Az elmúlt években sokféle kutatás, elmélet
foglalkozott a "webes olvasással", a weboldalak ergonómiájával. Egyik
legérdekesebb közülük az olvasók szemmozgását követő, azt feltérképező
Eyetrack. A
Poynter Institute, az
Estlow
Center for Journalism & New Media és az
Eyetools közöse oldalán részletesen is
ismertetik a módszert és a kutatás legfontosabb eredményit, azonban
ebből nem mindig egyszerű közvetlen tanulságokat levonni. A
VirtualHosting.com most egy 23 pontból álló rövid, gyakorlatias
útmutatót készített.
1.
A szöveg a képeknél hamarabb ragadja meg a látogatók figyelmét. Ez
sokakat meglephet, pedig így van. Azok, akik valamilyen információt
keresnek a weboldalaidon nem a képeket kezdik el nézegetni, hanem a
szöveget pásztázzák, hogy valóban ott van-e a keresett információ.
2-3.
A látogatók szeme először a felső bal sarokra ugrik , majd "F" alakban pásztázzák az oldalt.
(Talán erről lehetett eddig a legtöbbet olvasni.) Készíthetsz egyéni
oldalakat, de közben érdemes ezt észben tartani. A főmenüt, főcímet,
kiemelést úgy kell elhelyezni, hogy az "F" alakba essenek.
4.
A látogatók többsége számára észrevehetetlenek a bannerek. Csak a
kreatív megoldású, egyéni módon elhelyezett bannereknek van esélye.
5. Kerülni kell a faramuci formázást és a különleges betűket. Az
olvasók többsége az ilyen szövegeket reklámnak gondolja és
automatikusan kikerüli. A folyamatos, akadálytalanul olvasható szöveg a nyerő.
6.
Írd ki számjegyekkel a számokat. A számok így jobban megragadják a szöveget pásztázó olvasók figyelmét.
7. A betűmérettel befolyásolhatod olvasóid viselkedését. A kisebb betűk
a részletekre irányítják az olvasók figyelmét, míg a nagyobb betűk
pásztázásra (scanning) ösztönöznek.
8. Az olvasók csak akkor nézik az közcímeket, ha azok érdekesek
számukra. Ne használj csak azért közcímeket, mert ragaszkodsz
valamilyen formázáshoz. (Próbálj meg keresőszavakat is tenni a
közcímekbe, hogy a keresők is szeressék azokat.)
9. Az emberek általában végigpásztázzák az oldalak alját. Érdemes tehát
ide is tenni valamit (kiemelt szöveg, pontokba szedett lista), ami
megragadhatja a figyelmüket.
10. A rövidebb bekezdések jobban működnek. Az információs oldalakon
érdemesebb rövidebb bekezdésekkel (és rövidebb mondatokkal) operálnod,
ha meg akarod ragadni az olvasók figyelmét.
11. Az egy hasábos elrendezés jobban működik, mint a több hasábos. Ne
terheld túl látogatóidat túl sok információval. A több hasábos, sűrű
elrendezés sok látogatót elriaszt.
(Feltételezem, hogy itt elsősorban
nem az online újságokról van szó, bár a magukat a cikkeket azokon sem
szokás több hasábba tördelni.)
12. Az oldal tetején és bal oldalán elhelyezett hirdetések vonzzák
leginkább a szemet. (Természetesen a hirdetések észlelésen nem jelenti
automatikusan, hogy rá is kattintanak azokra. ) A javaslatnak
ellentmond, hogy a legtöbb site jobb oldalt szereti elhelyezni a
reklámokat.
13. A leghatásosabbak a legvonzóbb tartalom mellé elhelyezett
hirdetések. (Nem véletlen, hogy éppen ezeket a nehezen kikerülhető
hirdetéseket utálják a legtöbben.)
14. A szöveges hirdetések teljesítménye a legjobb. Ezeknél nem lóg ki
annyira a lóláb, mint a bannereknél, vagyis a látogatók nem szűrik ki
őket automatikusan.
15. A nagyobb kép több figyelmet kap. Ha illusztrálni akarod szöveged,
érdemes nagyobb, több részletet tartalmazó képeket használni. Fontos,
hogy a képek valóban fontosak legyenek, kiegészítsék a szövegben
található információkat.
(A legtöbb online lap is átért a sok apró
képről a kevés, de nagy kép alkalmazására.)
16. A tiszta, áttekintető képek jobban működnek, mint a sok apró
részletet tartalmazó, túl mozgalmas fotók. Jobb "igazi" emberek fotói
jobban működnek, mint a fotómodelleké. (Kivéve a divatrovatot:)
1
7. A főcímek, címsorok vonzzák a tekintetet. Vigyázz, hogy más ne
terelje el a figyelmet róluk.
(És tanulj meg normális címeket írni!)
18 A felhasználók sok időt töltenek a menük és a "nyomógombok"
nézegetésével. A menük és gombok egyébként is a navigáció legfontosabb
elemei, vagyis érdemes kellő időt fordítani megtervezésükre és
elkészítésükre.
1
9. A listák lekötik az olvasók figyelmét.
Ez az egyik legősibb usability szabály, az Eytrack vizsgálatok csak megerősítették.
20. Kerülni kell a nagy, tömör szövegblokkokat. Érdemes széttördelni
ezeket kisebb bekezdésekre, listákra. A kiemelések is sokat segíthetnek.
(Ez is régi igazság.)
21. A formázás is segíthet az olvasók figyelmének irányításában. Érdemes azonban ezzel óvatosan bánni. (5. pont).
22. A fehér felület jó. Nem kell minden négyzetcentimétert
információval megtölteni. A szellős (nem üres) oldalak könnyebben
olvashatók.
23. A legjobban az oldal tetején lehelyezett navigációs eszközök
működnek.
(Ennek persze némileg ellentmond a 2-3. pont, hiszen az "F"
alak szára éppen egybeesik a függőleges menüvel.)
A szabályok persze azért vannak, hogy áthágják azokat. Az Eyetrack és a hasonló vizsgálatok azt mutatják meg, hogy ÁLTALÁBAN mi működik, de egyes, speciális esetekben éppen az ellenkezőjük működik.
Hazai vizsgálat és kezdeti eredmények: www.eyetracking.hu
e-Vita
|
2007. november 22. 18:30
|
pollner: köszönöm az infót.
Tehát van a főcím, alcím, és közcím?
És a közcímek a szövegközi címek itt pl: http://inforadio.hu/hirek/eletmod/bulvar/hir-163146 ? Ma sem éltem hiába: tanultam valamit :-)
pollner
|
2007. november 21. 20:32
|
e-Vita: A közcím az egyes szövegrészek (bekezdések) között található cím.
e-Vita
|
2007. november 21. 18:37
|
Dávid: "nem menüket, hanem tartalmat keresnek." - csakhogy a menük (elvileg) épphogy azt a célt szolgálják, hogy az oldal(ak) tartalmáról gyorsan képet alkothasson a látogató. A (jó) menü nem más, mint tartalomjegyzék. Ha egy könyvről akarok gyors képet alkotni, akkor a rövid fülszöveg (miniszinopszis) után a tartalomjegyzék számomra a legfontosabb. És esetleg ez alapján veszem meg, olvasom el. Folyóiratokat, újságokat szintén eszerint közelítek meg. Már ahol van tartalomjegyzék. Ahol nincs, ott nagyon hiányzik. Én pl. ezen okok miatt szeretem módfelett a webhelyeken az oldaltérképet. (Site-map) Tk. ez is egy menürendszer: gyors, hatékony eligazítást ad a tartalomról, szerkezetről. Általában mindig ezt keresem rögtön, és az egyéb csilivilik hidegen hagynak. Az információtengerben csak a menük, az oldaltérképek az igazi fogódzkodók.
e-Vita
|
2007. november 21. 18:26
|
1/ Szvsz a jobbmenü azért praktikus, mert a csúszka is ott van, és az egérrel nem kell folyton kereszbeszánkázni a képernyőn.
2/ a Magyarország.hu készítésénél, szerkesztésénél nem az a legfontosabb szempont, hogy az álompolgár könnyen, gyorsan kiigazodjon benne, ill. használni tudja azt. Pedig hát elvileg neki készül, az ő pénzén.
3/ szvsz a formázás (kiemelés: dőlt, vastag, szinezett szavak, szövegrészek) nagy segítséget jelent a netpolgárnak, aki általában siet, és ha egy pillanat alatt nem tud képbe kerülni az oldalon lévő betű- és képhalmaz lényegével (vagyishogy: miről szól az oldal), akkor nem fog sokáig maradni, és őjra visszajönni. Én legalábbis biztosan eszerint szelektálok.
4/ épp ezért kár, hogy a blog-kommentelés pl. nem formázható.
5/ ha valaki tudja, mi a "közcím" fogalma, kérem, ajándékozzon meg e infóval.
Köszönöm :-)
Dávid
|
2007. november 21. 17:24
|
F alak vs. menü helye
Szerintem a látogatók, amikor először átnézik az oldalt nem menüket, hanem tartalmat keresnek. Ezeknek a tartalmaknak kéne inkább az F betűbe esnie. Például manapság egyre több oldal megszabadul a bal oldali menütől, így a legfontosabb tartalmakat ki tudják tenni balra felülre, amit először vesznek észre az emberek.
Még merengtem egy keveset a fentebb lévő tanulmány eredményén. Ismételten hasznosnak véltem, hiszen vannak olyan közérdekű, közhasznú honlapok, mint http://www.magyarorszag.hu/ melyeknek szerkesztői megszívlelhetnék a felsorolt tanácsokat, amikor éppen szerkesztik a honlapot.
Valamivel áttekinthetőbb lenne ez által az ügyintézés.
Egészen helytállónak érzem a kutatás eredményeit. A magam részéről is hasonló eredményre jutottam (igaz, minden tudományos kutakodás mellőz ilyen irányú tapasztalatom). Talán csak egy, de igen jelentős szempont maradt ki, ez a szándék lenne, valamint az, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésünkre.