Bevallom, iskolás koromban szerettem a tanulmányi kirándulásokat. Részben azért, mert addig sem kellett az iskolában ülni, de azért is mert kellő motivációt adott az embernek: Tanulni kell, különben te is egy ilyen gyárban / téeszben...kötsz ki. (Ma már persze tudjuk, hogy ezek még a viszonylag kedvezőbb variációk)

Mostani tanulmányi kirándulásunk sajnos csak virtuális és célja nem feltétlenül csak az elrettentés.

Miközben a világ vezető lapjai az átalakulást támogató stratégiai szervezeteket hoznak létre, konferenciákon elemzik az eshetőségeket, tanácsadókkal gyártatnak drága anyagokat, a Telegraph ukmukfukk fél év alatt lezavarta a a print és az online  szerkesztőség összevonását, az átállást a folyamatos publikálásra és az „egy tartalom – több publikációs platform” modell megvalósítását. Voltak persze kisebb buktatók (például a szerkesztőségi dolgozókat képviselő szakszervezeteket elfelejtették értesíteni az egész vircsaftról), de végül elmaradt a beígért sztrájk is és beindult az üzem.

A Telegraph átalakulásának leglátványosabb része persze a „21. század szerkesztőségének” a létrehozása.
Az egyterű irodát persze már régen feltalálták, számos szerkesztőség ilyenben dolgozik, itt azonban valami még gonoszabb dologról van szó. Nemcsak a rovatok nem különülnek el egymástól, de egy térben dolgoznak a különböző médiaplatformra termelő szakemberek is

Az információs rendező pályaudvar hívei szerint csak így van esély arra, hogy egyazon infromációk bekerüljenek minden kommunikációs csatornába ahelyett, hogy elszivárognának a különböző épületek / emeletek / részlegek / irodák között.

Ahogy a fenti képen láthatod, a szerkesztőség kellős közepén elhelyezkedő kerek asztalnál ülésezik az éppen futó projekt agytrösztje (ez a Hub), a sugárirányban elhelyezkedő asztalnál közben  szorgalmasan dolgoznak a gályarabok. Nem elég, hogy minden asztalon dupla monitor ontja gyilkos sugarait, a falakról egy tucat plazmatévéből ömlik a hírtévék műsora  - nem, a hasonló nevű hazai képződmény nincs köztük – illetve gigantikus képernyőkön látható Telegraph.co.uk aktuálsi állapota, illetve a napi / heti / havi / évi....legolvasottabb anyagok listája.

A második ábrán látható, hogy mennyire elrondítják az emberek - igen, az újságírók is azok - a tervezők által megálmodott logikus és átlátható teret. Ismétlem: a képen nem a tokiói tőzsde, hanem a brit Telegraph szerkesztősége látható. (A piros nyíl vélhetően azt a pozíciót mutatja, ahová egy megfeleő képzettséggel rendelkező, bennszülött, hímnemű egyed 30 évi kemény munkával eljuthat.)

A kissé hosszúra nyúlt bevezető után

  • a Visual Editors jóvoltából körülnézhetsz a még az újságírók által nem szennyezett térben. (interaktív panoráma fotó
  • elolvashatod a PressGazette beszámolóját  (velem ellentétben ők tényleg ott voltak és megnézték, hogyan dogoznak arrafelé a népek)
  •  vagy megnézhetsz (szintén a PressGazette jóvoltából)  a szerkesztőségről egy multimédia bemutatót (Ne frusztráljon, ha nem értesz minden szót...)