Nyilván ismered a viccet, amikor az Egyszeri Ember elhatározza, hogy ezentúl kevesebb zabot fog adni a lovának. Akkurátusan naplót is vezet arról, ahogy napról napra csökkenti az abrak mennyiségét. Végül, amikor már csak napi 1 szem zabot kap, kileheli a lelkét szegény állat. „Kár, már egész szépen kezdett belejönni" – írja.
 
Nagyjából így működik a lapoknál mostanában annyira erőltetett takarékosság. (takarékosság = az újságírók létszámának csökkentése).
 
Korábban már idéztem  Paul Gillint, aki szerint a létszámcsökkentés a minőség gyors eséséhez vezet, ami aztán az elkerülhetetlen hanyatlási spirálba rántja a lapot.

Lényegében ugyanerre az eredményre jutottak az amerikai Missouri-Columbia egyetem kutatói. 10 év adatait vizsgálva egyértelműen megállapították, hogy a hírek (cikkek) minősége erősebben befolyásolja a profitot, mint bármi más. (Magyarán: Hiába állítasz elő és terjesztesz hatékonyan egy gyenge lapot, hosszú távon az nem lesz jövedelmező.)

A kutatók matematikai modell is készítettek annak vizsgálatára, hogyan alakítható át hatékonyan a lapok költségstruktúrája a nagyobb profit érdekében.

Szép dolog a tudomány, de még a legoptimistább szakértők is attól tartanak, hogy a médiavezérek a tanulmány olvasgatása és a matematikai modellek vizsgálata helyett továbbra is a Wall Street által preferált „gyors megoldásokat” (= kirúgások) részesítik előnyben.