Hetek óta írogatok itt, de még be sem mutatkoztam. Nem bunkóságból. Úgy gondoltam, hogy aki már korábbról ismer, annak felesleges, az „újonnan érkezetteknek” meg túl formális ez rögtön a legelején, jobb azt későbbre hagyni, amikor már kicsit beleolvashattak a Médiablogba. Akkor tehát most:

A nevem Pécsi Ferenc. Először azt akartam írni: „az igazi nevem”, de be kell látnom, hogy az évek során a pollner is  „igazi” nevemmé vált. Vagyis: Az irataimban tehát a Pécsi Ferenc név olvasható, ez szerepel cikkeim alatt, hanglemez és CD felvételeim borítóján (korábban hangrendező, úgynevezett Tonmeister voltam). A pollner név nem az interneten gyakori álca, nem valamilyen virtuális személyiséget rejt. Valamikor ’97 tájékán kezdtem használni, hogy elválasszam egymástól a „ismeretterjesztő-” és a „vélemény" műfajba tartozó írásaimat. Nem rejtőzködöm, nem bújok a „nick” mögé. A Médiablog előzményében, az e-média blogban kísérletet tettem rá, hogy hivatalos nevemet használjam, de meglepetésemre inkább negatív visszhangja volt ennek a gesztusnak. Néhány hónap próbálkozás után beláttam, hogy „különcködésemmel” sértem a hazai blogtér hallgatólagosan elfogadott szabályait, visszaváltottam a már elfogadott pollner név használatára.

Az elmúlt hu években komolyzenei hangfelvételek készítésével, újságírással, online médiával, internetes tartalomfejlesztéssel, tanácsadó cég gründolásával, vállalati online kommunikációval... foglalkoztam.  
Látszólag sokféle tevékenység, valójában  mindegyik ugyanarról szól: Hogyan lehet egy „üzenetet” egy erre alkalmatlannak tűnő közegen (bakelit lemez, CD, internet, vállalati kultúra) keresztül úgy eljuttatni a „címzetthez”, hogy közben az a lehető legkisebb mértékben sérüljön?

A blog kicsit más. Itt nem annyira az információk megfelelő, az esetleges sérüléseket kivédő csomagolása, mint inkább a beérkező, beáradó, kibányászott stb. információk szűrése és továbbadása a lényeg. Persze a blogger nem gép, a továbbított információkhoz hozzáadja saját véleményét is. (Már maga az információk szűrése is egyfajta véleményalkotás.).

Blog nagyon sokféle létezik. Engem ebből leginkább az az irány érdekel, amit civil újságírásnak (citizen journalism, participative journalism) szokás nevezni. Ennek alapállása, hogy mindig vannak olyanok az olvasók között, akik az adott témáról többet tudnak, mint az újságíró. Az újságíró dolga tehát nem a kinyilatkoztatás, a minden témában tévedhetetlen cikkek írása, hanem olyan „beszélgetés” kezdeményezése, amiben ugyanúgy részt vesznek a téma iránt érdeklődő „olvasók” és a „szakértők”.

Hát, nagyjából ezért vagyok itt.