Nem akartam róla írni, de végül rábeszélődtem...

"Az idén három nő és egy férfi nyerte el „Az év informatikai újságírója” címet. Fülöp Hajnalka a Népszabadság külső munkatársa, Sági Gyöngyi, a Világgazdaság szerkesztője, a Telebit alapító-szerkesztője, Sziebig Andrea az IT-Business és az IT-Security főszerkesztője illetve Dezső András a hvg.hu újságírója, szerkesztője kapta a hagyományosan évente kiosztásra kerülő díjat. Az üzletemberekből, szakemberekből és közéleti szereplőkből álló bíráló bizottság a kitüntetetteket minden évben olyan újságírók/szerkesztők közül választja ki, akik a legmagasabb szakmai színvonalon tesznek sokat az informatika népszerűsítéséért, a nagyközönség számára is átfogó képet festenek az informatikai ágazatról, az informatikában rejlő lehetőségekről. A jelöltlista összeállításában a korábbi évek díjazottjai is mindig részt vesznek." - olvashattuk Az év informatikai újságírója honlapon és több, a hírt lehozó orgánumban.

Ahhoz, hogy a hírt értékelni tudjuk, tisztáznunk kellene, kit is nevezünk informatikai újságírónak, illetve ismernünk kellene az "üzletemberekből, szakemberekből és közéleti szereplőkből álló bíráló bizottság" összetételét, az elbírálás szempontjait.

A feladat első része tűnik könnyebbnek, ott a visszafejtés (reverse engineering) módszere alkalmazható:
Fülöp Hajnalka a Népszabadság ismeretterjesztő mellékletébe (Infovilág) ír. Sági Gyöngyi gazdasági újságíró, aki ezen belül a IT /telekom témákra szakosodott. Sziebig Andrea mostanság az IT-Business B2B reklámújságot szaklapot főszerkeszti. Dezső András a hvg.hu munkatársa, aki ugyan néha cikkeket is elkövet a HVG Háló mellékletébe, de nem ezért szeretjük. Összemérhető a munkájuk? Szerintem nem.

Évekkel ezelőtt a MÚOSZ online tagozatában kemény viták folytak arról, ki is nevezhtő online újságírónak. Aki az internetről ír? Aki munkája során internetet használ? Aki online kiadványnak dolgozik? Aki távolról látott már internetre kötött számítógépet? A megfejtés számomra soha nem derült ki, mert idővel kiléptema gittegyletté alakult levelezőlistáról. A vita talán még ma is tart... Legalább ilyen nehéz meghatározni az "informatikai újságíró" fogalmát. Az informatika (és az internet) annyira beépült az élet különböző területeibe, hogy a valóban az informatikusokra tartozó szakkérdéseken kívül teljesen értelmetlen és felesleges elkülönítve foglalkozni vele. Ma már a belpolitikai, gazdasági, kulturális, vagy sportújságírónak is értenie kell, hogyan épül be az informatika szakterületébe.

A különböző díjak lényege a figyelemfelhívás. Egyes díjaknál ez a díjazottakra, másoknál az adományozókra irányul ez a figyelem. A díj rangja erősen függ a zsűri összetételétől. Egy meg nem nevezett "üzletemberekből, szakemberekből és közéleti szereplőkből álló bíráló bizottság" súlya csekély, a díj ilyenkor az adományozók fényezéséről szól. A díjazottak itt csak statiszták.

Nem állhatom meg, hogy röviden szót ne ejtsek a közlemény szövegéről. Lehet, hogy a szerző nagyon frappánsnak tartotta a "az idén három nő és egy férfi nyerte el..." indítást, valójában azonban gyengén leplezett szexizmusról van szó. A végeredmény szempontjából (ú.n. informatikai cikkek) közömbös a szerző neme. Ennek kiemelése tehát azt sugallja: "lám-lám, nő létükre milyen helyre kis informatikai cikkeket írtak".

Szeretném hangsúlyozni, hogy valamennyi díjazott munkásságát (a maga műfajában) nagyra becsülöm, nem sajnálom tőlük a díjat. Az nem tetszik csak, ahogy a "nagylelkű adományozók" egy jól hangzó (de semmit sem jelentő) díj és néhány bejáratott nevű újságíró mögé bújva próbálja próbálnak manipulálni minket.