Úgy adódott, hogy ma ott voltam a Bossányi Katalin Emlékalapítvány rendezvényén, ahol az ez évi díjakat adták át.
Mester Ákos életműdíjat kapott, ami persze egy aktív újságíró esetében majdnem olyan, mintha élve eltemetnék. (A MÚOSZ ravatalozójában dísztermében tartott eseménynek egyébként is erősen temetés jellege volt, azzal az apró különbséggel, hogy itt az érintettek végighallgathatták, milyen szépen beszélnek róluk.)

Kálmán Olga Kéri László laudációja szerint kivételes szereplője a hazai televíziózásnak, mert felkészül műsoraira, tudja kivel és miről beszél és még arra is képes, hogy szükség esetén eltérjen az előre leírt puskától. Kéri László, minden politikai beszélgetések egyik kötelező vendége nyilván tapasztalatból tudja, hogy a felsorolt, minimális követelményeknek (felkészültség, tájékozottság, rugalmasság, ritmusérzék) a hazai mezőnyben nagyon kevesen tesznek csak eleget. Mindez csak értékesebbé teszi Kálnán Olga teljesítményét, mivel nehéz olyan versenyben rekorderedményt elérni, ahol nincsenek komoly versenytársak.

Az Emlékalapítvány megfelelő teljesítmény híján nem tudta díjazni az év gazdasági újságíróját.

A hazai sajtónak nem az online médiától, hanem a teljes elmocsarasodától kellene tartania.

Adalék:

További részletek az eMasa tudósításában