A Subba már megint a HVG blikkfangos címein köszörüli a nyelvét.

Flesbek: A múlt században, amikor időnként még én is elsóztam egy-egy írást a nyomtatott lapba megszakadtam, hogy jó hávégés címeket adjak cikkeimnek. Felesleges volt. Általában három címből így is kettőt átírt a „címadó”. (Néha ugyan a gutaütés kerülgetett, de mint látható túléltem.)

Költői izék: Van értelme a blikkfangos címeknek?
A HVG törzsolvasói ugyanúgy elvárják ezeket, mint poénos címlapokat?
Tényleg irritálja ez azokat az olvasókat, akik nem a 70-es években szocializálódtak? (Egyáltalán, vannak ilyen olvasói a HVG-nek?.)
Hol a határ a stílus és a modorosság között?
Húsz éve múlva a mai óvodások az akkor „középkorú” indexesek avittas fordulatain röhögnek majd ?

Rögvalóság: A fenti kérdésekre választ keresve rávetettem magamat a 384 hozzászólásra (november.16 13:20), de hamar kiderült, hogy ezek 99 százalékának semmi köze a blikkfangos címekhez. Egyesek egyszerűen itt csetelnek itt mindenféle ide nem tartozó dolgokról. Senki sem háborgatja őket Hígul a blog? Semmi gond, pörög a számláló!

(Megjegyzés: A HVG nekem nem anyukám, apukám, de meg csak főbérlőm sem. Néha olvasgatom.)