Ez a „hárombetűs” kivételesen nem valami új képződmény, hanem az amerikában több, mint 30 éve alkalmazott  „computer assisted reporting” (számítógéppel  támogatott  újságírás) rövidítése. Ez persze ma elég  furcsán hangzik, hiszen manapság már elég nehéz olyan újságírót találni, aki, munkája során ne használna legalább egy szövegszerkesztőt, vagy egy e-mail programot. A CAR persze nem ezt jelenti, hanem leginkább a megfelelő adatbázisok (és adatbázis-kezelők) bevetését az oknyomozó újságírásban. Az Egyesült Államokban a CAR normális gyakorlat, számos lap önálló CAR csoportot tart fenn. (A NY Timesnál közel 20 fős csapat foglalkozik ezzel.)

A CAR-nak persze alapvetően két feltétele van: 1) A hozzáférés a megfelelő adatbázisokhoz 2) Olyan újságírók, akik nem kapnak sírógörcsöt már egy  Excel tábla láttán is.

A Journalism.co.uk cikke szerint az amerikaikhoz képest a briteknél sehogy sem áll ez a fajta újságírás, aminek leginkább a nem megfelelő törvényi szabályozás (= a megfelelő adatbázisok hozzáférhetetlensége) az oka.

Vajon nálunk mi a helyzet? Itthon létrejöhetett volna egy olyan webes bűnügyi adatbázis, mint a Chicacocrime.org?
Itthon mennyire nyilvánosak az adatok? Vannak újságírók, akik képesek az adatokat az olvasó  számára emésztetővé tenni? És a hazai olvasókat vevők az ilyen anyagokra?
(Meglehetősen tájékozatlan vagyok ezen a területen, csak kérdezni tudok. Remélem, lesz, aki válaszol.)