11 hozzászólás
@Völgyi Attila
Egy szolgáltatás csomag korántsem ragad meg a szövegalapú tartalomnál. Sőt a multimédiánál és a játéknál sem. Mivel Kiadókról van szó nem hinném esztelen költekezésbe fognának (nem is dolguk) szabvány fejlesztősdire. Szépen ellátott a kívánt megoldások nyitott formátumokkal.
4th Screen ezeknél jóval több lesz lényegesen alacsonyabb elérési ár mellett mint egy az Apple márka által ketrecbe zárt multimédiafogyasztó.
Nem akarlak elkeseríteni de szinten minden 2 heti / havi magazin jó minőségü scanje megtalálható a torent site-okon az ujságoshoz kerülés másnapján - harmadnapján.
Sogowave: Már értem mire gondolsz a szűz készülékkel, van is benne valami. Csak pont ez vezet az egymillió féle "szabvány"-hoz, mert a szűz készülékre minden kiadó a saját (és legalább annyira kirekesztő) megoldását akarja majd feltenni, hogy csak azt, csak azon, csak neki, senki másnak.
Én meg nem vennék olyan negyedik képernyőt, amin csak könyvet/újságot tudnék olvasni.
Számomra amit az iPad kínál ideális lenne negyedik képernyőnek, és egyedül anyagi kérdés, hogy mint ilyet megveszem-e (és mikor).
Akinek pl van 500 dollárja ugyanakkora Kindle-re, az szerintem meg fogja venni ugyanannyiért az iPad-et is, sőt valószínűleg az is, aki csak a 250 dolláros Kindle-t választaná. Én meg sosem vennék Kindle-t (vagy rokon e-book olvasót). Mondjuk én iPodot se vettem volna soha, ha nincs benne mindaz, ami az iPhone-ba bekerült. Az iPod meg előtte, nélkülem is sikerörténet volt.
@Völgyi Attila Áldásos hatásuk meg is látszik a forgalmukon:) Persze, hogy meg találták a formátumot az ePub személyében(gatyába rázás ugyan még rá fér). Nyitott hardveren azt értem amit a Kiadók is. Szimpla "szűz" készüléket ami a Kiadó választott megoldását fogadni képes. Legyen az op rendszer, választott szabványok, szolgáltatás csomagok, etc. a készülék "Brandesíthetősége". Röviden ennyi.
Sogowave:
Mit értesz az alatt, hogy a kiadók nyitott hardvert várnak? Már az iPhone-on is létezik kb száz féle különböző e-book olvasó, amik nagy része rendelkezik saját vásárlási metódussal is. Ráadásul az Apple iBook boltja állítólag pont egy nyitott szabványt fog támogatni (ahogy az iTunes az MP3-at).
Ha szerinted az Apple 30%-a pofátlanság, akkor mit mondasz a könyvesbolt hálózatok és hírlap terjesztők árrésére? Vagy épp az Artisjuséra?
@Seldon: A frászt hoztad rám! Azt hittem, megfeledkeztem a terjesztésről, de megnéztem és benne van a bejegyzésben:)
Csakis "Hűséges" előfizetés + kedvezményes iPad megoldással lehet bevezetni, áttörést elérni. Csak ki kell emelni a képletből az iPad-et és egy valós 4th Screen hardvert behelyettesíteni http://bit.ly/bCDSTN http://bit.ly/cLihOo
Az iPad ehhez egyszerre túl okos és egyben buta eszköz.
Okos mert hardvere ágyúval lő galambra a hardver és egyrészt ettől buta is (kijelző olvashatósága, a 10 órával szembeni 2-3 órás akkumulátor ideje) másrészt az Apple egyszerre kínál (nem enged meg mást) szoftveres és hardveres megoldást.
Nagy Kiadó márkáknak ez elfogadhatatlan hosszabb távon. Az Apple 30%-os jutaléka meg bőven belefér a pofátlanság határába (tárgyalások nyilván ekörül folyhatnak a Lapokkal). Épp ezért a Kiadók megjelenése átmeneti lesz az iPad-en.
Az iPad még jobban USA fogyasztóra mért termék mint az iPhone. A Kiadók egy nyitott hardverre várnak (ha igaz ez is megérkezik 2010-ben) amibe tetszés szerint csomagolhatják Márkájukat és szolgáltatás csomagjaikat egy lényegesen alacsonyabb ár, és használhatóság mellett.
Kifelejtetted a nyomtatott lap költségéből ( ahogy az a könyveknél is megvan) a terjesztés költségét , ami 60% körül van , és csak a maradék fele a nyomda költség
Így a kiadó az eladási ár 20% !!! kapja csak meg, ami az Apple terjesztési költségét rárakva sem több mint a nyomtatott verzió árának a 30% -a, vagyis féláron árulva, dupla annyi bevétele lessz a kiadónak..
Az MP3-aknál megoldott volt a DRM másolásvédelem és kénytelenek belátni a zeneiparban is, hogy nem igazán működik a másolásvédelem. Egyrészt, mert aki nagyon akarja úgyis feltöri, másrészt meg mert aki nem akar küzdeni a feltörésével, annak megnehezíti az életét és inkább nem fizet érte.
A megoldás sokkal inkább az lehet, hogy egyszerűbben elérhetővé váljon a tartalom, és sokkal egyszerűbb legyen fizetősen letölteni, mint kutatni utána, hogy honnan lehetne ellopni. Az iTunes főleg ebben kínál remek megoldást. Egy helyen, kényelmesen könnyen kezelhető módon összegyűjtve a legtöbb zene. Ráadásul a világ legnépszerűbb zenelejátszója az iPod kezeléséhez nélkülözhetetlen a program, így eleve adott, hogy használják is az emberek, még csak másik ablakot se kell megnyitni.
A lapok iPaden való elérhetősége pedig nem olyan nagy rejtély. A mostani weboldalak ugyanúgy elérhetők rajta, amit e-bookban kiadnak a kiadók ugyanúgy elérhető lesz rajta, és amire alkalmazást fejlesztenek - vagy már meg is tették - az szintén elérhető lesz rajta. A legnagyobb kiadóknak eddig is voltak alkalmazásai az iPhone-hoz, ezek ugyanúgy működnek majd az iPad-en is, az csak egy további lehetőség, hogy a nagyobb képernyőre többet nyújtó alkalmazást tudnak fejleszteni. Üzleti modellel viszont nem állt egyelőre elő az Apple, úgyhogy nem tudni, hogy az iBook boltba akarják majd beilleszteni a kiadványokat, vagy az alkalmazás boltba, ahol eddig is voltak (és ingyenesek, tehát nem nyújt üzleti megoldást).
Az pedig elég nagy talány, hogy az iPad mennyire fog befutni. Bár szerintem elég gyorsan elterjed majd a nagy fanyalgás ellenére (ugyanez volt az iPhone-al is). Az ára pedig legfeljebb relatíve magas. A Kindle irtó gyorsan terjed, pedig jóval kevesebbet tud, és a kisebbik épp csak fele ennyibe kerül, a nagyobbik változat meg pont egy árban van az iPad-del....bár mióta bejelentették az iPad-et, azóta az Amazon leárazta.
Viszont a cikkben említett árukapcsolásos megoldás bejöhet mindenkinek. Aki eddig előfizetett a nyomtatott lapra, annak elegendő löket lehet egy kis ajándék, hogy meghosszabbítsa az előfizetését. Aki pedig csak az ár miatt nem venne iPad-et, annak pont elég löket lehet egy ilyen hűség ajánlat a magazin támogatásához. Néhány magazint én is szívesen támogatnék ilyen konstrukcióban még akkor is, ha egyébként nem fizetnék elő a print lapra, és egyébként nem biztos, hogy vennék iPad-et.
Az üzleti modell nagy hiánya, hogy a másolásvédelem még nem megoldott. Egy nyomtatott lapot / magazint nem tudok úgy átadni egy barátomnak, hogy közben a saját verziómat is megtartsam. Ugyanakkor egy digitális állományt (mondjuk egy e-magazint) probléma nélkül átadhatok annyi embernek, amennyinek csak szeretném. Akárcsak a zeneszámok, mondjuk egy mp3 állomány esetében esetében.
Már látom is a szemem előtt, amint a torrent oldalak és egyéb fájlmegosztó platformok hemzsegni fognak a magazinok crack-elt, letölthető aktuális példányaival.
A nagy kérdés itt duplán a long tail felépítése.
1. Az újságcikknek is lehet időben, kifutó forgalma, például, ha linkelik. Az is biztos viszont, hogy a zene többször használatos, egy cikket viszont csak egyszer olvasunk el.
2. Továbbra is kérdés, hogy a nagy lapok zárttá tétele nem bontja-e le az ő brandjüket. A blogoszféra és a kis újságok könnyen átvehetik a hatalmat.
Viszont az is igaz, hogy a zenefogyasztásnál ma mindenki természetesnek veszi, hogy az mp3 az van, oszt jó napot. De idáig is hosszú út vezetett. Az újságoknak is ki kell találniuk (ez mondjuk az ott dolgozó filoszokkla viszonylag nehéz lesz), hogy hogy tudnak olyan tartalamat előállítani, ami egyszerűen (emberi beavatkozás nélkül) exportálhaó a különböző platformokra. Nehéz, de csak egyszer kell megcsinálni.