A Bivings report alaposabban körülnézett az amerikai napilapok internes változatai között, majd egy sűrítményben tette közzé általános érvényű javaslatait. Én szokásom szerint ezt a sűrítményt is megpróbálom tovább sűríteni. (A dőlt betűs szöveggel olvashatók a javaslatokhoz fűzött megjegyztéseim.)
1. Címkézz! A szerzők szerint a nyomtatott lapból átvett, webre áttett cikkekben megtörik a lap eredeti taxonómiája. Ezt pótolhatják a webkettes világban olyan népszerű címkék (kulcsszavak). (Kérdés persze, hogy a címkék használata nem csak egy szűk körben terjedt-e el. Használni fogják-e azokat az Általános Újságolvasók?)
2. A cikkek teljes szövegét tedd bele az RSS értesítőkbe. (Különben ugyanolyan lesznek, mint a jó ismert e-mail értesítők). A lapoknak kísérletezniük kellene a hirdetések-támogatta ”full text" RSS értesítőkkel. (Azt azért megnézném, ahogy Todd Zeigler –a bejegyzés szerzője – meggyőzi erről az itteni lapok hirdetési vezetőit…)
3. Vond be a „külső” közösségi hálózatokat. (A szerző a del.icio.us-t és a Digg.com-ot említi. Ezek használatát a hazai közönség számára az angol nyelvű felület nehezíti meg. Talán a magyar „klónokkal” kellene próbálkozni?)
4. Hivatkozz a témába vágó blogbejegyzésekre. (A Washingtonpost.com ilyen gyakorlatát már említettem. Itthon még csak néhány, igen óvatos próbálkozás kezd éppen felsejleni.)
5. Ne erőltesd a regisztrációt! (Különösen ne akkor, ha nem kínálsz semmi különöset, semmi megkerülhetetlent.) Ez nem vonatkozik a fórumra, hozzászólásokra és hasonlókra.
6. Szövetkezz a helyi bloggerekkel. Saját munkatársaid további terhelése helyett vond be a helyi témákkal foglalkozó bloggereket.
7. Közelítsd meg különböző nézőpontokból a webhelyed tartalmát. A legolvasottabbak, a legvitatottabbak stb. Szavazhassanak az olvasók, mint a Digg.com-on. Vonj be külső szolgáltatót. (Hát, a hazai linkajánlók forgalmát ismerve nem biztos, hogy erre eljött már az idő.)
8 Modernizáld a grafikát. A legtöbb site megjelenésében megrekedt valamikor 2001-nél, a rendelkezésre álló képernyőfelületnek csupán töredékét használják ki. (A hazai online lapok közül többnek még ez a 2001-es állapot is csak távoli célnak látszik.)
9. Tanulj a Craigslisttől. A szerzők a lapok apróhirdetési rovatát nem is nagyon nézegették. Ott a példa, a Craigslist. Egyszerű, világos, működik.
10.( ráadás) Tedd mobilon és PDA-n is olvashatóvá a lapot. (A szerző a japán gyakorlatra hivatkozik, de mintha megfeledkezne róla, hogy ott a mobilon jobban megjeleníthető KÉPÍRÁST használnak)
hogy válság van. Mintha a boltos azért panaszkodna, hogy nem veszem a mellette lévő parkban szedett füvet
pollner
|
2006. szeptember 29. 10:47
|
Na tessék, megint érvényesül az "olvasóim többet tudnak, mint én" elv. Kösz a magyarázatot!
lister
|
2006. szeptember 29. 10:21
|
A japán kandzsi, ami a kínai írásjelekből honosult, egyáltalán nem olyan mellékes írásmód. Az alapműveltséghez 1900 darabot tanítanak az iskolában, mindegyik legalább két olvasattal rendelkezik. Felsőfokú ismeretekhez még többet kell ismerni belőlük. (A nagy kandzsi szótárakban tízezerszám sorolják fel őket) A betű/szótagírásra használt két jelrendszer közül a hiraganával a ragokat, kötőszavakat írják (ill. ezekkel írják ki fonetikusan a kandzsikat, pl. ha ritka írásjelek v. kisiskolásoknak szóló feliratok), a katakanával pedig a nem kínai eredetű idegen szavakat.
Egyébként a hazai mobilos technológiák csökött elterjedését az alacsony egy főre jutó vásárlóerővel magyarázom. Ez minden technológia meghonosodására igaz. :-) Vagyis szegények vagyunk és a fizetésünk legalább felét rezsire költjük. ;-)
Apropó, mikor jön már ki végre egy használható és megfizethető elektronikus könyv olvasó?
bakura
|
2006. szeptember 29. 10:19
|
bakura: Ez arra vonatkozik, hogy a cikke olvasásához ne kelljen regisztrálni. (Sok lap ingyenes, de elég részletes regisztrációt kér a tartalomhoz való hozzáférésért.)
bakura
|
2006. szeptember 29. 09:34
|
Az 5. pontot nem értem. Ki és hova ne regisztráljon?!
critics
|
2006. szeptember 29. 09:11
|
A cikkhez: itthoni gyakorlatban majdhogynem mindegyik ajánlással vitatkozni lehetne. Egyszerűen nem lehet, illetve ninsc értelme ezeket honosítani.
Japán mobilkultura: Az eltérés oka marhaegyszerű. Durva példa: Tokió vonzáskörzetében 35 millió ember él, naponta másfél orát utaznak a munkahelyükre és vissza. Azaz naponta sok orát töltenek a vonaton és a metrón, otthon pedig marhakeveset. Utazás közben mangát olvasnak, nintendo ds-el, sony psp-vel játszanak és a mobiljukon használják a docomo imode szolgáltatását. Nem otthon ülnek a PC előtt, amit az is mutat, hogy a 24 megabites ADSL is marhaolcsó, mert egyszerüen alig kell valakinek, nem tudják eladni.
pollner
|
2006. szeptember 28. 19:22
|
Egyetértek. Egyébként még a 10. ponthoz, vagyi mobilos tartalékhoz adalék, hogy ezen a héten indult a washingtonpost.com, a slate.com és a newsweek.com ingyenes mobilos változata (mindegyik - na, találd ki! - mobile előtaggal...
Utánakérdeztem a témának. A Japán nyelv három különböző írást használ (keverve). Ebből kettő rendes betűírás, a harmadik viszont képírás. A gyakorlatban ezt viszont csak a leggyakoribb kifejezések esetében használják. Ugyanaz a szöveg valóban rövidebb lesz, de "csak" 20-30%-al. Ugyanakkor nem hinném, hogy ennek jelentősége lenne, már csak azért sem, mert a latin betűk "kicsiben" is jól olvashatóak, míg a japán jeleket összetettségük miatt nagyban kell megjeleníteni.
A mobilos tartalmak esetében véleményem szerint itthon igény nincs... Lehetségesnek tartom, hogy valamikor majd lesz, de egyelőre a lapoknak még messze nem szükséges ezzel számolniuk. Ugyan szinte mindenki rendelkezik legalább mobiltelefonnal, azonban ezek tervezése a legtöbbször nem teszi lehetővé hosszabb szövegek olvasását. Az erre alkalmas eszközök aránya nagyon kicsi és azokat is ritkán használják ilyen célra.
pollner
|
2006. szeptember 28. 14:20
|
Benedek: Hozzászólásod második felével megleptél! Hahó, van itt valaki japán-szakértő?
Azzal hogy érdemes-e betenni a cikk teljes szövegét az RSS olvasóba én vitatkoznék, de ma már lenne rendes RSS az is bőven elég. Összességében a cikkírás és a megjelenés hatékonysága a legnagyobb probléma. (bármilyen szempontból is) Itt egyértelműen próbálgatásokra van szükség. Ezt pedig nagyobb lapoknál nagyon nehéz elérni, annak ellenére hogy minden szempontból sokszorosan megtérülnének.
(Megj.: a Japán írás a gyakorlatban a képi jelenk ellenére inkább betűírás és a szövegek leírva nem sokkal rövidebbek, mint a latin ABC használatával. Az eltérés szerintem inkább a mobil kultúrában jelentős, amiben valamiért Japán nagyon az élen jár.)