Mi lenne? Megszűnnek.

Azért megpróbálok egy kicsit részletesebben is válaszolni. Nem azért, mintha az említett blogok túlságosan érdekesek lennének, hanem mert „tündöklésük és hanyatlásuk” általánosabb tanulságokkal is szolgálhat.

A két alkalmi, konkrét feladatra létrehozott blog története látszólag hasonló, valójában elég eltérő.

Demcsák Zsuzsát a (fél)bulvármédia második vonalából próbálták átemelni a politikai kommunikáció frontvonalába. Alig néhány nappal a „kiválasztottságáról” felröppenő első hírek után blogot indított a Storyonline  felületén. Teljes tévedés. „Médiacelebritáskén” ott lenne a helye, jó téma a partnerről és a gyerekekről való csacsogás is. Ebben a közegben teljesen rendben vannak a fehérneműs fotók és a szegényektől való undorodás laza kifejtése, de még a házastárs kétes üzleti kapcsolatai is legfeljebb egy kis kellemes borzongást keltenek az lvasókban. Demcsák a hibát ott követte el, hogy nem vette észre: Felkért kormányszóvívőként már nem D.Tóth Krisztina és Liptai Claudia mellett kell indulnia a baba-mama pályán. Más blogszolgáltatónál és más tematikával kellett volna bizonyítania, hogy nem csak fotogén alakja az egyetlen érv kiválasztása mellett.

A kormányszóvivőség elúszása után Demcsák dönthetett volna: Médiaceleb pozícióját megerősítendő most már minden kötöttség nélkül folytatja a gügyögős blogot – feltéve, hogy a  Stoyonline továbbra is vevő rá. Nem, az eddigi szövegekkel nincs semmi baj –  nem várható el, hogyg egy médiaceleb olyan legyen, mint Solt Ottilia, de e politikával való érintkezés tisztátalanná tehette Demcsákot, lehet, hogy egy ideig nem térhet vissza a  puha, rózsaszín, jó illatú baba-mama világba.  Belevághatna persze olyan blogba is, aminek segítségével bebizonyíthatja, hogy mégsem az, akinek eddigi szerencsétlen szereplésével sikerült bemutatni magát. Eddig nem tette.  A két hete nem frissülő blog két vereség (Demcsáké és a Storyonline-é) elismerése.

Fodor Gábor az SZDSZ elnöke akart lenni. Lehet, hogy a párton belül elég egy rövid, de hatékony kampány, de ahhoz nem, hogy a párt belső köreiben járatlanoknál a Nagy Lúzerből átpozícionálja magát a Nagy Reménységnek.

A Blogternél indított blog jó lehetőség lett volna arra, hogy Fodor végre felépítse „nyilvános önmagát”  Nem tette meg Utolsó bejegyzéseiben mintha már megérzett volna valamit abból, hogyan, milyen témákkal, hangvétellel kell egy ilyen blogot írni, aztán az elnökválasztás utáni nap A munka folytatódik című bejegyzésével bedobta a törölközőt. Kár. Most éppen a blog lett volna számára az a közeg, ahol bebizonyíthatja: Vesztett, de ettől nem dől össze a világ, a kampányban felvetett javaslatai, ötletei változatlanul érvényesek, ráadásul itt a tavasz! Fodor blogolhatnékja azonban nem belülről jött, nincs közlendője, csak írt, mert tanácsadói azt mondták, hogy írjon.  Az átpozicionálás nem sikerült, vagy legalábbis nem úgy, ahogy Fodor tervezte. Most a  Nagy Reménység helyett a Beváltatlan Ígéret kategóriába került.

Az elkezdett, elhanyagolt, félbehagyott blog is üzenetet hordoz. A félbemaradt blog is fennmarad, elérhető a weben.  Politikusok, közszereplők, hírességek! Gondoljátok meg, mielőtt belevágtok!

Frissítés: Ma (április 6.) egy újabb bejegyzés tűnt fel Fodor Gábor blogján. Ebben ugyan kissé késve és elég semmitmondóan reagált Molnár Lajos lemondására, most mégsem az a fontos, hanem a felcsillanó reemény: Talán mégis folytatja! (Köszönet rtk-nak, hogy felhívta a figyelemmet a frissülésre!)