogy egy kis képernyőn megvalósítsák azt, amit az olvasók a lepedőnyi újságoknál megszoktak. Persze nem jött össze. Közben a képernyők megnőttek, a lapok összementek, de ez a lényegen nem változtat. A weboldal és az újságoldal egymástól eltérően működő interfészek. Nem akkor jók, ha egymást másolják, hanem akkor, ha saját közegük sajátosságait figyelembe véve működnek.

Egyes véleményvezér tervezők most kiadták a jelszót: Látvány-vezérelt újságcímlapra vágyik a nép. Akár uralja egyetlen nagy kép a címlapot! (Lehetőleg jó sok vérrel, színesben.)

Meglep, hogy Mario Garcia, vagy az új sztár Al Trivino így látják a dolgot.  A megújuló internetes híroldalakat figyelve én inkább azt tapasztalom, hogy a webes tervezők a „képtelen”, sok linket tartalmazó, átláható oldalakat részesítik előnyben.

Miért nem próbálkoznak a lapok azzal, amiben jók? A minőségi újságírással? A színvonalas elemzésekkel? Ha a lapok már megint a másik pályáján (pl. YouTube) próbálnak versenyezni, megint csak nagy pofára esés lesz a vége.