Ma reggel az egyik közösségi weboldal kiemelt helyén valamilyen önjelölt nemzetmentő szervezet zagyvalékát találtam. Zavaros követelések, szervezkedés, mocsár... Történetesen ismerem valamennyire a közösségi oldal egyik szerkesztőjét, bár eddig soha nem politizáltunk, nehezen tudtam elképzelni róla, hogy az effélékkel szimpatizál. Gyors email, azonnali válasz – levették, letiltották.
Később azzal védekezik, hogy a szöveget paródiának hitte...

A közösségi oldalakat működtető tartalomszolgáltatók védik magukat. Belépéskor a tartalom-tulajdonsok elfogadják a felhasználási feltételeket (hallottál valakiről, aki ezt betűről betűre végigolvassa?), innentől kezdve a „házigazda” mossa kezeit...

Az online fórumokon moderátor vigyáz a higiéniára. A fórumozók többsége nem rajong érte, de a elfogadják jelenlétét, működését. A közösségi média egy része teljesen szerkesztetlen, moderálatlan a másik része félig szerkesztett: A blogszolgáltatók rájöttek, hogy a szerkesztett címlap a látogatókat és a  hirdetőket is képes becsalogatni. Miután azonban nem rendelkeznek sem a hagyományos média szervezeti hátterével, sem a szükséges szaktudással, az eredmény könnyen felemás lesz.

„Békeidőben”, normális hétköznapokon a veszély legfeljebb abban van, hogy gyengébb anyagok is kikerülnek, értékesebb írások meg elsüllyednek. Kiélezett helyzetben a legkisebb hiba is sokszorosára nagyítódhat fel.

Lehet, hogy a közösségi tartalomszolgáltatókat nem terheli jogi felelősség, de a társadalom normális fele számára tűrhetetlen tartalmak támogatása, vagy akár megtűrése is hiteltelenné teszi őket.