G.Németh „coolbrands” György Tihanyban arra biztatott hogy „kúl szemüvegen át nézve” mondjak véleményt a céges honlapokról.

Én magam sem vagyok cool (inkább oldschcool), szemüveget pedig azért hordok, mert romlik a szemem. Terveztem viszont, hogy mondok néhány keresetlen szót a kúlhoz való viszonyomról, de időérzékemet elveszítve így is elvettem az időt Novák Péter és hármunk vitája elől. (Ezúton is bocs!)

Véleményem szerint a CoolBrands elginkább egy újabb címke a terméken, „marketing bullshit”, mélymosóhatás. Nézzük például az egyik brit győztest, a Bang & Olufsen céget. Gyönyörű és meglehetősen drága otthoni audi-videó cuccokat gyártanak. Olyasmit, amiből cool vendégeid azonnal látni fogják, hogy te is cool vagy. A hangkultúrában járatosak viszont inkább azt mondják majd, hogy hülye. Egy B&O cucc árából ugyanis sokkal jobb hangú - viszont kevésbé látványos holmit lehetne venni.

Régen elmúlt már az az idő, céges honlap önmagától, vagyis megjelenésétől, tartalmától függetlenül kúl volt. Akadnak kúl honlapok, ezeket látva csettintesz egyet a nyelveddel, nézegeted pár percig, hogy aztán soha ne térjél ide vissza. A kúlságra való rácsodálkozás ugyanis egyszeri, megismételhetetlen.

Számomra inkább azok a honlapok az érdekesek, fontosak, meggyőzőek amik a használhatóság (usability) és a kreativitás sajátos, elméletekkel nehezen meghatározható együttélésével készülnek. (David Siegel és Jakob Nielsen találkozása a végtelenben.)

A kúlság pillanatnyi, múlandó.

Pontosítok: Van valami, ami 56 (számomra 33) éve cool és mindörökre az is marad: