Csak hápogtam, amikor D. azt mondta, hogy érdemes lenne Z.-t, a tehetséges zenészt befizetni a népszerű televíziós műsorba. Elképedésemet látva aztán ő lepődött meg tájékozatlanságomon. Rajtam kívül ugyanis mindenki tudta, melyik szerkesztőnél mekkora a tarifa Mindez valamikor a '80-es évek végén történt, az egypártrendszer és a tévémonopólium idején, amikor a kereskedelmi televíziózásról idehaza hírből is csak kevesen ismerték.
A rendszerváltás után aztán megszűntek ezek a piti zsebbizniszek és teljesen elfogadottá vált, hogy az MTV munkatársai az MTV helyiségeiben, az MTV eszközeivel saját produkciós cégeket működtessenek, hogy aztán piaci áron értékesítsék produkcióikat – az MTV-nek.
Ismerős történetek?Akkor most mit tátod a szád, amikor azt olvasod, hogy a fővárosi közműcégek csak úgy kerülhettek be a Napkletébe (igen, a „közszolgálati” tévében sugárzott műsorba), hogy előtte tejeltek Gyárfás Tamás producernek. A hvg.hu most még csak a közműcégekről írt, de elég nehéz elhinni, hogy csupán nekik kellett leszurkolniuk a „helypénzt”.
Köztudott, hogy sokkal értékesebb a médiában„igazi tartalomként”, mint hirdetésként, vagy fizetett „rekláminterjúként” megjelenni. Normális országok normális médiájában nagyon szigorúan elválik a szerkesztett tartalom és a reklám. A hazai média pedig készségesen kiszolgálja ezeket az igényeket. Sok szerkesztőségeben ez a napi gyakorlat része. Tőlük az önszabályzó etikai kódex nagyjából ugyanolyan távolságra van, mint a rekláminterjúkat készítő riporter bére a CNN sztárriporterének a gázsijától.
A Napkelte esetében a hazai médiában tehát kirívónak nem nevezhető etikátlan magatartást az teszi cifrábbá, hogy az erősen összefonódott a politikai elittel. A műsor lényege a politikusok szerepeltetése, úgy kell tehát viselkedni velük, hogy legközelebb is eljöjjenek – tudjuk, a magyar politikus sértődős fajta – a politikusoknak meg érdekük, hogy fenntartsanak egy műsort, ahonnan „fennforgás” esetén „üzenhetnek”. Innentől aztán nem lehet tudni, hogy a szegény közműcégek pumpolása valóba az-e, aminek első pillantásra látszik.
Ez az egész a médiadagonya része, nem lehet úgy foglalkozni vele, hogy be ne sározódjon az ember. Rohanás vissza az angolszász online médiához!
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
@ Pocakos: Mint Te is jól tudod, arrafelé a médiaetika komoly dolog, de eredményei a hazai viszonyok között közvetlenül nehezen alkalmazhatók. Nem is ide rohantam vissza, csak ennél egyszerűbb, könnyebben megragadható kérdésekhez. (Pl. kell-e érteniük a programozáshoz az újságíróknak). A Horn-ügy kapcásn viszont írtam egy rövidke bejegyzést.
pollner: ha már az angolszász online médiához rohansz, érdeklőd már meg, hogy mi történik arrafelé, ha egy neves politikus halálhírét keltik?
".....az említett *cégek közpénzből fizettek* egy közpénzből fenntartott televízió közszolgálati műsorában való megjelenésért. ..." (Kobaljov)
Jó téma! Ha a közmű cégeket közpénzből (azaz adónkból) tartják el/fenn, akkor miért kell *közműdíjat* (és nem adót!) fizetni? ;-)
zsula
|
2007. október 9. 11:48
|
"Gyárfás Tamás cége és az MTV között is ÜZLETI szerződés áll fenn. A Napkelte és a közműcégek együttműködését is szerződsé szabályozta. Jogi értelemben tehát Napkelte-ügy nincs."
Ehhez termöszetesen ismerni kellene a szerződés részleteit, vagyis azt, hogy az MTV pontosan mit vásárol a Napkeltétől, és erre a tartalomra vonatkoznak-e a közszolgálatiság követelményei. Ha igen, akkor a fenti ügy akár indok is lehetne a szerződés felbontására - csakhogy ez láthatólag egyik félnek sem áll érdekében.
mp
|
2007. október 9. 10:49
|
"Az egyik tisztán médiaetikai: a szerkesztett tartalom és a reklámok összemosása."
Ez nem médiaetika, hanem alkalomadtán adócsalás.
Adóellenőrzéskor a revizor rámutat reklámra, hirdetésre és kéri a megrendelést/számlát. Gyárfás esetében - ahol a szerkesztett (??) tartalom részben értékesített - ez hogyan működik?
A hír után egy élelmes APEH revizor az egész Napkelte műsoridőt beárazhatná. Ha már küzdünk a fekete gazdaság, mutyik, adóelkerülések, stb. ellen.
@ Kobaljov: Igazad van, ugyanakkor felhívnám a figyelmedet, hogy itt 2 dolog keveredik. Az egyik tisztán médiaetikai: a szekesztett tartalom és a reklámok összemosása. A második a közélet etikája: a közmédia és a közpénzek felhasználása csoportérdekek kiszolgálására.
@ Kovács László: A lemezkidadók - kereskedelmi rádiók - toplisták hármasának működése régóta köztudott. Itt nem keveredik a tájékoztatás és a marketing, mert tisztán az utóbbiról van szó. Ez a példa tehát nem illik ide.
@ gr: Gyárfás Tamás cége és az MTV között is ÜZLETI szerződés áll fenn. A Napkelte és a közműcégek együttműködését is szerződsé szabályozta. Jogi értelemben tehát Napkelte-ügy nincs.
"A Napkelte esetében a hazai médiában tehát kirívónak nem nevezhető etikátlan magatartást az teszi cifrábbá, hogy az erősen összefonódott a politikai elittel."
Szerinten nem ettől igazán cifra, hanem attól az említett cégek közpénzből fizettek egy közpénzből fenntartott televízió közszolgálati műsorában való megjelenésért.
És ez szerintem nagyon más tészta mint amikor "csak" magánpénzekről beszélünk az etika kapcsán.
A bújtatott reklám, bújtatott PR kapcsán itt emlékeztetenék arra a gyakorlatra, hogy a kereskedelmi rádiókban ugyanígy szokás gyakrabban játsszani egy-egy számot a kiadói pénz ellenében, mindenféle "reklám", "X", stb. figyelmeztetés nélkül. Sőt, "spontán módon" kerülnek elő olyan betelefonálók, akik a kívánságműsorokban a megfelelő zenét kérik.
gr
|
2007. október 8. 22:48
|
A közműcégek vezetői - elvileg legalábbis - nem a politikai, hanem az ÜZLETI elithez tartoznak. Több közműcég pl. multikézben van. Akár "angolszász" is lehet köztük.
Ennyien vették át:
http://www.hirkereso.hu/search?q=gy%E1rf%E1s&timelimit=168&archivum=-1